Matolcsy meglep azzal, hogy azt csinálja, amit mások

Járai Zsigmond szerint a kormány beindította a növekedést, de azért annyira nem, bátran elmentek a falig, de onnan visszaléptek, Matolcsy György pedig meglepően közönséges politikát csinál, de nem biztos, hogy ez így is marad. 

„Matolcsy György meglepte a világot, azzal, hogy azt csinálja, amit mások is, és azt, amit kell” – mondta némi malíciával Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök az MNB jelenlegi elnökéről. „Ezt nem várta tőle senki, mindenki rosszabbat várt. Még ez is eljöhet, de az első lépések biztatók” – folytatta a keserédes kritikát.

Járai Zsigmond a jegybank felügyelő bizottságának elnöke, de a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) szerdai konferenciáján nem az MNB képviseletébe beszélt, hanem „egy közgazdász véleményét” mondta. Dicsérte a jegybank politikáját azért, hogy lejjebb vitte a kamatokat, és hogy meglépte a növekedési hitelprogramot, amelyről azt mondta, „kétségtelenül pozitív a növekedésre, de rengeteg kockázatot hordoz”.

A kormánnyal is úgy bánt Járai, mint Matolcsyval: úgy dicsérte, hogy közben nem mulasztott egyet-egyet odaszúrni. „Okosan taktikázott a kormány” – mondta el többször, és kifejtette, hogy „belevágtak az átalakításokba, aztán amikor úgy érezték, elértek a falhoz, akkor visszaléptek”. Példaként hozta fel, hogy a kormány megalakulása után Brüsszelben 7 százalékos hiányt próbáltak elérni, majd amikor a forint begyengült, egy héttel később már a hiány tartós 3 százalék alatt tartásáról beszéltek. (Arról nem beszélt, hogy valójában José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, és Angela Merkel német kancellár hogyan tartotta kordában a magyar kormány hiánynövelő törekvését.)

Járai dicséretként elmondta, hogy soha nem fordult elő olyan, hogy 3 százalék alatt maradt éveken át a deficit, de oda is szúrt egyet azzal, hogy sok szerkezeti probléma is maradt a költségvetésben. „Alapvetően elismerésre méltó teljesítményt nyújt a gazdaság, de mindenhol van valamilyen de” – mondta.

„A kormány saját hajánál fogva akarta kihúzni magát, de nem csak saját hajánál, hanem a bankok és szolgáltatók hajánál fogva húzta ki a gazdaságot” – írta le a gazdaságpolitika velejét Járai. Szerinte ennek azért lett eredménye, ugyanis Magyarország már nem a leggyengébb láncszem, Portugália, Görögország és Spanyolország sokkal nehezebb helyzetben van.

Járai szerint ez is magyarázza, hogy miért nem született megállapodás a kormány és az IMF között. Az MNB felügyelő bizottságának elnöke a kormány és az IMF oldalát is megismerte a tárgyalások során, és ezek alapján Járai azt mondta, a Valutaalap „rugalmas és megértő volt, de más receptje volt a válság kezelésére”. Míg 2008-ban még nagyon kellett a pénze és a bizalom, amelyet az IMF kölcsönzött, utána már nem, ezért nem volt szükség rá. Az IMF-nek pedig már inkább a problémásabb országokra akart koncentrálni.

Járai Zsigmond szerint beindult a gazdasági növekedés, mert „ha a mínusz 1,7 százalék 0,5 százalékba megy át, azt nyugodtan lehet fordulatnak nevezni”. Nem sokkal később viszont ezt a mondatát szembeállította azzal, hogy a következő évek várható növekedése az közép-európai versenytársak alatt marad, ami „azért jelzi, hogy akkora fordulat mégsincs”. A 2004 és 2017 közötti időszakban várhatóan 11 százalékos GDP-növekedés lesz, míg a régió átlaga az 50 százalékot közelíti. „Döbbenetes mértékben elmaradt Magyarország” – értékelte ezt Járai.

A következő években lassú javulás várható szerinte, amely alatt Magyarország stabil, de sérülékeny marad. Figyelmeztetett arra, hogy szerencséje is volt a kormánynak, mert a világpiacon pénzbőség és alacsony kamatok vannak, de ez nem fog sokáig fennmaradni, mert irreális hosszú távon.