Atomreaktor-építési hullám Európában

A meglévő atomerőművek egy részének szavatossága lejár, és a kieső kapacitásokat több helyen új reaktorok építésével pótolják. Az új technológia magasabb fogyasztói árakat hoz, de a zöld energiánál állítólag még olcsóbb.

Utoljára harminc évvel ezelőtt volt a maihoz hasonló atomreaktor-építési hullám Európában. A régi egységek szavatossága lassan lejár, ezért az összesen mintegy 9000 MW kapacitásból le kell selejtezni 4000 MW-ot. A kieső helyett pedig legalább 5000 MW kell, véli Dr. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. A szakértő a Portfolio.hu Energy Investment Forumán azt mondta: a földgáz mellett a nukleáris energiáé lehet a főszerep a következő évtizedekben.

Finnországban és Franciaországban egy-egy új blokk épül jelenleg (utóbbi már 58 reaktort üzemeltet). A csehországi temelíni erőmű 3. és 4. blokkjainak megépítése is napirenden van, a szlovákiai Mohi erőmű is hasonló fejlesztés előtt áll. Utóbbi befolyásolhatja a magyarországi villamos-energia piacot is, bár mindkét projektet politikai csatározások kísérik és hátráltatják. Hamarosan elkezdődhet a bulgáriai Kozloduj-atomerőmű hetedik reaktorának építése, miután a napokban megkapta a környezetvédelmi engedélyt, írja a Novinite. Az NPP Kozloduj engedélye általános, és akár több reaktor létesítésére szól. Bulgária Belene mellett szeretett volna egy új atomerőművet építeni, de a beruházás, korrupció gyanúja miatt, a közelmúltban leállt.

A Paksi Atomerőmű bővítésére is szükség lenne Aszódi szerint. A második fázis megvalósítható, az új kapacitás jól integrálható a meglévő villamosenergia-rendszerbe. Ha a távolabbi jövőben 6 blokk működhetne Pakson, az a magyarországi villamosenergia-igény 54 százalékát fedezné, és így csökkenhetne a szénhidrogének felhasználása, a szén-dioxid kibocsátása.

Az új reaktorok többsége már harmadik generációs, és jobb hatékonysággal működnek, mint a most üzemelők. Míg Európa szüneteltette a nukleáris beruházásokat, Oroszországban folyamatosan fejlődött a technológia. Az orosz atomenergetikai beszállító cégek ezt a tudást exportálják: Európában 12 reaktor építésének előkészületei folynak. Az új technológiával viszont valamivel magasabb villamos-energia árak is jönnek, mondta Aszódi.

A nukleáris beruházásokra szánt összegeket megújuló energiaforrásokba is fordíthatnák: például Németországban a japán Fukusima atomerőmű 2011. márciusi balesetét követően a reaktorok fokozatos leszerelése mellett döntöttek, és a zöld energia szaktort fejlesztik. Aszódi szerint meglévő infrastruktúra alkalmatlan, annak kiépítése pedig igen költséges lesz.