Megy a huzavona
Javában zajlik a politikai huzavona az egyre égetőbbé váló amerikai adósságplafon kérdésében. Az USA politikusainak már csak egy napjuk maradt, hogy összehozzanak valamilyen megállapodást, és megemeljék az adósságlimitet. Csütörtökön ugyanis lejár a határidő, és a limit megemelése nélkül Amerika nem lesz képes több hitelt felvenni. Ha nem sikerül megegyezniük a döntéshozóknak, melynek következményeként Amerika később csődbe jutna, annak számos szakértő szerint is beláthatatlan következményei lesznek.
Márpedig megállapodás továbbra sincs, és inkább az egyre nagyobb fejetlenség jellemző a napokban az amerikai politikára. A republikánusok nem tartották elegendőnek a demokrata többségű Szenátusban hétfőn összetákolt tervezetet, és további módosításokat csatoltak hozzá. A Szenátus egy ideiglenes megállapodást szeretne elérni, mely január 15-ig ideiglenes költségvetést biztosítana az államnak (ezáltal újraindulhatna annak működése), és február 7-ig tolná ki az adósságplafont.
A Képviselőházban többségben lévő republikánusok ezt a megoldást csak akkor lennének hajlandóak elfogadni, ha abba beleveszik az általuk beterjesztett javaslatokat is. Nevezetesen az orvosi eszközök adójának két évre hatályon kívül helyezése és a törvényhozók egészségügyi ellátásaihoz igénybe vehető összegek csökkentése szerepel a kívánságlistán.
Ezt természetesen elutasították a demokraták, akik tegnap este visszadobták a labdát, és közölték, addig felfüggesztik a tárgyalásokat, amíg a republikánusok nem állnak elő új, elfogadhatóbb javaslattal.
Az idő szűkössége miatt viszont a politikusok nem tehették meg, hogy üljenek a „babérjaikon”. Így a Szenátus vezetői most is gőzerővel dolgoznak a kérdés megoldásán, akik az elmúlt napokban is rendkívül elkötelezettek voltak a megoldás létrejötte mellett. Harry Reid és Mitch McConnel, a Szenátus demokrata és republikánus vezetője is folytatja a tárgyalásokat, és változatlanul optimistán állnak a kérdéshez.
A mai fejlemények szerint a Képviselőházban ülő demokraták jelezték, ha a Szenátusban létrejön egy megállapodás, az a Képviselőházon is átmehet, mivel néhány republikánus képviselő is hajlandónak tűnik a demokratákkal együtt szavazni – írja a Bloomberg.
Ha ez így van, akkor nagy esély mutatkozik arra, hogy akár már ma létrejöjjön a megállapodás. Különösen azután, hogy a Reuters szerint egyes szenátusi képviselők úgy vélik, hogy nagyon közel kerültek a megegyezéshez, melyet hamarosan bejelenthetnek. A hírek szerint John Boehner, a Képviselőház republikánus vezetője beleegyezett, hogy szavazásra bocsájtja a Szenátus következő, a fentebb kifejtett elképzeléseket alapuló javaslatát a Kongresszusban. Így elfogadhatják az adósságplafon megemelését, és a szövetségi költségvetést is, amivel újraindulhatnak az október elseje óta szünetelő állami tevékenységek is.
Mi lesz, ha mégsincs egyezség?
Ha mégsem sikerülne megállapodniuk a politikusoknak, az nem jelentené közvetlenül az USA csődjét. Csütörtökön csupán azt a határidőt éri el Amerika, ami után nem lesz törvényi felhatalmazása új hitelt felvenni, és a kötelezettségeit csak a meglévő (rendkívül véges) forrásaiból fogja tudni teljesíteni.
A pénzügyminisztérium szerint csupán 20-30 milliárd dollárt tehetnek ki a tartalékok, mely a legpesszimistább várakozások szerint is csak október végéig elegendőek. Többek között október 23-án egy 12 milliárd dolláros társadalombiztosítási számla kifizetése válik esedékessé, október 28-án pedig 3 milliárd dollárt kellene utalni a szövetségi alkalmazottaknak.
Ezen túl több száz milliárd dollárnyi államadósság fog lejárni október végéig (már holnap 120 milliárd dollárnyi rövid lejáratú állampapír fog kifutni), ami után 31-én 6 milliárd dollárnyi kamatot kell majd kifizetnie az USA-nak. Az ezutáni legközelebbi kamatfizetés időpontja november 15-e, amikor majd 29 milliárd dollárt kell átutalnia az amerikai kincstárnak.
A lejáró állampapírok refinanszírozása -szemben a kamatfizetésekkel - ugyanakkor nem növeli a hitelállományt, tehát az államadósságot, így arra új állampapírokat bocsáthat ki.
Az adósságlimit megemelésének hiánya természetesen nem jár együtt a bevételek teljes elapadásával, az adókból például több milliárd dollár folyik be naponta. Ezek viszont közel sem fedezik a kiadásokat, így mindent összevetve közel sem tűnnek elegendőnek a költségvetési tartalékok. Ezért a kincstár bizonyos kifizetéseket (elsősorban az állampapírok utáni kamat- és tőketörlesztéseket) előnyben részesíthet majd, például a közbiztonság és az egészségügy kárára.