Néhány nap, és a parlament várhatóan rábólint az ingyenes készpénzfelvételről szóló törvényre, jövő februártól így havonta kétszer, összesen legfeljebb 150 ezer forintig mindenki díjmentesen felveheti a pénzét a számlájáról. Ezzel mindenki havonta legalább ezer forintot spórolhat: a 150 ezer forint adótartalma önmagában 900 forint, erre jönne még rá a bankok által felszámított jutalék, amelyet kötelező lesz elengedniük.
A javaslathoz érkezett módosítókat hétfőn már megszavazták, így a pénzügyi rezsicsökkentés annak ellenére villámgyorsan zöld utat kaphat, hogy van jó pár pontja, amelyet láthatóan nem gondoltak át a törvényalkotók. Csokorba szedtük, mi okozhat majd fejtörést az embereknek és a bankoknak.
Bár a törvény indoklásában kifejezetten az szerepel, hogy a kormány célja a családok pénzügyi terheinek csökkentése, a javaslat nem rendezi azt az esetet, amikor a házastársaknak közös bankszámlájuk van. Pedig a kétkeresős családokban egyáltalán nem ritka, hogy van közös tulajdonú számla, amely például a feleség nevén van, és a férj teljes meghatalmazása mellett működik (rendszerint egy társkártyával), azért, hogy kisebb legyen a havi bankköltség.
A törvényalkotók mintha elfeledkeztek volna róluk, így az új szabályok szerint nem világos, hogy a közös háztartásban, közös családi költségviseléssel élők hogyan élvezhetik majd a pénzügyi rezsicsökkentést. Ha csak az egyikük vehet fel 150 ezer forintot ingyen, az hátrányosan érinti a családot. Ebben az esetben vagy az történik, hogy a másik fél elesik újonnan szerzett jogától, vagy mégis külön számlát kell nyitniuk, aminek a többletköltsége elviszi a készpénzfelvételnél megspórolt összeget.
A másik elméleti megoldás szerint a férj is megkapja a rezsicsökkentést, mondván, ő is keres, és teljes körű meghatalmazása van a számlához. Ez azt feltételezné, hogy minden bejelentett teljes körű meghatalmazott élhet az ingyenes pénzfelvétel jogával, ami viszont visszaélésekre adhat okot. A teljes körű hozzáférés ugyanis az egykeresős családokban is tipikus, ha tehát ilyenkor férj és feleség is levehet havonta 150 ezer forintot díjmentesen a számláról, azonnal kétszeresére növekedne a bankok zsebéből nekik juttatott kormányzati ajándék.
Jelen állás szerint a kérdést nem tisztázza a parlament előtt heverő törvényjavaslat, így az egyik nagy lakossági bank szakembere szerint a bankok sem tudják, miként járjanak majd el, ha a december 1-jével kezdődő regisztrációs időszakban ilyen esettel találkoznak.
Az is felvet kérdéseket, hogyan kezeljék a nem magyar állampolgárok, vagy a határ menti magyarok ingyenes pénzfelvételre vonatkozó igényét a bankok. Az Európai Unión belül szabad a szolgáltatások áramlása, tehát – regisztráció után – elvileg valamennyi uniós állampolgár vehet majd fel ingyen 150 ezer forintot a magyar banknál vezetett bankszámlájáról, de a bankoktól származó információink szerint itt is van némi bizonytalanság. Különösen akkor, ha a külföldinek nincsen forintszámlája Magyarországon, csak valamilyen devizaszámlája, illetve, ha a számlatulajdonos ugyan magyar, de a bérét a határ túloldalán keresi meg.
„Egy Párkányban dolgozó szlovák állampolgár Esztergomban vezetett eurós számlájáról ingyen vehet fel 150 ezer forintot? Egy Párkányban dolgozó magyar állampolgár Esztergomban vezetett eurós számlájáról ingyen vehet fel 150 ezer forintot? Egy Párkányban dolgozó magyar állampolgár Esztergomban vezetett forintszámlájáról ingyen vehet fel 150 ezer forintot? Egy Constantában dolgozó román állampolgár román lejben vezetett számlájáról Budapesten ingyen vehet fel 150 ezer forintot?” – sorolta dilemmáit egy gyakorló bankár, aki szerint ezek mind nem egyértelműek a törvényből és annak indoklásából, amely magyarországi alapjognak tekinti azt, hogy az átlagjövedelem erejéig mindenki ingyen hozzáférjen a megszerzett fizetéséhez.
Érdekes helyzetek adódhatnak akkor, ha valakinek elfogy a pénze a számlájáról, de van folyószámlahitele. Az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott módosító szerint az is jogosult lesz az ingyenes készpénzfelvételre, akinek negatívba csúszott a folyószámla-egyenlege, jóllehet ez azt is eredményezheti, hogy akár a rendszeres jövedelem megszűnése után még hónapokig ingyen lehet pénzt felvenni a számláról.
A törvénytervezetben ugyan benne van, hogy csakis a munkabér felvételére jogosult így az ember, de mivel az ATM-ből kihúzott bankjegyek nincsenek megcímkézve, hogy ez munkabér, az gyerektartás, az meg családi pótlék, óhatatlanul adódik majd egy kis átfutás, mire a bankok észreveszik, hogy az ügyfélnek épp nincs állása.
Eközben viszont továbbra is fizetik majd a költségvetésbe a 150 ezer forintonként 900 forintos tranzakciós illetéket, és nyilván keresni fogják a módját, hogy a folyószámlákon elszenvedett veszteségeiket hol szedjék vissza. Ahogy egy bankár fogalmazott: „majd olyan mértékben megemelik a hitelezés költségeit, hogy az ne legyen nettó veszteséges, vagy pedig megszüntetik a folyószámla-hitelezést, amely pont az átmeneti pénzügyi nehézségekkel küszködőket hozhatja sokkal nehezebb helyzetbe”.
A végére hagytuk, mert korábban már érintettük, de mégiscsak az első és legnagyobb akadályt a logisztika fogja jelenteni. Vagyis az a kötelezettség, hogy a 6,5 millió magyarországi számlatulajdonosnak december 1. és január 20. között személyesen be kell mennie a bankjába, ha le akar hajolni a havi ezer forintjáért. Nem a kötelező regisztrációval (nyilatkozattétellel) van a probléma, hiszen az a visszaélések elkerülése érdekében valószínűleg elkerülhetetlen, hanem annak módjával.
A törvényjavaslat szerint ugyanis csakis személyesen lehet majd nyilatkozatot tenni, banki becslések szerint ez fiókonként átlagosan 2000, erősebb fiókoknál 5000-nél is több nyilatkozat leadását jelentheti. Számolni kell tehát fejenként legalább két A4-es papír nyomtatásával (annak költségével és környezetszennyező hatásával), az esetleges hibákkal, reklamációkkal, tájékoztatással, sorokkal, várakozással, és azzal, hogy az utolsó napokban különösen nagy lesz a roham.
Banki háttér-információink szerint várhatóan lesznek majd külön átvevő- és pecsételőpultok, de még akkor is adódhatnak nehézségek, ha már mindenki nyilatkozott. Az adatokat ellenőrizni és utólag esetlegesen egyeztetni, korrigálni kell, majd pedig az informatikai rendszereken is át kell vezetni a kedvezményre jogosult számlákat. Mindez növeli a működési kockázatot (hibázási lehetőséget tartalmaz), jelentős pluszadminisztrációval jár, és alighanem felbosszantja majd azokat, akik amúgy bankfiókba nem járnak, vagy ott akár más ügy miatt is órákig sorakozhatnak.