298, 299, 300, 302 – az elmúlt napokban lépésről lépésre került egyre feljebb az euró árfolyama. Hétfőn 304 forintig szaladt az euró, onnan kedden visszacsorgott 302-ig, és szerda reggel is ekörül tanyázott, délelőtt 302 és 302,5 forint közötti sávban mozgott a közös pénz. Ez a mozgás még nem ad okot pánikra, de az araszolás rávilágított, hogy a forint nagyon vékony jégen táncol az egyébként kedvező nemzetközi környezetben.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed havi 85 milliárd dollár értékben tud vásárolni állampapírokat, hogy ezzel segítse a gazdaság felpörgését. Ez az eszköz az egész világban lehetővé tette, hogy a befektetők kockázatosabb eszközöket keressenek, amiből a magyar papírok is profitáltak, és a forint is támaszt kapott.
Ez a környezet – kiegészülve a rezsicsökkentés miatt minimálisra olvadó inflációval – lehetővé tette a magyar jegybanknak, hogy folyamatosan csökkentse az alapkamatot. A Fed-program hátszelében szűkíteni lehetett a magyar kamatok és a nemzetközi kamatok közti különbséget, hogy a hazai gazdasági szereplők olcsóbb hitelekhez juthassanak.
A jegybanki alapkamat november végére 3,2 százalékra csökkent. Igaz, hogy az Európai Központi Bank is vágott a kamaton novemberben, 0,25 százalékra csökkentve a rátát, de így is szembetűnő a magyar és az európai kamatszint közti különbség zsugorodása. 2012. júliusban a magyar kamat még 7 százalék volt, az európai pedig 0,75, vagyis a befektetők 6,25 százalékos kamatkülönbözettel számolhattak az irányadó rátákat tekintve, mára ez a különbség megfeleződött. Ez azt is kifejezi, hogy a magyar pénzpiacok megtartására szolgáló réteg nagy részét elolvasztották, mivel a magyar befektetési eszközök vonzereje elsősorban éppen a magasabb kamatokból fakad.
A jegybank megközelítette azt a pontot, ahonnan már minden további szűkítés egyre növekvő kockázatot jelent. A volt és a jelenlegi gazdasági miniszter viszont látszólag nem törődik ezzel.
Matolcsy György jegybankelnök a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, csak az inflációt veszik figyelembe. Mivel az áremelkedés üteme lassul, ezért a jegybank előtt is van még tér. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig arról beszélt hétfőn, hogy reméli, van még lehetőség az alapkamat csökkentésére. A Portfólió kimutatása szerint a forint a térségbeli devizákhoz képest egyértelműen alulteljesít, vagyis a gyengülés speciálisan magyar okokból is fakad.
Annak ellenére, hogy Vargának elvileg nincs hatása az alapkamat alakulására, a hétfői nyilatkozata után nyolchavi mélypontra esett a forint. Peter Attard Montalto, a Nomura Bank londoni elemzője szerint az alacsony infláció miatt aggódhat a piac, mert növelte az esélyét, hogy a jegybank „túl messzire megy”, azaz túlságosan vékonyra vágja a magyar piac kamatelőnyét. Hozzátette viszont, hogy majd a jövő év első hónapjaiban – amikor az infláció visszaállhat a normális mederbe – dől el, tényleg túlvállalja-e magát a jegybank.
Erre hívta fel a figyelmet Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizaüzletágának vezetője is, aki szerint a kormány és a jegybank egyszerűen túlhangsúlyozta a kamatcsökkentést. Ezzel azt üzenik, hogy egy rosszabb piaci környezetben is a kamatcsökkentésre szavaznának. A piac elhiszi és elfogadja, hogy csökkenni fog a kamat, 2,5-2,6 százalékra teszik a kamatpálya alját, de a két nyilatkozat már túl sok volt.
Az elemző szerint a korábbi magyar kamatelőny eltűnni látszik, ami azért veszélyes, mert ha „kiesik a hangulatfaktor”, akkor gyengülhet a forint. A Fed-program által okozott piaci optimizmus ugyanis oda vezetett, hogy a nemzetközi hozamvadászat a hitelminősítői besorolásoktól függetlenül működik. Magyarország még mindig bóvliban van, de ez nem zavarja a befektetőket egészen addig, amíg a Fed olcsón juttat forrást a gazdaságba.
Taraczky Andrej szerint szó sincs arról, hogy menekülnének a befektetők Magyarországról, de az látszik, hogy elkezdték zsebre tenni a kamatcsökkentésekből és árfolyammozgásokból származó eddigi profitot. A „profitrealizáláskor” eladják a forintban vezetett eszközöket, így gyengítik az árfolyamot. Az elemző szerint ez a karácsonyi hosszú szünet alatt lassú gyengüléshez vezethet, szerinte a 299–303 forint közötti euróra lehet berendezkedni az év végéig, de ha a forint áttöri a 303-304 forint körüli szintet, akkor 307-308 forintig is gyengülhet az árfolyam.
A forint gyengülése Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. devizaelemzője szerint részben abból is fakad, hogy a fejlődő piaci devizák gyengüléséhez képest a forintnak volt némi lemaradása, nem gyengült annyival, mint amennyit a többi deviza indokolt volna – és most csak ezt a lemaradást pótolta be. A hétfői megingást szerinte is Varga Mihály szavai jelentették, de az okok közt van egy egyszerű technikai esemény is. Szerinte több befektető egyszerűen kiszállt a forinteszközeiből az év végi zárások miatt, a forint eladásával tovább gyengítve a magyar pénzt.
Az elemző szerint év végéig 300 forint fölött maradhat az euró jegyzése, lassan akár 308 forintig is juthat az árfolyam. Buró Szilárd viszont arra számít, hogy a jövő év elején a forint visszakerül a 300-as jegyzés környékére.
A Fed lebegteti a pénzpiaci élénkítés leállítását, és ez lassan gyengíti a fejlődő piaci eszközöket, így a forintot is. Buró Szilárd szerint viszont mire Washingtonban kimondják, hogy vége, addigra a piacok már beárazzák ezt, ezért valószínűtlen egy hirtelen nagy megingás. „Túl van fújva” – mondta a Fed jelentette veszélyről az Equilor elemzője.
Kockázatot jelent azonban a devizahitelek kezelése. A Kúria december közepén hozhat jogegységi döntést, amelyre azért van szükség, mert ahány devizahiteles per van, annyiféle eredményt születik. Emellett a kormány az Alkotmánybírósághoz is fordult, hogy értelmezze a szerződések esetleges megváltoztatását. Ha a decemberi döntéseket a piac túlságosan kedvezőtlennek ítéli, az a forintra is hatással lehet. Buró Szilárd szerint azonban egy ilyen hír decemberben csak korlátozottan gyengítené a forintot, nagy zuhanást nem váltana ki.