Nem akarnak több rossz tokajit

Ha a kormány is rábólint a Tokaj Kereskedőház terveire, jelentős, több milliárd forintos beruházás kezdődne a tokaji borvidéken. Költenének a turizmusra és az örökségvédelemre, de a legfontosabb talán a technológiai fejlesztése lenne: minőségi tömegborokkal alapoznák meg az aszú - jelenleg valójában csak Magyarországon létező - hírnevét.

Akár már a héten dönthet a kormány arról a programról, amely egy sokéves fejlesztést indítana a tokaji borvidéken, egyebek mellett több milliárd forintos támogatást adva a borvidék legnagyobb szőlőfelvásárló és bortermelő cége, az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház (TK) Zrt. nagyszabású átalakításához - értesült az Origo.

Korábbi nyilatkozatokból sejthető, hogy a kormány elkötelezett a tokaji fejlesztések mellett. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár október közepén Tolcsván azt mondta, hogy a tokaj-hegyaljai borvidéket kiemelten kell kezelni, hogy "világszínvonalú bort tudjon az asztalra tenni", és ehhez "érdemi döntések születnek majd" a támogatásról, a törvényi feltételekről.

A program egyik fő eleme a TK által gyártott borok minőségének a javítása, és ezt a többi termelő is üdvözli. "Tokaj valószínűleg a legjobb természeti adottságú borvidék Magyarországon, de a benne rejlő potenciált ki is kellene használni. Nagyon fontos lépés a borvidék szempontjából, hogy a Kereskedőház az általa készített termékek minőségét emelni szeretné, mert ezzel a lépéssel a borvidék alappillére fog megerősödni" - mondta kérdésünkre Balassa István, a helyi Balassa borászat tulajdonosa.

"Ez minden helyi borgazdaságot érinteni fog, a tokaji borok eredetvédelmi megerősítésének és minőségjavulásának köszönhetően remélhetőleg emelkedni fog a Tokaji néven a piacra kerülő borok piaci presztízse és általános árszintje" - mondta az Origónak Stumpf Miklós, a borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára.

Aszúválogatás Tokajban Forrás: MTI/Balázs Attila

Az egy éve kinevezett új vezetők nemcsak a még mindig leginkább egy szocialista nagyvállalatra emlékeztető céget, hanem az egész borvidéket is teljesen átformálnák, technológiástul, imázsostul. Turizmusfejlesztésre, örökségvédelemre is költenének a régióban, és nemzetközileg ismert igazi prémium márkát faragnának a Tokajiból, mely most, a hazai közhiedelem ellenére, külföldön eleve kevéssé ismert, és - egy-egy kiemelkedő termék ellenére - nem feltétlenül a prémium minőségről.

"A borkülönlegességek készítői gyakran tapasztalják, hogy a borvidék külföldi imázsa miatt nehéz elfogadtatni az igazán jó termékek árát is. Ez ellen pedig első lépésben valóban a Tokaj Kereskedőház tud a legtöbbet tenni, hiszen a 6000 hektárból több mint 1000 szőlőjét ők dolgozzák fel, kiterjedt az exporthálózatuk, ezért sok helyen az ő boraikkal találkoznak Tokajiként. Áts Károly főborásszá való kinevezése máris fontos lépés, az ő személye szakmailag sokat ígér" - mondta az Origónak Szilágyi László, a Gizella Pince tulajdonosa.

Tombor András, a TK felügyelőbizottságának elnöke elismerte, hogy a TK borait, különösen a tömegtermékeket érő kritikák az elmúlt években bizonyos szintig jogosak voltak, ez is sürgetővé teszi a minőségi fordulatot. (Uj Péter, az Index akkori főszerkesztője például egy 2008-as cikkében szarnak nevezte a cég borait, mire a TK akkori vezetése beperelte, végül a strasbourgi emberi jogi bíróság mentette föl.)

Tombor azt mondta, egyetért azzal a szakmai berkekben egyre többet hangoztatott érveléssel, hogy a drága aszúk is csak akkor lehetnek sikeresek külföldön, ha a borvidék hírnevét színvonalas tömegborokkal alapozzák meg.

A termelésnél kezdődik

Ez persze nemcsak a TK, hanem a többi borász felelőssége is, ezért azt szeretnék elérni, hogy az egész régió újuljon meg, a termelői infrastruktúrát is beleértve. Ennek jegyében szívesen látnának saját életpályaprogramot, illetve állami földalapot a borvidék számára - mondta Tombor András.

Az átalakulás része a korábbiaknál sokkal szigorúbb minőségi előírások rendszere. Az állami cég jövő őszre teljesen felméri azt az 1100 hektárnyi ültetvényt, ahonnan felvásárolja a szőlőt, illetve az aszút, és a termelőknek magasabb elvárásokat támaszt az eddigieknél. "Nem lesz egyszerű a szőlőtermelők gondolkodásmódját megváltoztatni, és a minőség felé elmozdulni a mennyiség irányából. Ehhez működő gazdasági modellt kell nekik nyújtani, és ebben az esetben a következő évek komoly változást eredményezhetnek" - mondta erről Balassa István.

"Várható, hogy a TK programozottan köt majd szerződést a termelőkkel, hogy kiszámítható legyen az integrátor társaság által átvett szőlő minősége, a gazdálkodók javadalmazása. Ez a termelőknek is jó, mert ilyen tervezhetőség eddig nem volt. A termesztés technológiáját valószínűleg a szerződésben előírtakhoz kell majd igazítani, ez pedig munkaigényesebb termeléssel járhat" - magyarázta Stumpf Miklós. A Hegyközségi Tanács titkára szerint nagy szükség lenne az eddiginél több célzott támogatásra. Kérdés, lesznek-e olyan támogatások, amelyekhez az eddiginél alacsonyabb önrész is elegendő.

Több puttony

A színvonalemelés jegyében hozta azt a döntést a tokaji termelők hegyközségi tanácsa, amely szerint az összes aszúra vonatkozó egységes követelményrendszer lép életbe. Ezzel formálisan ugyan nem, de lényegében megszűnik a három- és négyputtonyos kategória, mert nem éri majd meg ilyet készíteni.

A TK fejlesztése már elkezdődött, és másfél milliárdból épült egy új tartálycsarnok, de még sok minden hiányzik. Elöregedett a hordópark, korszerűtlen a palackozó, sok ültetvény használhatatlan - sorolta Tombor. Ezekre mind megoldást kell találni, különben nem lehetséges a kitűzött minőségi javulás, amelynek már az idei szüretből származó, 2016-ban piacra kerülő aszúkban is érződnie kell.

"Az integráló szerepe miatt nagy a felelőssége a Tokaj Kereskedőháznak. A minőségjavítás, melyhez a feltételek már többnyire adottak, az egyedül helyes út, feltéve, hogy a cég hajlandó ennek megadni az árát, és cserébe az átvett mennyiségeket, illetve az azért kifizetett összeget összességében nem csökkenti" - mondta az Origónak a Tokajban borászkodó Ungváry Krisztián történész.

Ungváry jó lépésnek nevezte a három- és négyputtonyos aszú megszüntetését, mondván, ezeket egyébként is csak visszahígítással állították elő. "Más kérdés, hogy hova, kinek adják el majd azt a rengeteg bort, amiből eddig ezeket csinálták."