Fájdalmas út vezetne az ingyenpénzig

Kampánytémává érett a feltétel nélküli alapjövedelem gondolata Magyarországon. Az első, részleteiben is kidolgozott javaslat minden felnőtt lakosnak 50 ezer forint jövedelmet garantálna, cserébe viszont jönne a felső szja-kulcs, eltűnne a családi adókedvezmény és egy sor szociális támogatás, köztük a gyes. A költségvetésen keletkezett lyukat csak megszorításokkal lehetne betömni, több fontos részletkérdésre pedig egyelőre nincs válasz.

"Ha bevezetjük a LÉT-et, akkor Magyarország ezeregyszáz éves történetében most először, nem lesznek nincstelenek. És a mi hazánkban, az után, már soha többé nem lesznek" – írta a LÉT-munkacsoport abban a dokumentumban, amellyel a minden magyarnak alanyi jogon járó létpénz bevezetésére tettek javaslatot.

Eszerint 2015. január 1-jétől minden gyereknek 25 ezer, minden felnőttnek 50 ezer forint járna, a kismamák pedig a terhesség 12. hetétől a szülésig 75 ezer forintot kapnának. A röviden csak LÉT-nek nevezett pénzt nem lehetne megadóztatni, megcímezni, elvenni, szolgáltatást elvárni érte, viszont az inflációval mindig fel kellene emelni, hogy értékálló maradjon.

Az ötlet nem új, az uniós tagállamokban aláírásgyűjtés is indult, mert ha hét tagállamból összejön 1 millió aláírás, akkor az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell az üggyel. Alaszkában az olajbevételekből hoztak létre hasonlót, Svájcban népszavaznának egy 2500 frankos (600 ezer forintos) alapjövedelemről. A LÉT által szombaton bemutatott tanulmány csupán egy a lehetséges variációk közül, és az alkotók hangsúlyozták, először csak annyit akarnak elérni, hogy vita induljon a témáról.

A nincstelenség eltörlése

Magyarországon az ellenzéki pártok ráharaptak az ötletre. Az MSZP üdvözölte az kezdeményezést, sőt az „emberi léthez szükséges jövedelmet” hagyományos baloldali célkitűzésnek is nevezte. Bajnai Gordon szövetségese, a Párbeszéd Magyarországért is beszélni szeretne a témáról, tavaly nyáron pedig még az LMP is egyetértett azzal, hogy foglalkozni kell vele. A politikusok egy szemponttal nem foglalkoztak: ha bevezetik, de nem jön be, akkor egy kormány hogyan vonja vissza a havi 50 ezret az emberektől?

A Fidesz aztán hétfőn „veszélyes ötletelgetésnek” nevezte a feltétel nélküli alapjövedelmet. Hoppál Péter kritikusan rámutatott, hogy a pénz ugyanúgy járna a tehetőseknek, mint a szegényeknek – bár ez a szempont az egykulcsos adórendszer bevezetésénél még nem számított a kormánypártnak –, és a munkavállalók is ugyanúgy megkapnák, mint azok, akik nem dolgoznak. A fideszes szóvivő szerint egy ilyen alapellátás tízezer milliárd forintba kerülne.

Az összeggel Hoppál igencsak túlzásba esett, de az kétségtelen, hogy gigantikus mennyiségű összeget kellene megmozgatni ahhoz, hogy be lehessen indítani egy ilyen rendszert. A LÉT-pénzt kitaláló munkacsoport számítása szerint önmagában a kiutalandó pénz 5100 milliárd forintot tesz ki az első évben, és az a modell, amit a bevezetésére kidolgoztak, további 1285 milliárd forintba kerülne. Így összesen 6385 milliárd forint átcsatornázására lenne szükség, ami több, mint a magyar költségvetés harmada.

Ez a kiadási oldal viszonylag könnyen kiszámolható, mivel tudni lehet, hány kismama, gyerek és felnőtt magyar lakos van (a külföldön dolgozó, ezért ott adózókat kivennék a jogosultak közül). Az viszont bonyolultabb kérdés, hogy a szükséges pénzt honnan szednék össze. A munkacsoport 100 oldalas dokumentumában részletes kalkulációt végeztek a hatásokról, de hangsúlyozták, hogy nagyon sok változótól függ, hogy konkrétan mibe is kerülne az alapjövedelem bevezetése.

50 ezer forint havonta

A LÉT-pénz tehát abból állna, hogy minden magyarországi lakos kapna pénzt az államtól. Ezzel párhuzamosan a bruttó bérekből levonnának 50 ezer forintot, vagyis, akinek eddig 150 ezer forint volt a bruttója, annak ezután 100 ezer lenne. Ezzel önmagában nem járna rosszabbul a dolgozó, mert a fizetése nettója 50 ezer forintnál kisebb mértékben csökkenne, és cserébe kézhez kapja az 50 ezer forintot. Abban a példában, amivel a munkacsoport számolt, minden fizetés havi 17 250 forinttal emelkedne. A cégek a bruttó csökkentésével együtt egy újfajta adót fizetnének, amit LÉT-hozzájárulásnak (röviden LÉT-HO) neveztek el. Ez a példa szerint fix 50 ezer forint lenne minden egyes alkalmazott után.

Ez nem jelentene adóemelést, mert ha ugyanezt az 50 ezret bérként fizetnék ki, akkor még a járulékokat is be kéne adniuk. A cégek nyeresége 14 250 forint lenne. A modellben arra nem térnek ki, hogy a minimálbért el kellene törölni, de a tanulmányban felhozott egyik példa azt mutatja: ennek tudatában van a munkacsoport.

A LÉT-pénzt viszont nemcsak a dolgozók kapnák meg, hanem az is, aki nem dolgozik. Ez felvet technikai problémákat is, hiszen a hajléktalanoknak is járna az 50 ezer, de az nyitva hagyott kérdés, hogyan kapják meg: hova vigye a postás, hogyan nyissanak bankszámlát?

A pénzért cserébe egy sor szociális juttatást eltörölnének. Néhány kivétellel megszűnne a segélyek többsége, a családi pótlék, a gyes és a gyet, a családi adókedvezmény, az anyasági támogatás, a gyermekvédelmi támogatások, az ápolási díj és a közgyógyellátás is (utóbbi nem a teljes egészségügyet jelenti, hanem csak egy szociális juttatásfajtát).

Bizonyos ellátási formákat nem megszüntetnének, hanem csökkentenének a LÉT-pénz összegével. Ilyen a gyed, a rokkantsági ellátás, sőt a nyugdíjak is. Ezeket a támogatásokat 50 ezer forinttal csökkentenék, de csak akkor, ha a támogatás ennél egyébként nagyobb lenne. Az a kisnyugdíjas, aki 30 ezer forintból gazdálkodhatott eddig, annak nem ebből vonnák le az 50 ezret, hanem megkapná a teljes 50 ezres összeget.

Nyertesek és vesztesek

A bökkenő az, hogy vannak olyan esetek, ahol az ellátás ma több, mint amit a LÉT-pénz a megszűnő támogatások mellett jelentene. Erről a tanulmány kidolgozói annyit írnak, hogy „lehet egyéb megoldást találni” az esetükre, illetve, hogy ha indokolt, akkor megoldható a módosítás.

Erre mindenképpen szükség is lenne, hiszen vannak olyan csoportok, akiknek húsba vágó problémát jelentene, ha az alapjövedelem fejében elesnének a támogatásoktól.

Egy bruttó 100 ezres fizetés mellett gyest kapó, gyerekét egyedül nevelő anya például ma 131 400 forintra számíthat. A LÉT-rendszer modelljében viszont csak 107 750 forintot kapna, mivel bukná a gyest és a családi pótlékot is. Ez a 23 650 forintos különbség számára jelentős hátrány, és akkor még nem említettük, hogy nem járna az egyszeri 64 ezer forintos anyasági támogatás sem.

Ha viszont két szülő nevel két gyereket, és mindketten bruttó 200 ezer forintot keresnek, az ő esetükben az elvett családi adókedvezményt bőségesen ellensúlyozná az alapjövedelem. A mai rendszerben egy ilyen háztartás a gyerekek után járó családi pótlékkal 308 600 forintból gazdálkodhat. A LÉT-rendszerben 20 ezret buknának az adókedvezmény, továbbá 26 600 forintot a családi pótlék eltörlésével, de a két gyerek után befolyó 25-25 ezer forinttal és a munkabér-változáson nyert pénzzel összesen 36 900 forinttal jobban járnának, mint most.

A terv készítői tudják, hogy az átalakításuknak lennének vesztesei, de ők elsősorban a gazdagok közül kerülnének ki. Egy, a Fidesz-kormány alatt hatalmasat nyerő ideálcsalád (két bruttó 800-800 ezer forintot kereső szülő, három gyerekkel) ma 1 millió 950 ezer forinttal gazdálkodhat, a LÉT-pénz modelljében viszont 37 500 forinttal kevesebbet kapnának. Pontosabban ennél többet veszítenének, mert a modell készítői bevezetnének egy felső szja-kulcsot is, de azt egyelőre nem mondták meg, mekkorát. Annyi azonban előre jelezhető, hogy az szja-kulcs 1 százalékpontos megemelése 15 000 forintot venne el a családtól.

Nincs ingyenebéd

A modell vonzó jövőt vázol fel, ahol a szegények aránya 16,4-ről 8,4 százalékra csökkenne, a létminimum alatt élőké pedig 40,7 százalékról 29,1 százalékra. Mindezt úgy, hogy a cégek 457 milliárd forinttal, a fizetésből élő lakosság pedig 703,8 milliárd forinttal jár jobban, vagyis a gazdaság is felélénkülne.

Ha a kérdés az, hogy milyen módszerrel lehet sok pénzt szétosztani az embereknek, akkor a LÉT-pénz módszere az eddigi egyik legkiválóbb válasz rá. A probléma nem meglepő módon a "miből" kérdésnél merül fel, elvégre 6385 milliárd forintot kellene előteremteni, amit a mások által létrehozott értékből kell átcsoportosítani.

A szerzők a LÉT-pénz bevezetését még a költségvetési hiánynál is fontosabbnak tartják, és előbb vennének fel hiteleket, mint hogy lemondjanak róla.

A LÉT-tanulmány által javasolt új adóforma, a LÉT-HO évi összesen 1602 milliárd forintot hozna a versenyszférából – a közszféra itt nem számít, hiszen az állam csak a saját zsebei közt pakolja a pénzt. Számít viszont az, hogy a közalkalmazottak bérének csökkenése miatt a költségvetési intézményeknek kevesebbet kell adni, összesen 438 milliárddal. A nyugdíjasok is megkapnák az 50 ezret, így ennyivel kell csökkenteni a nyugdíjukat, hogy pénzüknél maradjanak – ez a nyugdíjbüdzsét 1641 milliárddal könnyítené meg. Emellett a szociális támogatások eltörléséből és csökkentéséből 1390 milliárd jönne be.

Óriási megszorítás

Az embereknek és cégeknek adott többletpénz miatt megnőne az áfa- és a társaságiadó-bevétel, fejlődnének a vállalkozások, kisebb lenne az állami adminisztráció, élénkülne a lakáspiac, ami javítaná a költségvetést. Ez azonban még mindig jócskán elmarad a szükséges fedezettől, a tanulmány szerzői szerint is 761,4 milliárd forintot kellene még találni ahhoz, hogy ne boruljon a költségvetés. (Ez az összeg szinte fillérre akkora, mint amennyit a kormány 2012-es és 2013-as megszorításai kitesznek.)

A tetemes költségvetési lyuk úgy jönne létre, hogy a szerzők számoltak a személyi jövedelemadó felső kulcsának bevezetésével, az áfa- és nyereségadó-bevételek mintegy 250 milliárdos bővülésével, és ezenfelül még 200 milliárd forint olyan bevétellel, amely főleg a növekedés miatt pozitív mellékterméke a rendszernek. A tanulmány egyik gyenge pontja éppen az, hogy – bár törekszik az óvatosságra – valójában a pozitívumokat hajlamos felülbecsülni, miközben a negatív mellékhatások vonzata kimarad a számításból. A tanulmány szerzői nem számolnak például azzal, hogy a fogyasztás élénkülése nem egyből valósul meg – mint ahogy a kormány is éveket várt a kiskereskedelmi fordulatra.

Hátulütők

Azzal sem számolnak, hogy a munka nélkül megszerzett jövedelem összességében ellenösztönző a munkaerőpiacon, így az embereknek nem feltétlenül lesz érdekük munkát keresni, illetve hatékonyabban dolgozni, ha így is, úgy is megkapják a pénzüket.

Surányi György volt jegybankelnök a LÉT-tanulmány bemutatásakor rávilágított erre a problémára, de szerinte erre megoldás lehet, ha a nettó minimálbér és az alapjövedelem között megfelelően nagy a különbség. A modell szerint az, aki az alapjövedelem mellett dolgozni megy minimálbérért, körülbelül 32 ezer forinttal több pénzhez juthatna, ez pedig kérdéses, hogy elég ösztönzés-e napi 8-10 órás munkára. Ezzel a problémával a tanulmány készítői is tisztában vannak, de érdemi választ nem adnak a kérdésre.

A szerzők azt is javasolták, hogy a 14 éveseknek már kötelező legyen bankszámlát nyitniuk, amiről viszont elkölthetnék a havi 25 ezret. Foglalkoznak azzal, hogy a családnak meg kellene beszélnie, hogy mire költi a kamasz a pénzét, azzal viszont nem, hogy így aligha lesz motivált a diákmunkára – havi 25 ezerből bőségesen kijön a nyári fesztiválozás.

A 761 milliárdos lyuk megfelezésére azonban adnak egy módszert, például azzal, ha a cégek nem 50, hanem 60 ezer forint LÉT-HÓ-t fizetnének be havonta, de még így is fájdalmas megszorítás kellene az egyensúlyhoz. A tanulmány szerzői ennek a 352,4 milliárdos hiánynak a befoltozására már nem vállalkoznak, csupán az Orbán-kormány néhány liblingjét sorolják fel, amin lehetne pénzt fogni. Ilyen például a nagyvállalatok államosítása, a futballstadionok építése, a parlamenti őrség, a kormányzati „propaganda” vagy a szükségesnél magasabb kamatokkal felvett hitelek.

Ezeket talán joggal lehet fölösleges pénzszórásnak tekinteni, de összességében akkor sem fedeznék a 353 milliárdot, így valóban megszorításokra vagy a rendszerbe épített gazdaságélénkítő elemek kitörlésére lenne szükség a LÉT-pénz bevezetéséhez.