Sokkoló hírrel kezdődött a hét: a világ 85 leggazdagabb emberének vagyona megegyezik 3,5 milliárd emberével, a Föld lakosságának szegényebb felének a vagyonával - derült ki az Oxfam kutatásából. A szervezet arra figyelmeztetett: a gazdasági erőforrások e hatalmas koncentrációja egyre kevesebb ember kezében jelentős veszélyt jelent, elkerülhetetlenül fokozza a szociális feszültségeket.
Azonban a brit kormányt nem a növekvő globális egyenlőtlenség, hanem inkább a bevándorlás aggasztja: tovább szigorítja az Európai Unióból érkező, de munkával nem rendelkező bevándorlók támogatását.
A héten a jegybank Monetáris Tanácsa a többségi elemzői várakozásnál nagyobb mértékben, 15 bázisponttal 2,85 százalékra csökkentette az alapkamatot, ami újabb történelmi mélypontot jelent. A legtöbben 10 bázispontra számítottak, néhányan a 20-at is elképzelhetőnek tartották, 15-re senki nem számított. Igaz, korábban a 20 bázispont is furának tűnhetett, mivel a jegybank régen 25 bázisponttal, illetve a 25 bázispont többszöröseivel változtatott az alapkamaton. Matolcsy mindenesetre feltehetően elérte, hogy a befektetőket egy prímszámú bázisponttal történő kamatváltoztatás sem fogja igazán meglepni.
A hét vége felé felerősödtek a feltörekvő piacokkal kapcsolatos aggodalmak a befektetőkben, ami a forint gyengülésében is megmutatkozott, ami újra ráirányította a figyelmet az MNB kamatdöntésére.
A 15 bázispontnál már csak az volt meglepőbb hír a héten, hogy hamarosan hackerek is segítik a NAV munkáját, hogy kiszűrjék az onlinekassza-rendszer kijátszását célzó próbálkozásokat.
Sok bankszámla tulajdonos élhet hamarosan az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével: január 20-ig a számlatulajdonosok 80 százaléka kérte ezt bankjától. A pénzintézetek szövetsége azt állítja, a többletterhet nem fogják továbbhárítani, de például átgondolhatják, hol van szükség bankfiókra.
Mondtak a héten mást is a bankárok: a Raiffeisen magyarországi vezérigazgatója, Heinz Wiedner szerint a bank jóval többet ér, mint egy euró, amennyit állítólag a Széchenyi Bank ajánlott érte. Úgy gondolja, jól döntöttek az osztrák tulajdonosok, amikor leállították az eladási folyamatot, mert a bank értékes szereplője a piacnak, és hamarosan újra nyereséges lesz.
Ennél keményebben fogalmazott Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója: “Már akkor is ott voltunk, amikor Orbán Viktor még nem, és akkor is ott leszünk, amikor ő már nem. A mostani helyzet nemcsak nekünk fájdalmas, hanem az országnak is rossz, de túl fogjuk élni.”
Történtek fontos hangulatjavító intézkedések is a héten: tizenhét buda környéki település adósságát veszi magára az állam - ezen a vidéken találhatóak a leggazdagabb települések. Budapestet is kimentik: február 28-ig 100,7 milliárd forint adósságot vállal át az állam a fővárostól.
Indul a Diplomamentő program: mintegy 10 ezer fiatalnak segíthet azzal, hogy azok nyelvtanulását támogatja 3 milliárd forintos forrásból, akiknek csak a nyelvvizsga hiányzik diplomához. Egy "megmentett" diplomához 300 ezer forint támogatást ad az állam. Az angol és a német mellett a francia nyelv is bekerül a programba.
Azonban hangulatromboló gazdasági hírek is akadtak: Demján Sándor az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként pert indított a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank, a Takarékbank és a Magyar Nemzeti Bank, vagyis az állam ellen – a per első napján mulasztás miatt a Fővárosi Törvényszék 200-200 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a magyar államra és a többi alperesre.
S még egy takarékszövetkezetes hír: a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A Körmendi Takarékszövetkezet egyik tulajdonosa nem más, mint Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezetője, és egyúttal annak a Széchenyi Banknak az 51 százalékos tulajdonosa, amelyik megpróbálta megvenni a Raiffeisen Bankot 1 euróért.
A hét nagy médiapiaci híre volt, hogy elkelt a Népszabadság - nyolc megyei napilappal, a Nemzeti Sporttal, a Világgazdasággal, több magazinnal egyetemben. A tranzakciót még jóvá kell hagynia a médiahatóságnak és a versenyhivatalnak.
Széles Gábor nagyvállalkozó zalacsányi Batthyány Kastélyszállója már nem szerepel a Hotelstars Union szállodaminősítési listáján, amiről a szállodaszövetség tájékoztatta is a szállodát. Ám a nagyvállalkozó szerint nem történt ilyesmi, "csak a balliberális sajtó akarja elterjeszteni a közvéleményben".