Most már minden olcsóbb lesz?

A szakértőket is meglepte, hogy ennyire alacsony lett az éves infláció, és mivel két hónapig egyszerre fog hatni a rezsicsökkentés két köre, összességében olcsóbb hely is lehet Magyarország. Ezzel együtt minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben vissza fog térni a 40 év alatt megszokott drágulás.

Októberben 0,9 százalékra lassult az infláció éves üteme – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha egy átlagos magyar termék tavaly októberben 100 forintba került, akkor ez év októberére kevesebb mint 1 forinttal drágult.

A szám impozáns, utoljára 1974 februárjában fordult elő ennél alacsonyabb infláció. Akkor a szocialista magyar gazdaságba begyűrűző olajválság drágította meg az árakat, amelyeket három évtizedig nem sikerült megfékezni. Előbb a lemaradó tervgazdaság, majd a rendszerváltás utáni hosszú átmenet miatt.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Mivel a mostani árváltozás elemzőket is meghökkentő esése elsősorban a rezsiharc statisztikai következménye, várható, hogy az infláció nem áll meg ezen a szuperalacsony szinten. A november 1-jén hatályba lépett második rezsicsökkentés hatása a decemberben a postaládákba kerülő számlákon fog megjelenni, vagyis a KSH decemberi mérésekor fog felbukkanni a statisztikákban, és majd januárban derül ki, amikor az adatot nyilvánosságra hozzák.

Az élelmiszer és a dohány meglepetést hozott

Az elemzők számítottak az alacsony inflációra (1,2–1,4 százalékot vártak), de ilyen alacsonyra senki sem. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az élelmiszer- és a dohányárak – a várakozásokhoz képest – visszafogott emelkedése okozta a meglepetést. Egy év alatt átlagosan csak 1,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek, mert a tavalyinál jobb volt a termés. A dohánynál pedig, bár a trafikrendszer átalakítása során 10 százalékra emelték a kiskereskedelmi árrést, és ez hirtelen durva drágulást hozott, az áremelés gyakorlatilag egy hónap alatt végbe is ment. Szeptemberről októberre már csak 0,1 százalékkal lett drágább a cigaretta, amit részben az is magyarázhat, hogy sok fogyasztó letette a legális cigarettát (vagy leszokott, vagy feketén szerzi be a dohányt), így a gyártók nem merték tovább emelni az árakat.

Rezsi le, dohány föl (éves árváltozás októberben) Forrás: Origo

A 4cast londoni pénzügyi elemzőház értékelése szerint a várakozások és a tényleges inflációs adat közötti különbségből 0,2 százalékpontot magyaráz a dohány vártnál lassabb drágulása, de a hónapok óta lefelé tartó trendet egyértelműen a rezsicsökkentés és a tartósan 400 forint alá szoruló üzemanyagárak határozzák meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy bizonyos dolgok ára ne lenne jóval magasabb: a szolgáltatások jócskán drágultak, a banki szolgáltatások például több mint 50 százalékkal többe kerülnek, mint egy éve.

Az infláció leggyakoribb mutatószáma az, amelyik megmutatja, hogy az adott hónapban mennyivel változtak az árak az előző év ugyanazon hónapjához képest. A mutató jellemzője, hogy ha történik egy hirtelen árváltozás a gazdaságban, az egy évig szorítja föl vagy le a számot. Az első rezsicsökkentés 2013. január 1-jén lépett hatályba, így először a februári adatban mutatkozott meg, és jövő februárra futna ki. De mivel jött a második kör, a novemberi rezsivágás, így idén decemberben, majd jövő januárban a két rezsicsökkentés egyszerre lesz megfigyelhető az éves összevetésű statisztikában.

Karnyújtásnyira van a defláció

Az energiaárak az inflációnál figyelembe vett termékek közel 10 százalékát adják, ezért a két hónapon át ható két rezsicsökkentés könnyen oda vezethet, hogy az infláció megszűnik Magyarországon, és átadja helyét az árcsökkenésnek, vagyis a deflációnak. Suppan Gergely decemberre még 0,5 százalékos inflációt vár, de hozzáteszi, hogy főleg a mezőgazdasági árak meredek zuhanása „lefelé mutató meglepetést” okozhat.

A defláció a gazdaságpolitikusok ellensége. Japánban például brutális erőket mozgatnak meg azért, hogy inflációt tudjanak elérni. Az enyhe, évi 2-3 százalékos infláció egészséges, a tartósan változatlan vagy csökkenő árak viszont a beteg gazdaság tünetének számítanak, mert arra utalnak, hogy az emberek nem vásárolnak.

Magyarországnak azonban egyelőre nem kell a Japán szindrómától tartania, mert ha lesz is defláció, az legfeljebb néhány hónapig tart majd. Japán 20 éve küzd a pangó árakkal, Magyarországon minden jel arra mutat, hogy vissza fog téri a 40 éve megszokott drágulás.

Zuhanás csak a felszínen

A KSH fő inflációs mutatója mellett közöl egy olyan adatot is, amelyikben csak a gazdaság alapfolyamatait mérik, de az egyszeri árváltozásokat nem. A maginflációnak nevezett mutatószám így nem veszi figyelembe például a rezsicsökkentést, de érzéketlen az időjárás okozta mezőgazdasági árváltozásokra, az üzemanyagok árváltozásaira, a hatósági áras szolgáltatásokra és a támogatott gyógyszerek árára is.

Egymás mellé állítva az inflációt és a maginflációt, látható, hogy a gazdaság felszínén és mélyén is lassult az árak emelkedése, ami elsősorban annak tudható be, hogy a magyarok nem tudnak vásárolni, így a termelők, kereskedők nem tudnak árat emelni. Miközben egyre lejjebb szorul az infláció, addig az alapfolyamatokat vizsgáló maginfláció csak júliusig csökkent, azóta visszapattant 3 százalék fölé.

Míg a rezsicsökkentés lefelé szorítja az inflációt, a maginfláció már emelkedett Forrás: Origo

Ez azért problémás, mert jövő márciusban kiesik az inflációs mutatóból az első rezsicsökkentés hatása, júliusban a hulladék és a víz rezsijének csökkentése, jövő decemberben pedig a most életbe lépett második rezsicsökkentés is. 2014 végétől tehát az infláció ismét felpöröghet, amit fokozhat, ha beindul a fogyasztás, amely az áremelésekkel addig kiváró kereskedőket, szolgáltatókat drágításra serkentheti.

Erőt meríthet a jegybank

Mivel addig még van jó néhány hónap, az alacsony infláció további teret enged a jegybanknak a kamatcsökkentésre. „A rekordalacsony infláció és a stabil forint miatt novemberben tovább csökkenhet az alapkamat” – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A piaci szakértő szerint a kamatcsökkentés szinte biztosra vehető, ezt a várakozást az infláció mellett az is erősíti, hogy az Európai Központi Bank (EKB) is kamatot vágott legutóbb. Az amerikai jegybank pénzpumpálási programja azonban előbb-utóbb véget ér (tavaszra várható a pénzcsap elzárásának kezdete), és ez több országban már kamatemelésre szorította a jegybankokat.

Suppan Gergely szerint is csökken még az alapkamat. A jelenlegi 3,4 százalékos rátát 3,25 százalékra várja, de a 3 százalékos alapkamatot sem zárja ki. Az alacsony kamat pedig a jövő év végéig fennmaradhat – tette hozzá.