A politikus a Szent Márton-napi újborünnepen tartott előadásában jelezte, hogy a hazai bortermelés a 2008-as 3,5 millió hektoliterről 2012-re 1,81 millió hektoliterre csökkent. A 2013-as adatok szerint a 65 ezer hektár szőlőterületről 2,6 millió hektoliter bor előállításának van realitása. A helyettes államtitkár jelezte, hogy a hazai bortermelés visszaesése növelte az importot, amely a 2009-es 157 ezer hektoliterről 2011-re 619 ezer hektoliterre nőtt.
Feldman Zsolt szerint a megnövelt uniós támogatás felhasználásával remélhetőleg megújul a borászati géppark és a technológia, és gyorsul az ültetvények szerkezetátalakítása is. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unióban 2015. december 1-jén megszűnik a telepítési jogok rendszere, amit az engedélyezés rendszere vált fel. Hozzátette, ennek a rendszernek az a lényege, hogy a termelési potenciálban évente legfeljebb 1 százalékban megengedett a növekedés. Ez Magyarország esetében évente 650 hektárt szőlőterület-növekedést jelenthet.
A helyettes államtitkár a kutatás-fejlesztés és a képzés szempontjából kiemelkedőnek nevezte, hogy 2014. január 1-jével megalakul a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amelyen belül létrejön a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. Ennek részét képezi majd a kecskeméti kutatóállomás. Font Sándor (Fidesz), a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke fontos lépésnek nevezte, hogy a Hegyközségi Nemzeti Tanácsot szakmaközi szervezeti joggal ruházták fel, így a rendeletek és törvények előkészítésénél komoly szerepe lesz, továbbá az uniós pénzek felosztásába is beleszólhat.
A politikus kiemelte: Magyarországon évente 3 millió hektoliter bor termelése jelenti az egyensúlyi mennyiséget, ha kevesebbet állítanak elő, akkor azt főleg importált olasz borokkal pótolják. A soltvadkerti hegyközség 3 ezer hektárján legnagyobb mennyiségben bianca, cserszegi fűszeres, kékfrankos, és ezerjó fajtákat termesztenek.