Nem lehet minden oligarchának ennyi strómanja

Nincs mit csodálkozni azon, ha rokonok viszik el az állami földeket egy-egy település haszonbérleti pályázatán - mondta az Origónak Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium nyáron kinevezett, állami földprogramért felelős államtitkára. A politikus szerint ha nem is ellenőrizhet minden pályázót, a vitás eseteket igenis kivizsgáltatja - bár Mészáros Lőrinc esetében ezt pont nem látja indokoltnak. Megígérte, hogy a Nemzeti Földalapkezelő honlapján megjelenik majd az átláthatóságot segítő kereső, és állítja, ő szokta kérni, hogy a nyilvánosságra tartozó adatokat adják ki.

Három évig megvolt a kormány földprogramért felelős államtitkárság nélkül. Miért most nyáron lett hirtelen szükség rá?

A kormány azt szerette volna, ha a feladat súlyához mérten egy önálló államtitkárság jelenítené meg ezt a Magyarország történetében egyedülálló programot. Most először ad 250 ezer hektár földet haszonbérbe az állam pályáztatás útján. Lassan eljutunk a háromezer megkötött szerződésig, a végére talán sikerül megtízszerezni az állami földeket használók számát. Nem hiszem, hogy csendben, háttérbe vonulva kellene ezeket az eredményeket vállalni, még akkor sem, ha van néhány vitatott ügy.

Az államtitkárság tehát PR-tevékenységet végez?

Sokféle munka folyik az államtitkárságon, fő feladatunk, hogy megfelelően megjelenítsük azt a munkát, amely a Földet a Gazdáknak Programban folyik. Ez ugyanis a kormány agrárpolitikájának az egyik legfontosabb eleme, és szeretnénk, ha látszana is.

Az életrajzából úgy tűnik, korábban nem sok köze volt ehhez a területhez. Végzettsége szerint jogász, dolgozott a Fidesz-frakció mellett, volt belügyminisztériumi főosztályvezető, 2012 tavaszán került a vidékfejlesztési tárcához miniszteri kabinetfőnökként. Eszébe jutott már, hogy talán éppen azért kellett erre a pozícióra, mert földügyekben kívülálló?

A végzettségem valóban nem agrárszakmai, de ez az államtitkári munka sem az. Nem arról kell döntenem, hogy mikor és hogyan használják a földet, hanem hogy a pályázati rendszerben lévő állami föld eljusson a helyi gazdákhoz. A habitusom révén erősen kötődöm a vidéki léthez, a vidéki emberekhez. Jelenleg is vidéken lakom, mindennap vidékről járok Budapestre dolgozni. De ettől még valóban mondhatjuk, kívülálló vagyok. Ennek azonban a munkám szempontjából van előnye és hátránya is.

"Csányitól Leisztingeren át Simicskáig és Nyergesig" Fotó: Mudra László - Origo

A minisztérium honlapján olvasható hírekből úgy tűnik, az ideje jelentős részét az teszi ki, hogy haszonbérleti szerződéseket ad át. Sikerült már beágyazódnia a gazdatársadalomba?

Napi 14 órát dolgozom, ennek sajnos csak töredéke, amit szerződések átadásával tudok tölteni. Ahhoz azonban nagyon sokat kell még tennem, hogy a gazdák körében elfogadott legyek.

Esetleg találkozott már Ángyán Józseffel vagy a híveivel?

Közülük sokakkal megismerkedtem már kabinetfőnökként, de korábban a professzor úrral is találkoztam már. Az indulatok még nem találtak meg, ha erre kíváncsi.

És mit gondol Ángyán József tevékenységéről? Ő egy felforgató, idegen érdekek eszköze, vagy egyszerűen csak téved? Netán igaza is lehet?

Tekintve, hogy Ángyán professzor úr nagyon sok mindenben jóval előttem jár, nem tartanám illendőnek, hogy én elemezzem az ő tevékenységét. Biztosan megvan az oka, mit miért csinál.

Szerinte ami most folyik, az rossz, és köszönőviszonyban sincs a meghirdetett célokkal. Önnek erről nyilván egészen más a véleménye. Miért alakult ki ez az ellentét, ha pár éve még ugyanott álltak?

Az ő elszigetelődése attól a munkától, aminek részese, sőt zászlóvivője volt, a saját döntése. Hogy ennek mi az oka, őt kell megkérdezni. Én azt látom a statisztikákban, hogy az eddigi nyerteseknek több mint 80 százaléka természetes személy, akik a földek 75 százalékát nyerik el. Vagyis máris megbukik az az állítás, hogy céghálók nyúlják le a termőföldet. Kicsit életszerűtlen is lenne, hogy Csányitól Leisztingeren át Simicskáig és Nyergesig minden állítólagos oligarchának ennyi helyi strómanja legyen.

Ángyán József sosem azt állította, hogy a földek nagy része direktben cégekhez kerül, azt meg pláne nem, hogy az összeset a legnagyobb oligarchák vinnék el. Hanem azt, hogy a nyertesek között könnyen azonosíthatók érdekcsoportok, amelyek tagjai általában egy-egy céghez is köthetők. És ezek az érdekcsoportok gyakran túlnyerik magukat a rajtuk kívül álló helyi gazdákhoz képest.

Mindenütt helyi gazdák nyernek, csak néhányan úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a kiírás értelmében húsz kilométeren belül mindenki helyinek minősül. A túlnyerés fogalmát persze érdemes lenne tisztázni.

"Nekem egy ügy is sok" Fotó: Mudra László - Origo

Nyilvánvaló, hogy a kifogásolt esetekben sokan csak papíron helyiek.

Ezt is alattomos kritikának érzem. Ön sem gondolhatja komolyan, hogy én mindenkinél ellenőrizni tudom, valóban ott lakik-e, vagy csak be van jelentkezve. De gond egyébként is akkor lenne, ha nem gazdák nyernének. Ezt pedig senki nem állítja.

Budapesti nyertesekre volt már példa. Legutóbb Somogyban nyert egy egyetemista.

Sejtettem, hogy ezt a példát fogja mondani, de komolyan: három darab földet nyert egy fiatal, pályakezdő gazda testvérpár. Tőlük kellene félteni a magyar földet?

Nem egy, nem két emberről van szó. Az Index cikkében benne volt, hogy ebben az esetben a nyertesek mind rokonok vagy cégtársak. Az ilyen összefüggések nem véletlenek.

Valóban nem véletlen: helyiekről van szó, akiknek a családtagjaik is helyben gazdálkodnak. Ahogy utánajártam, kiderült, a szüleik és nagyszüleik is azon a településen gazdálkodtak. De ilyen alapon én sem tudok megesküdni, hogy nincs a nyertesek között egy gyerekkori barátom, akivel körtét loptunk az iskola udvaráról.

Ennyire kicsi lenne ez az ország?

Én csak azt mondom, hogy ilyen összefüggésekből végletes következtetéseket levonni félrevezető.

A tárca arra is szeret hivatkozni, hogy több ezer pályázat van, és ahhoz képest milyen kevésről van vita. De azért amikor ön az újságban olvas egy visszaélésgyanús ügyről, kivizsgáltatja? Volt már, hogy olyannal találkozott, ami ön szerint sem volt rendben?

Nekem egy "ügy" is sok. De azért nézzünk szembe a tényekkel, a kormányváltáskor 600 ezer hektárnyi állami föld legnagyobb részén 600 bérlő gazdálkodott. Nem volt pályáztatás sem - ezért van most óriási túljelentkezés és sok elégedetlen vesztes. De minden olyan ügyet, ahol akár hiba, akár visszaélés gyanúja felmerül, kivizsgálunk.

"Ez informatikai kérdés, nem politikai" Fotó: Mudra László - Origo

Előfordult már, hogy a vizsgálat azt derítette ki, valami nem volt rendben, és következménye is lett?

Volt már ilyen eset. Például vissza kellett vonni több pályázatot, de fejből nem emlékszem, melyek voltak ezek.

Hol van a vizsgálat elrendelésének ingerküszöbe? Nemrég kiderült, hogy a miniszterelnök kedvenc polgármestere, Mészáros Lőrinc a megbízással kiosztott földeket is elvitte azok után, hogy a pályázaton tarolt. A lepsényi földeket nem pályáztatják a helyi gazdák körében, közben a Nyerges Zsolt-féle Mezort megbízással műveli őket. Ezek az ügyek milyen megítélés alá esnek?

Az említett lepsényi földet hamarosan kiírjuk haszonbérleti pályázatra. Ha engem kérdez, nem szeretem a termőföldek világában a megbízási jogviszonyt. De fontos tudni, a megbízási szerződés a legtöbb esetben kényszermegoldás. Valamilyen akadálya van a pályáztatásnak, például hogy az állam nem egyedüli tulajdonos. Csak ilyenből van 19 ezer hektár. De ahhoz, hogy sok kisebb birtoktestet tudjunk hirdetni, ahhoz sokszor fel kell osztani a korábbi nagy birtoktesteket. Minden birtoktesthez megközelíthetőséget kell biztosítani, szomszéd- és szolgalmi jogok kerülnek elő, ami mind-mind rengeteg földhivatali munkával jár. Így is 25 ezer hektár olyan föld került be a programba az idén, amely korábban megbízással volt művelve. Megbízást egyébként pedig olyan földhasználóval célszerű kötni, aki a közelben művel földet. Ilyen egyszerű oka van annak, hogy Mészáros Lőrinc is művelhet megbízásban földeket.

Ha valaki konkrét visszaélésgyanús esetekkel hozakodik elő, a minisztérium többnyire valamilyen statisztikával vág vissza. Ami egyrészt nem válasz az adott felvetésre, másrészt lényegében ellenőrizhetetlen, mert a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) honlapján csak több ezer kiírás és több ezer eredményhirdetés van fent egyenként pdf-ben, de településre, nyertesre, birtokméretre kereshető adatbázis nincs. Miért ilyen átláthatatlan a rendszer?

Minden ott van az NFA és a nemzeti parkok honlapján, kellő energiával bárki bármit megtudhat. Az lehet, hogy van olyan informatikai megoldás, amivel még könnyebbé lehet tenni a keresést, de ez informatikai kérdés, nem politikai.

Annyiban igen, hogy átláthatósági kérdés.

Nem, ha minden adatot felteszünk a honlapra, akkor ezzel a kötelezettségünknek eleget tettünk. De egyébként én már kezdeményeztem, hogy legyen olyan funkció is a honlapon, ahol összefoglalva lehet látni az adatokat arról, hogy kik mekkora birtoktesteket kezelnek.

Mikorra várható, hogy elkészül ez a fejlesztés?

Egyelőre nem tudom megmondani, most minden erőnkkel a Földet a Gazdáknak programra koncentrálunk.

"A rendszer kiszűri a próbálkozásokat" Fotó: Mudra László - Origo

Térjünk át azokra az adatokra, amelyek nincsenek fönt sehol, de a nyilvánosságra tartoznának. A Blikk nemrég nyert a megbízásos szerződések ügyében, és első fokú ítéletem nekem is van már arról, hogy az NFA jogtalanul tartja vissza a pályázati dokumentációt. Miért kell minden ilyen adatot perrel kiverni az NFA-ból?

Ezt tőlük kell megkérdezni, az NFA felügyeletét nem az én államtitkárságom látja el.

De azért rendben van ez így?

Nincs. Nem értek egyet azzal, ha közérdekből nyilvános adatot nem adnak ki.

És tud valamit tenni azért, hogy ez megváltozzon?

Igen, kérni szoktam. Van, amikor megfogadják. Végül a Blikk is megkapta az adatokat az első fokú ítélet után, bár az nem az én érdemem volt.

Miért egy MSZP-s képviselőtől kell megtudnunk, hogy a Vidékfejlesztési Hivatalban egy maffia próbálja lenyúlni az uniós pénzeket?

Mert Gőgös (Zoltán - a szerk.) képviselő úr nem tud uralkodni magán, és bármit meghall, azonnal mikrofon elé áll.

Rosszul tette talán? Azért az világos, hogy ez nem egy fantombotrány.

Valóban nem, egy nagyon komoly ügy. Február óta dolgozunk a hatóságokkal közösen a gyanúsítottak lebuktatásán. Le is buktak, bilincsben vitték el őket. Sem az államot, sem a gazdákat nem érte kár.

Azon kívül, hogy a gyanúsítottakra esetleg börtönbüntetés vár, lesz más következménye az esetnek? Nem sebezhető a rendszer?

Nem. Bűnözők mindig vannak, és a rendszer - bár bizonyára nem tökéletes, de - kiszűri ezeket a próbálkozásokat.

"Aki ezt a törvényt szeretné kijátszani, annak fel kell kötnie a gatyáját" Fotó: Mudra László - Origo

Hogy áll a zsebszerződések elleni küzdelem? Hányan buktak le eddig?

Számos büntetőeljárás indult már, de nem ezzel mérhető a siker. Soha nem szánt még egyetlen kormány sem négymilliárd forintot erre a célra. Az állam elővásárlási jogával élve, illetve védett természeti területek esetén kisajátítással szerzi meg ezeket a földeket. Legfőbb eszközünk azonban az új földforgalmi törvény, amely ellehetetleníti a zsebszerződés hatályosulását.

Honnan lehet tudni, hogy egy adott földdarab zsebszerződéses? És ha lehet tudni, tesznek-e feljelentést?

A zsebszerződés sajátossága, hogy senki sem látja. Vannak ráutaló jelek.

Tehát nem lehet tudni, csak sejteni.

Vannak olyan jelek, amelyekből különféle állami szervek nagy biztonsággal meg tudják állapítani. De nem szeretnék tippeket adni.

Ha a családi gazdaságok támogatása a cél, akkor mi indokolja a földtörvényben meghatározott elég magas, 1200, illetve állattartók esetében 1800 hektáros maximális földbirtokméretet?

Hogy mi a kisbirtok és mi a nagybirtok, vagy mi az ideális felső határ, arról sokat lehet vitatkozni. Támadtak minket azért is, hogy túl alacsony ez a szám, de támadtak azért is, hogy túl magas. A korábbi 2500-ról mindenesetre lejjebb vittük, de az állattartók és vetőmagtermesztők jogos igényeinek is igyekeztünk megfelelni.

És mi a garancia arra, hogy nem lesznek olyan érdekeltségek, amelyek több cégen keresztül túllépik ezt a határt?

Bonyolult hatósági eljáráson esik át minden földhasználó, ráadásul itt is érvényesül az új földtörvényben meghatározott elő-haszonbérleti sorrend. De ha azt kérdezi, van-e olyan jogszabály, amit nem lehet kijátszani, akkor a válaszom egyértelmű: mindig lesznek próbálkozók, de aki ezt a törvényt szeretné kijátszani, annak nagyon fel kell kötnie a gatyáját.