Ilyen alapon minden bank elbukhatna

Olyan ponton találta tisztességtelennek az OTP gyakorlatát a Pécsi Ítélőtábla, amelyért szinte minden bank devizaalapú hitelszerződését meg lehetne bolygatni. Precedensjog viszont nincs, így ami miatt most a bank veszített, azért korábban az adós maradt alul.

Megint van egy ügy, amelyben elsőként jogerősen az OTP-n csattant az ostor a nagybankok közül, jóllehet az általa követett gyakorlat az egész hazai bankszektorban tipikus volt. Másfél évvel ezelőtt Kásler Árpád ügyében a nagy közös árfolyamtrükköt verték el az OTP-n (amikor a Szegedi Ítélőtábla úgy látta, hogy a folyósításkor és a törlesztéskor alkalmazott vételi és az eladási árfolyam közötti különbség, az úgynevezett árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen), most pedig egy siófoki házaspár perében született a Pécsi Ítélőtáblán olyan másodfokú ítélet, amely elvileg az összes többi bankot is fenyegeti.

Az egyoldalú kamatemelés

A házaspár 2007 augusztusában írta alá azt a devizaalapú lakáshitel-szerződést, amely 8 millió forintról szólt, és amelyet azért támadtak meg a bíróságon, mert a bank az elmúlt években többször, egyoldalúan megemelte a kölcsön kamatát. Ennek a lehetőségét az OTP eleve belefoglalta a szerződésbe (mint ahogy tipikusan a többi bank is beletette), hiszen ezzel tudta kivédeni, hogy ha a külső gazdasági körülmények rossz irányban változnak, akkor bukjon a szerződésen - bukjon inkább az adós, viselje ő a külső körülmények romlásának kockázatát.

A perre menő adósok által tudomásul vett, az aláírásukkal egykor szentesített szerződésben tehát volt egy olyan passzus, amely tételesen listázta, hogy mikor emelheti meg egyoldalúan a bank a hitel kamatát és kezelési költségét, ilyenkor annyi kötelezettsége volt csak, hogy az ügyfeleit időben tájékoztassa (ehhez elég volt egy módosított hirdetményt kifüggesztenie a fiókokban 15 nappal a változás előtt).

A szerződés szerint a bank akkor drágíthatta meg a kölcsönt, ha emelkedett a jegybanki alapkamat, az infláció, az állampapírok hozama, nőttek a bankközi kamatok vagy a banki forrásköltségek (azok a kamatok, amelyeken például maga a bank a kihelyezhető devizához jutott), vagy pedig romlott a hitelportfólió, vagyis egyre többen akadoztak a törlesztéssel, és ezért emelkedtek a bank kockázati költségei.

A válság kirobbanása után a fenti okok valamelyikére bőven akadt példa, az OTP és a többi bank egyre többször nyúlt a kamatokhoz. Ez olyannyira bevett gyakorlat volt, hogy ennek módját előbb egy, a teljes bankszektorra érvényes önkéntes magatartási kódex, majd 2010 decemberében egy kormányrendelet is szabályozta. Éppen azért, hogy a bankok ne tudjanak visszaélni ezzel a lehetőséggel, és ne növelhessék indokolatlanul az árfolyamváltozás miatt amúgy is elszabaduló hitelterheket, illetve hogy a kamatokat csökkentsék is, ha a körülmények azt indokolják. (2012. áprilisa óta kötelező az új hiteleknél a referenciakamat alkalmazása, azóta ez a probléma elvileg megszűnt, a hitelek automatikusan drágábbá vagy olcsóbbá válnak, ha változik a piaci helyzet.)

Részben érvénytelen

Bár a kifogásolt OTP-s szerződésben benne volt a későbbi kormányrendeletnek megfelelő oklista, az egyoldalú kamatemelések miatt sokan támadják a bankot, és más bankokat is. Csak a siófoki házaspárt képviselő Léhmann György ügyvédnél - elmondása szerint - több száz ügy sorakozik, és mint a mostani eset mutatja, van esély az adósoknak kedvező ítéletre. (Korábban is volt már egy hasonló, de jóval kevesebb embert érintő eset, akkor a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében a Partiscum Takarékszövetkezet veszített az adóssal szemben.)

A Pécsi Ítélőtábla szerint attól, hogy a szerződésben van egy korrekt lista, amely elvileg tisztázza a kamatemelést előidéző objektív tényezőket, maga a lépés még lehet aránytalan, mivel az ügyfélre tolja a piaci helyzet romlásának teljes kockázatát. A bíróság szerint az adósok tehát a tételes lista ellenére kiszolgáltatottak a bankkal szemben, a bank pedig indokolatlan és egyoldalú előnyt élvez. Mindennek következtében érvénytelen a szerződésnek az a passzusa, amely az egyoldalú kamatemelést lehetővé tette, és most nincs más megoldás, minthogy az OTP-nek és az adósnak el kell számolnia egymással. Visszamenőleg korrigálni kell a helyzetet, mintha nem történtek volna meg az egyoldalú kamatemelések.

El kéne számolni

Hogy ez pontosan mit jelent, az számszerűen nem olvasható ki a 18 oldalas ítéletből, és Léhmann György is csak annyit tudott tanácsolni ügyfeleinek, hogy innentől kezdve az eredeti összeget, a szerződéskötéskor megállapított törlesztőrészletet fizessék a banknak. Szerinte ez azért jogos, mert bár a havi törlesztőt menet közben a forint gyengülése is nagyban emelte, nem lehet pontosan meghatározni, hogy a drágulásból mennyi volt a kamatemelések és mennyi az árfolyamváltozás hatása. "Ilyenkor derül ki, hogy ez egy hibás termék volt, és ha a bank szórakozni akart a kamatokkal, hát akkor szórakozzunk!" - fogalmazott az ügyvéd.

Barabás Gyula, az adósokat segítő Széchenyi Hitelszövetség elnöke ennél azért számszerűbb becslést ad, amikor azt mondja, hogy mivel a kamatok a válság előtti szintekről 40-50 százalékkal is emelkedtek, körülbelül 30-35 százalékkal járhat most jobban az adós, ha korrigálják a szerződését. Ennyivel kellene kevesebbet törlesztenie havonta, ha beszámítanák az eddig fizetett kamatkülönbözetet, és lejjebb vinnék a szerződés hitelterheit.

A mostani peres ügyben ez még biztosan nem fog megtörténni, mert az OTP nem ért egyet a pécsi ítélettel. Felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul, és arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon nincs precedens ítélkezés, hasonló ügyekben korábban más törvényszékek következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak. Ezt támasztja alá, hogy egy szinte teljesen ugyanilyen pert, ugyancsak az OTP-vel szemben Léhmann György is elveszített pár hónappal ezelőtt. Akkor a Debreceni Ítélőtábla úgy érvelt, hogy mivel a felek közösen állapodtak meg a hitelszerződésről, és az adósok azt magukra nézve kötelezőnek elfogadták, így nem lehet tárgyalni az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségéről.

Más kérdés, hogy az eltérő bírói gyakorlatot Léhmann nem arra vezeti vissza, hogy nincs precedensjog, hanem arra, hogy a banknak kedvező debreceni ítélet az OTP erős nyomására született. Megkeresésünkre az OTP erre úgy reagált, hogy "visszautasítja Léhmann György megalapozatlan vádját, amellyel egyben a független bíróságokat is támadja", és hangsúlyozta, hogy épp az ilyen vélemények miatt van szükség arra, hogy a Kúria a táblabíróságok eltérő ítélkezési gyakorlatát egységesítse.