A két cél egyáltalán nem áll ellentétben egymással, a léptékkülönbség miatt inkább ugyanabba a trendbe simulnak. A Zookal alapvetően online tankönyvkölcsönző, a célcsoportja a helyi egyetemisták. Mintegy hat jármű áll rendelkezésükre, amelyek igazán hiperlokális sugárban, 2 km-es körzetnél egyelőre nem nagyobb távolságra tudják megoldani a drónvezérelt transzportot. Októberben szálltak be egy vegyesvállalat, a Flirtey megalapításába. Az is érthető, miért Ausztráliában történik mindez: lévén az első állam a világon, amely engedélyezte a magándrónok használatát, testhosszal veri az Egyesült Államok ezirányú törekvéseit, ahol az odavágó törvények miatt 2015-nél előbb nem érdemes a robotizált szállítás kereskedelmi vonalában gondolkozni. A Zookalnak azonban annál is sürgősebb 2014 tavaszán megvalósítani azt, amiről néhány évtizede még sci-fi szerzők sem álmodtak, mert Ausztráliában márciusban kezdődik el az egyetemi év.
A Zookalnak jelenleg 6 darab gép áll rendelkezésére, nem egyformák méretre, alakra, és az első körben néhány tíz, talán alulról száz megrendelésben gondolkoznak. És jóllehet az ausztrál törvények lehetővé tették a drónok repkedését, azért a biztonsági szabályok nyilván nagyban korlátozzák a működtetésüket.
A Zookal végső víziója az az állapot, amikor a folyamat egyetlen pontján sem avatkozik be ember, mert nincs rá szükség. Könnyen belátható, ez azért még erősen a jövő. A márciusi akció előtt mintegy 25 próbarepülést végeztek, a Flirtey motivált fejlesztői gyakorlatilag egész nap tesztelnek, ütközéselhárítástól GPS-kapcsolatokig.
Jó néhány sikeres repülést mondhatnak a magukénak, nagy önbizalommal állnak a feladat elé. Hiperlokális alapon remek mutatóknak örülhetnek. Ahhoz még rengeteg a teendő, hogy ez a módszer kiválthassa a posta- és futárszolgálatokat, hogy mérhetően kevesebb minibusz koptassa az aszfaltot azért, mert megrendelést szállít házhoz. Sok változót kell majd figyelembe venni a drón akkumulátora méretétől a csomag méretéig.