Az alábbi cikkben egy számomra, és remélhetőleg az olvasóközönség számára is igen tanulságos esetet oszthatok meg arról, hogy miként nem szabad elmenni egy ígéretes befektetési sztori mellett.
A történet egészen 2013 májusáig nyúlik vissza, amikor is egy Philips elemzés esett be a postaládámba a brüsszeli kollégáktól. Az anyagban egyébként rendkívül tömören sikerült összegyűjteniük, hogy mekkora átalakuláson ment keresztül az elmúlt 12 évben a holland elektronikai cég, és hogy a profiltisztítás mellett milyen tényezők segíthetik visszatéríteni a profitabilitást a korábbi szintekre.
Én azonban ennyivel nem elégedtem meg, csörgedezett bennem az elemzői véna. Éppen ezért utána olvastam a cégnek, megismertem a stratégiát, a vállalatnál zajló reorganizációt, majd elkészítettem a saját kimutatásaimat és grafikonjaimat. Egyszóval a saját észjárásom szerint is szerettem volna felépíteni az építőkockákból a befektetési sztorit.
Drasztikus átalakuláson ment keresztül az elmúlt bő évtizedben a Philips, olyan tevékenységektől vált meg, mint a televízió-, DVD-, illetve mobiltelefon gyártás. A megmaradt három tevékenység viszont nagy lehetőséggel kecsegtet.
Egy kis ellenőrzés sosem árt, ezért miután „kiraktam a képet” összeírtam pro és kontra érveimet a Philipsről:
Pro…
…és kontra
Kijelenthetem, hogy sikerült a kollégáknak meggyőzniük, és a sztorit is jobban átláttam, ezért léptem is a következő lépcsőfokra. Jöhetett a technikai elemzés!
Másnap el is végeztem a chart vizsgálatát, de nem voltam túlságosan oda a látottakért. Bár kétség sem fért hozzá, hogy másfél év alatt duplázott a részvény, mégis aggodalomra adott okot, hogy aznap a papír egy nagyobb réssel a 200 napos mozgóátlagig esett vissza. Úgy voltam vele, hogy ha a pszichológiai támasz letörik, akkor egy időre jegelhetem a sztorit, ezért inkább kivártam.
Végül a fontos szint sikeresen fogta meg az árfolyamot, azonban mire észbe kaphattam volna, már csaknem 22 euró közelében járt az árfolyam. 24 eurós cél-, és 20 euró közeli stop-loss szinttel azonban már nem tudtam volna megfelelő nagyságú hozampotenciált felmutatni a kockázatokkal szemben. Mi lesz most? – gondoltam magamban.
Valahogy azonban ezt követően sosem sikerült időben eszmélnem, egy nagyobb testű gyertya, vagy egy rés mindig közbe szólt, mígnem eljött szeptember közepe. Ekkor a Philips vezetői előálltak újabb stratégiájukkal, amit elsőre nem igazán díjaztak a befektetők, hiszen az elemzői várakozásokhoz képest valamivel kisebb profitabilitást vetített előre. Ennek ellenére véleményem szerint a sztori nem sérült, és a technika is jól fest.
Javulhat a cég profitabilitása, a friss stratégia szerint a Philips vezetése az üzletágak- és a csoport szintjén is megemelte várakozásait az EBITA marginokra.
Remek, eljött az én időm! – gondoltam magamban. Kidolgoztam az újabb stratégiát, amit sajnos röpke két nap alatt a porral tett egyenlővé az árfolyam esése. Nem hiszem el – hangzott el mérgemben. Ezt követően az árfolyam egészen 23 euró közeléig esett, ahonnan rövid idő alatt egy ugrással 24 euró fölé került, nagyjából ugyanoda, ahol a pozíciót nyitott. Mondhatni itt volt az újabb alkalom a beszállóra, de a közelgő gyorsjelentésre hivatkozva már nem vettem fel vételi pozíciót. Utólag nagy hiba volt, hiszen egy óriási emelkedésről maradtam le újfent…
Hol hibáztam?
Ugyanakkor az sem jó, hogy ha valakin a kereskedési kényszer kezd el úrrá lenni, néha tényleg nem árt óvatosnak lenni, ha nem vagyunk biztosak a befektetésünkben.
És hogy mi a tanulság?
Azt azért mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a Philips chartján jelentkező rések igen nagy kockázati faktort jelentenek a befektetők számára. A szeptemberi árfolyam megugrás akár fordítva is elsülhetett volna.
Beszéljünk róla!
Lehet, hogy sokan bánatosak lennének, ha hasonló hibákat követnének el, én azonban nem törtem meg. Persze az elején nem voltam teljesen nyugodt, hiszen kikapartam a gesztenyét, csak éppen a babérokat nem tudtam learatni. Annyit azonban elárulhatok, hogy tanulópénznek mindenképpen jó volt a Philips-sztori!
Bizonyára nem én vagyok az egyetlen befektető, aki elkövetett ilyen, vagy éppen ehhez hasonló hibákat. Véleményem szerint senkinek sem kell szégyenkeznie, hiszen ezekből az esetekből lehet a legtöbbet tanulni, már ha leírjuk, és bizonyos időközönként átgondoljuk, hogy hol, és milyen hibákat vétettünk. Remélhetőleg legközelebb már nem esünk hasonló hibába, de ha mégis, akkor sem kell fejjel rohanni a falnak, hiszen a profiknak sem megy minden egyből. Ha önt és ismerőseit érdekli a téma, hogy hogyan küszöbölhetjük ki kereskedési hibáinkat, akkor szeretettel várjuk csütörtökön INGYENES RENDEZVÉNYÜNKRE.
Korábbi cikkjeink a Philips-sztoriról: