Amerikaiak kapták a közgazdasági Nobel-díjat

Eugene Fama, Lars Peter Hansen és Robert Shiller az eszközárak empirikus analízisével foglalkozik. Azt vizsgálják, hogyan lehet előrejelezni a részvény- és kötvénypiaci árak változását.

Eugene Fama, Lars Peter Hansen és Robert Shiller kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat. A három közgazdászt az eszközárak empirikus analízisével érdemelte ki az elismerést. A kutatók, egymástól függetlenül, azt vizsgálták, hogyan lehet akár több évre előrejelezni a részvény- és kötvénypiaci árak változását. Munkásságuk meglapozta a mai tudásunkat az eszköárakról, közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A piaci eszközök árának alakulásától függ egy sereg gazdasági döntés, legyen szó megtakarításokról vagy ingatlanvásárlásáról. Az eszközök fel- vagy alulértékelése hozzájárulhat pénzügyi válságokhoz, és ahogy a legutóbbi globális válság mutatja, az ilyen krízisek kárt okozhatnak a gazdaság egészében - írta a stockholmi akadémia.

Eugene Fama, a University of Chicago professzora bemutatta, hogy rövid távon nehéz előrejelezni a részvényárakat, az új információk pedig hamar beépülnek az árba. Az eredmény a pénzpiacok működésére is hatással volt.

Lars Peter Hansen makroközgazdász nevéhez fűződik az eszközárazások racionális elméleteinek tesztelésére alkalmas statisztikai módszer kidolgozása. Makroközgazdászként a pénzügyi és a reálgazdaság kapcsolatait vizsgálta. Hansen is a chicagói egyetemen tanít, mellett a Becker Friedman Intézet kutatási igazgatója, ahol részt vesz a pénzügyi szektor és a reálgazdaság kölcsönhatásait vizsgáló csoportban.

Robert J. Shiller, a Yale professzora, népszerű közgazdasági könyvek szerzője. Shiller kimutatta, hogy a részvényárak sokkal jobban fluktuálnak mint a vállalati osztalékok, és a részvényárak osztalékokhoz viszonyított aránya esik, amikor az árak magasak, és nőnek, amikor alacsonyak. A minta a kötvényekre és más eszközökre is igaz. Shiller társnévadója a Case-Shiller-indexnek, melyet az amerikai ingatlanpiac leírására használ a Standard & Poor's. 2000-ben megjelent könyve, az "Irrational exuberance" bestseller lett, tézisei a piaci lejtmenet idején beigazolódtak. A 2007-ben kezdődött ingatlanpiaci lufit is megjósolta.

Az 1.2 millió dolláros díjat három egyenlő részre osztják. A közgazdasági Nobel-díjat az orvosi, a kémiai vagy az irodalmi díjtól eltérően nem Nobel alapította 1895-ben, hanem a svéd jegybank 1968-ban. Utoljára 1999-ben fordult elő, hogy nem volt amerikai közgazdász a díjazottak között.