Az éjszakai műszak igazi bombatámadás

Hiába igyekszünk, nappal még elsötétített szobában, füldugóval, számtalan trükkel sem tudjuk azt nyújtani magunknak, amit megérdemlünk: a mélyen megújító, pihentető alvást

Ha nem is így fogalmazták meg, brutális eredményekre jutottak az alváskutató intézetben Surreyben. Kutatásaik szerint minden éjszakai műszak káoszba torkollik. Hosszú távon pedig még akár cukorbetegségünk és szívrohamunk is lehet tőle.

Leér az alapokig

Szeretjük a diszruptív technológiát. De nem a szervezetünkben! Márpedig a surreyi szakemberek úgy vélik, ha az alvásciklusunk felborul – amit több évi rendszeres éjszakai műszak okozhat –, egészen sejtszinten beleszól az életünkbe, a működésünkbe, méghozzá gyorsabban és komolyabban, mint maguk a kutatók hitték volna.

Az emberi test ugyanis óramű. Default beállítása, hogy a nappali órákban legyen aktív. Ha ebbe a rendbe belekötünk, az a hormonjaink működésétől az agyunk hadrafoghatóságán át a kedélyünkig mindent drámaian érint. Legyünk őszinték: már egy virradatig tartó kocsmatúra, egy reggel nyolcig tartó buli, egy átbeszélgetett éjszaka után is erőteljes, agresszív és bizarr tüneteket tapasztalunk. Csak éppen mivel ezt mi választottuk, mivel általában hétvégére esik, mivel egyszer szinte bármit kibírunk, simán elfelejtjük a következő legénykedésig. De próbálnánk csak meg végigülni egy egyetemi előadást ilyen fejjel, lenyomni egy napot a munkahelyünkön ebben az állapotban. Semmi sem olyan vonzó ezekben az órákban, mint a lelki szemeink előtt konstans lebegő, vetett ágy képe.

Hiába igyekszünk, nappal még elsötétített szobában, füldugóval, számtalan trükkel sem tudjuk azt nyújtani magunknak, amit megérdemlünk: a mélyen megújító, pihentető alvást Forrás: Thinkstock

Kár volna a biológia csodáiért

A tanulmány, amely itt megtekinthető, huszonkét alanyon tesztelte, milyen változást tud hozni az éjszakai műszak. Talán nyugodtan leírhatjuk, a laikus számára meghökkentő, hogy a DNS mintegy 6 százaléka olyan génekből áll, amelyek nemhogy nappal, de egyenesen a nap bizonyos óráiban aktívak. Ha éjszaka dolgozunk úgy, mintha nappal volna, ez a finomhangolás egyszerűen elvész.

Ez magyarázza többek közt tengerentúli repülőutak után fellépő furcsa kábaságot. „A rosszul időzített alvás miatt a ritmus szerint működő gének több mint 97 százaléka – több mint ezer gén – kiesik a maga ritmusából. Ez megmagyarázza, hogy miért érezzük magunkat rosszul az időzónák átlépésekor, vagy amikor rendszertelenül váltogatjuk a műszakokat” – mondta Simon Archer, a Surrey Egyetem egyik szakembere.

A Manchesteri Egyetem egy kutatója, Hugh Piggins szerint a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az éjszakai munka akut hatásai igen súlyosak. A szakember ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mivel rövid idejű vizsgálatról van szó, ezért a hosszú távú következményekre utaló eredmények bizonytalannak számítanak.

A pirítóst inkább a jövő héten szereld meg

Az azonban biztos, a szöveteknek, minden egyes szövetnek, megvan a maguk nappali ritmusa. Ha felborítjuk az alvásciklusunkat, aszinkronba kerül a különben fenségesen összehangolt szív, vese és agy. Mintha olyan házban élnénk, amelynek minden szobájában áll egy óra, de mind más időt mutatna. Mondanunk sem kell, ezen a káoszon nem sokat segítenek a pótlékok – pihenés helyett kávé, tea, sok-sok csoki –, viszont legalább újabb komoly problémákkal számolhatunk. A kissé árnyaltabb következményekről nem is beszélve. Elektromos berendezést például senki ne javítson fehér éjszaka utáni reggelen. Lehet, hogy mindent megcsinál, ahogy kell, és nem remeg a keze sem... csak éppen a falból felejti el kihúzni a konnektort.