A hatóságok vehemensebben üldözik egy közérdekű ügyben a feljelentőt, mint azokat, akiket feljelentett – így reagált az Origónak két jogász a hírre, hogy elrendelték a nyomozást és a rendőrség ma házkutatást tartott az áfabotrányt kirobbantó Horváth Andrásnál. A nevük elhallgatását kértő jogászok szerint az is egy ilyen eljárást célja lehet, hogy megfélemlítsék Horváthot, illetve azokat, akik szintén készek nyilvánosan kitálalni.
A Horváth ellen indított nyomozás az általa kirobbantott ügy folyománya: Horváth azért tett feljelentést, mert állítása szerint kollégáját vagy kollégáit leállítottak olyan adóellenőrzéseknél, amelyekben súlyos adócsalások gyanúja merült fel. Ezután a volt munkahelye, a NAV feljelentette őt jogosulatlan adalekérdezés miatt, és mert adótitkokat vitt ki az adóhivatalból.
Ligeti Miklós, a Transparency International munkatársa szerint „piros pontot érdemel a rendőrség, amiért ennyire gyorsan reagál. Nem is értjük, hogy a Horváth András által a NAV ellen tett feljelentés elintézését miért nem arra a nyomozóra bízták, aki a NAV Horváth András elleni feljelentése alapján nyomoz. A korrupciós ügyben Horváth András közérdekű bejelentését követően jó hónapnyi időre volt szükség a nyomozás elrendeléséhez és nem tudjuk, hogy történtek-e már érdemi bizonyítási lépések. A második ügy arról szól, hogy Horváth András a hivatali helyzetével visszaélve jutott azoknak az adatoknak, iratoknak a birtokába, amelyekre hivatkozva állítja, hogy a NAV-nál súlyos korrupciós botrány történt. Horváth András ellen ez alapján, személyes adatokkal való visszaélés miatt, a NAV tett feljelentést és a rendőrségnek ezúttal mindössze alig egy hétre volt szüksége a nyomozás megindításához és rögtön lefoglalásra is sor került.”
Ligeti arra utalt, hogy Horváth november 8-án tett feljelentést az ügyészségen, és csak harminc nap után, december 9-én rendelték el a nyomozást. A NAV feljelentését követően nem késlekedett a nyomozóhatóság: a feljelentés december 3-án érkezett, és december 11-én pedig el rendelték a nyomozást. Erre a gyorsaságra reagált a Transparency International magyarországi jogi vezetője is.
Megkérdeztük a rendőrségtől, hogy Horváth feljelentése alapján volt-e valakinél házkutatás, iratlefoglalás, esetleg tanúkihallgatás. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ha Horváthot bűnösnek találják a személyes adattal való visszaélés miatt, akkor - mivel hivatalos személyként követte el - akár három éves szabadságvesztéssel is büntethetik. A jogászok szerint azonban kicsi az esélye, hogy a volt adóhivatali dolgozó letöltendő börtönbüntetést kapjon. Amennyiben közérdek, társadalmilag hasznos cél érdekében lépte át a jogszabályi korlátot - márpedig a szervezett áfacsalás alátámasztására gyűjtött adatokat -, akkor ez felülírhatja a formai jogszabálysértését, és fel is menthetik, teszik hozzá beszélgetőtársaink.
Horváthot alighanem pár napon belül gyanúsítottként kihallgathatja a rendőrség. A védelmét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vállalta.