Egyre közelebb az európai bankunió

Rendkívül komoly előrelépés történt tegnap az egységes európai bankunió létrehozása ügyében. Az Európai Unió pénzügyminiszterei ugyanis szerdán megállapodtak a bankunió egyik fontos pillérének tekintett bankszanálási mechanizmus fontos részleteiről – írja a Financial Times. 

A megállapodás értelmében létrehoznak egy közös bankszanálási hatóságot, melynek a jövőben bajba kerülő bankok helyzetének rendezése lesz a feladata, valamint annak eldöntése, hogy milyen módon segítsék ki a problémás pénzintézetet. A hatóság bármilyen döntését az EU pénzügyminisztereinek is jóvá kell majd hagyniuk, ami egyes vélemények szerint lassú és hosszadalmas döntéshozatalokhoz vezethet.

Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter ugyanakkor másként vélekedik. Szerinte a mechanizmus gyorsan, hatásos és egyszerű döntéseket tud majd hozni.

Ezen túl minden országban létrehoznak nemzeti bankszanálási alapokat, amiket az adott országok fokozatosan fognak feltölteni a bankjaik hozzájárulásaiból. Ezeket a nemzeti alapokat egy egységes európai alapba vonnák össze a tervek szerint 2026-ra, amikorra az alapban lévő pénznek el kell majd érnie az 55 milliárd eurót.

Ebben megállapodásban a német érdekek érvényesülése tükröződik vissza. Németország ugyanis erőteljesen a nemzeti alapok és hatóságok felállítása mellett lobbizott, és el szerette volna kerülni, hogy az ESM válságkezelő alapból is finanszírozzák a bankszanálási alapok feltöltését.

Franciaország, Olaszország és a többi déli állam viszont az 500 milliárd eurós ESM mentőalapot (amit az adófizetők pénzéből töltöttek fel) is felhasználta volna a bankmentő szanálási alapok gyorsabb feltöltéséhez. Ebben az esetben ugyanis pont az a cél sérült volna a németek szerint, hogy ne az adófizetők pénzéből mentsék ki a jövőben a bankokat. Így elkerülhetővé válik, hogy a német adófizetők járuljanak hozzá a legnagyobb mértékben a problémás déli államok bankjainak megsegítéséhez.

A bő tízéves feltöltési időszakban viszont az alapokban még koránt sem lesz meg a szükséges tőke, ami miatt azok sérülékennyé válnak – vélik a franciák. Az ESM-re pedig emiatt lenne szükség szerintük, hogy könnyebben áthidalható legyen ez az átmeneti periódus.

A mostani megállapodás szerint egy ország a bajba jutott bankjának kisegítésére az alábbi forrásokat veheti majd igénybe, amíg nem jön létre az egységes európai szanálási alap. Ha a bank befektetőinek teherviselése nem elég, első körben hozzányúl a saját szanálási alapjához, és az elvett összeget később a bankjainak pénzéből visszacsepegteti. Ha ez nem elég, kölcsön kérhet egy másik ország szanálási alapjától. A harmadik esetben pedig az ESM mentőalaphoz fordulhat, ami szigorú pénzügyi feltételek mellett nyújt segítséget közvetlenül az országnak. Ezt az összeget pedig az adott ország továbbadhatja a bajban lévő bankjának.

A tető alá hozott megállapodás révén tehát a bankok tulajdonosai, hitelezői viselik a terheket, amit egy bajba jutott pénzintézet kimentése okoz. Így elkerülhetővé válik, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan az adófizetők pénzéből mentsék ki a bankokat.

A bankunió másik lényeges pillére, hogy az Európai Központi Bank fogja átvenni az eurózóna legnagyobb bankjai fölött a felügyeletet. Ezen túl csak az Európai Bizottság hagyhatja jóvá egy bank bezárását, ami egy állam beleegyezése nélkül is bezárhat majd pénzintézeteket. A különböző nemzeti bizottságok természetesen javaslatokat tehetnek az adott bank sorsára, amit az Európai Bizottság figyelembe vehet.

A bejelentések nem mindenkinek nyerték el a tetszését. Vitor Constancio, az EKB igazgatóságának elnöke szerint az egységes európai szanálási alap teljes feltöltéséig vezető átmeneti időszakban egy könnyen elérhető külső finanszírozási forrást is biztosítani kéne a nemzeti alapok számára. Enélkül ugyanis sérülékennyé válhat az egész rendszer. Az elnök ezen túl javasolja, hogy tegyék lehetővé a gyors, 24 órán belüli döntéshozatalt is, mivel szerinte a kidolgozott rendszert a piac túl lassúnak és bonyolultnak fogja tartani. A gyors döntéshozatal lehetősége nélkül a rendszer veszíthet hitelességéből, és nem a megfelelő sebesség mellett fog működni.

Az egységes bankuniót 2015-re kívánják létrehozni a döntéshozók, ami elengedhetetlen az eurózóna befektetőinek bizalmának helyre állításához. Egy egységes mentőalappal ugyanis csökken a valószínűsége egy bank bedőlésének, így a problémás déli államok bankjai felé is megerősödhet a befektetők bizalma.