„Meg vagyok döbbenve azon, amit most bejelentettek a bankok a hét elején. Az OTP kezdeményezésére – ha úgy tetszik – mintha egy kartellt hoztak volna létre, hogy a 150 ezer forint fölötti pénzeket dupla büntetéssel sújtják. A 0,6 százalék 1,2 százalékra fog emelkedni, ezt én teljesen elképesztőnek tartom. Elképesztő támadás az emberek ellen” – mondta vasárnap a Kossuth rádióban Németh Szilárd, a Fidesz rezsibiztosa.
A politikus szerint ezzel a bankok „mintha be akartak volna szállni a politikai küzdelembe”, mert „bármit akar ez a kormány, bármit akar ez a Fidesz-KDNP parlamenti frakció […], ők akkor is meg fogják mutatni, hogy nem úgy lesz”. A feszülő viszonyt érzékeltetve hozzátette, hogy „ha a bankok így, akkor mi úgy”. Ehhez a véleményhez Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető is csatlakozott, aki szerint a bankok megpróbálják átverni az embereket. "Nem érdemes trükközni, mert Lúdas Matyi módjára, ahogy ő Döbrögin, háromszor fogjuk leverni rajtuk" - mondta a TV2 Mokka című műsorában.
A két politikus az ingyenesség kiterjesztésére tett javaslatot, Rogán azt is elmondta, hogy akár már februárban változtathatnak a jogszabályokon. A változtatásokkal három irányban is kiterjesztenék a díjmentes készpénzfelvételt: a 150 ezer forintos limit megemelésével, a havi két alkalom Németh Szilárd szerint „mondjuk” négyre emelésével, illetve, hogy „minden egyes automatából legalább 100 ezer forintot fel lehessen venni, mert ma van olyan automata, amely nem ad 100 ezer forintot az embernek”.
A Bankszövetség kedd délután tartott sajtótájékoztatót, amelyen reagáltak a kormányzati tervekre. Kovács Levente, a szövetség főtitkára arról beszélt, hogy fölöslegesnek tartja a kiterjesztést, mert a 150 ezres limit már most is bőven elég az átlagosan 40 ezer forintos pénzkivételre, a havi négy alkalom pedig kétszer annyi lenne, mint amennyiszer ma egy átlagos ügyfél pénzt vesz fel. A főtitkár azt is elmondta, hogy javasolták a bankoknak, hogy biztosítsák, hogy minden automata képes legyen 150 ezer forintot kiadni, és erre szerinte a bankvezetők rábólintottak.
Kovács Levente arról is beszélt, hogy a bankok nemcsak hogy elfogadták a havi két ingyenes készpénzfelvételt, de proaktívan segítették is a folyamatot, hogy ne az utolsó pillanatban rohanjon mindenki a bankfiókba megtenni a nyilatkozatot. Az Origo azon kérdésére, hogy a bankok fogják-e emelni a többi díjukat, például a számlavezetési díjat az ingyenes készpénzfelvétel miatt, azt mondta, a bankok változatos módon alakítják a díjaikat, az ingyenesség pedig magával vonja a díjstruktúra "modernizálását".
Az Origo megkereste a nagyobb hazai bankokat is, hogy a változatos díjak változásáról érdeklődjünk, de közülük többen nem kívántak reagálni, és aki válaszolt is, az sem kívánt politikai megjegyzéseket kommentálni. A Raiffeisen a Bankszövetséghez irányított bennünket, az Erste felvetéseket, az MKB híreszteléseket, a K&H lehetőségeket nem kívánt kommentálni, az UniCredit pedig sajtóhírek alapján nem tudott felelősen nyilatkozni. Az FHB válaszában azt írta, minden esetben megfelelnek a törvényi elvárásoknak. A CIB Bank és a Budapest Bank elutasította, hogy az ingyenes készpénzfelvétel miatt változtatnának bármit a kondícióikon - a CIB szerint erre „a vonatkozó törvény sem ad lehetőséget”. A Budapest Bank elutasította a kartellvádat is, hogy a szabályokat betartva, önállóan alakítják az áraikat.
A Németh Szilárd által főkolomposként megjelölt OTP Bank "a kartellezés vádját határozottan visszautasítja, nem egyeztet versenytársaival az üzleti lépéseiről". A bank tévesnek nevezte azt a rezsibiztos által is elmondott állítást, hogy emeltek volna a díjaikon. Az OTP azt írta, a havi kétszeres ingyenes ATM-es készpénzfelvétel bevezetésével értelmetlenné váltak a készpénzfelvételi akcióik, ezért vonták vissza azokat. Hozzátették azt is, hogy az ügyfeleik jellemzően kevesebb mint 50 ezer forint készpénzt vesznek fel egy hónapban, de a saját ügyfelei számára a bankautomatáik a 150 ezres limit többszörösét is kiadják egy összegben, és más bankok ügyfeleinek is biztosítják a 150 ezres kivétet (a bankok közül a CIB és az UniCredit is azt válaszolta, hogy minden automatájuk ad ki 100 ezret).
Az OTP ugyanis alapesetben eddig is 1,21 százalékos jutalékot vont le a készpénzfelvétel után, viszont az alapesethez képest a legtöbb számlája esetében havi 1-4 készpénzfelvételhez „akciós”, 0,6 százalékos jutalékos felvételt adott, a jutalék mértéke a tranzakciós illetéket foglalta magában. Vagyis az akciós pénzfelvétel esetén a bank 0 forintot tett zsebre, a levont jutalékot pedig a kormány által kivetett tranzakciós illeték formájában befizették az államnak.
Az ingyenessé tett készpénzfelvétel és ezzel együtt az akciók eltörlése nem jelentett mást, mint hogy a havi első két pénzfelvétel az ügyfélnek ingyenessé vált. A bank nem vonhatja le a 0,6 százalékos illetéket, viszont az államnak be kell fizetnie. A harmadik alkalomtól vagy a 150 ezres limit átlépésekor viszont már vonhat le jutalékot, de az OTP ennek mértékén nem változtatott. A saját ATM-ből 61 forintot plusz 1,21 százalékot kell fizetniük az OTP-ügyfeleknek, annyit, mint amennyi a nem akciós díj volt eddig is – ezt nevezte viszont Németh Szilárd „dupla büntetésnek”.
A limit és az ingyenes alkalmak számának növelésével járó változások legnagyobb nyerteseinek és veszteseinek meghatározása nem egyszerű, mert sok függ attól, hogy a bankok egymás közt hogyan számolnak el. Az OTP rendelkezik a hazai ATM-állomány több mint 40 százalékával, amely alapján az automaták költségei rá hárulnak leginkább. Eközben a bankhasználó lakosság az ingyenességet bármelyik automatánál kihasználhatja, nem csak a sajátjánál, de mivel az OTP-gépekből van a legtöbb, jó eséllyel egyre többen fordulnak majd ezekhez függetlenül attól, hogy melyik bank ügyfelei.
Az idegen ATM-ek használatának díját viszont eddig is kiszámlázták egymásnak a bankok. Az ingyenesség előtt, amikor az ügyfél egy másik bank automatájából vett fel pénzt, akkor a számlavezető bankja vagy akciósan átvállalta a pénzkivétel díját, és ő maga utalta át a másik banknak, vagy egyszerűen kiszámlázta a díjat az ügyfélnek. Az idegen automata díja a bankok egymás közti megállapodásától függ.
Most egy ugyanilyen pénzfelvételnél (havi két alkalommal) él az ingyenesség, vagyis a számlavezető bank akkor sem tudja kiszámlázni az ügyfélnek a készpénzfelvétel díját egy idegen ATM-ből, ha azt a másik bank ráterheli. Az új helyzetben az ATM-piac uraként az OTP lesz az, amelyik kiszámlázza a másik banknak a költségeket, ha az ügyfele OTP-s automatában vesz fel pénzt. Ez a másik bank viszont nem fogja tudni hova hárítani a díjat. Az, hogy az ingyenesség miatti terhet hogyan osztják meg, attól is függ tehát, hogy egymás között hogyan tudnak megegyezni.
A 150 ezer forintos limit a legtöbb esetben eddig is bőven elég volt, habár minden bizonnyal vannak olyanok, akik többet is ki akarnának venni díjmentesen. Az átlagos készpénzfelvétel az ingyenesség bevezetése előtt 45-50 ezer forint volt, ehhez képest a 150 ezer forint is sok – mondta Sándorfi Balázs, a Bankmonitor szakértője, az általa említett szám pedig passzol a Bankszövetség 40 ezres és az OTP 50 ezres átlagához. Mivel az összeget a kormány a nettó átlagfizetéshez lőtte be, és ennél a jövedelemszintnél sem várható a teljes kihasználása, ezért a limit megemelése a magasan az átlag fölött keresőknek kedvezne – magyarázta Sándorfi.
A rezsiügyi szóvivő a bankok emberek elleni támadásaként értékelte a díjemeléseket, holott a banki díjak emelkedése szinte teljesen a kormányzati intézkedésekre vezethető vissza. Sándorfi szerint egy átlagos, munkajövedelemmel rendelkező ügyfél 700 forint körüli díjért talál magának bankszámlát, ha a számára legjobb ajánlatok közül válogat. Ennek az összegnek azonban körülbelül a háromnegyede (körülbelül 500 forint) a tranzakciós illetékből adódik.
„Még a benzinnek is kisebb az adótartalma” – vont párhuzamot a szakértő. Az áthárítás pedig eddig jelentősen megemelte a banki díjakat. Miközben az infláció mélypontra zuhant, a pénzügyi szolgáltatások árainál több mint 50 százalékos hiperinflációt mutatott ki a KSH.
A Bankmonitor számításai szerint a bankokra 15-18 milliárd forintos terhet ró az ingyenes készpénzfelvétel eddig megvalósított változata. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára 40 milliárdos összegről beszélt a Világgazdaságnak. Ha kibővítik az ingyenességet, akkor az biztos, hogy a teher tovább nő, de mivel 3. és 4. alkalommal már kevesebben vesznek fel pénzt, nem ugyanakkora mértékben, mint az 1. és 2. alkalommal.
Az ATM-ek fenntartása milliárdos költséget jelent a bankoknak, amelyek Sándorfi Balázs szerint a készpénzfelvételi szokások változásának felmérése után dönthetnek úgy, hogy csökkentik az automaták számát. Ez azonban egy ördögi kör, mert a kormány a későbbiekben erre válaszolhat úgy, hogy a bankfiókok pénztáraiban is teljesen ingyenessé teszi a pénzkivételt.
Kövessen minket a Facebookon is!