Matolcsyék folytatták a kamatcsökkentést

Keddi ülésén 15 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A többségi elemzői várakozásnál ez valamivel bátrabb vágás, közvetlenül a döntés után a forint mégis erősödni kezdett.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2014. január 22-i hatállyal, 15 bázisponttal 2,85 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét - tette közzé a jegybank.

A Reuters által megkérdezett elemzők mindegyike azzal számolt, hogy a monetáris tanács folytatja a kamatcsökkentést a keddi ülésén, a döntő többség azonban csak 10 bázispontos vágásra számított. Négy elemző volt, aki ennél nagyobb, 20 bázispontos csökkentést valószínűsített.

A forint piaca nyugtalan volt kedden délelőtt, az árfolyam az euróval szemben 303 fölé gyengült, közvetlenül a döntés után kissé erősödött, és a 302-es szint felé vette az irányt.

Az Equilor Zrt. elemzőinek gyors kommentárja szerint a hazai monetáris politika mozgástere annak ellenére nem szűkült be teljesen, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed decemberben 10 milliárd dollárral csökkentette eszközvásárlási programjának havi keretösszegét (vagyis megkezdte a taperingnek nevezett programot). Az elemzők ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a kamatpálya megítélése a jegybankon belül nem egységes, két tanácstag korábban a 20 bázispont helyett is csak tízzel vágott volna, és a piaci vélemények is kettéváltak.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a jegybank a várakozásoknak megfelelően fékezte az enyhítés ütemét, és csak 15 bázisponttal vágta az alapkamatot. Felidézte, hogy a decemberi ülést követően az MNB már utalt a csökkentés ütemének mérséklésére, és úgy tűnik, a kevésbé támogató nemzetközi piaci hangulat és a forintgyengülés átbillentette az egyensúlyt a monetáris tanácson belül. Többségbe kerültek az óvatosabb jegybankárok, de azért az MNB helyzetértékelése érdemben még nem változott, hiszen a 15 bázispont csak minimális eltérés a korábbi döntéseknél alkalmazott 20 bázisponthoz képest. Bebesy szerint az MNB kisebb lépésekkel tovább haladhat a kamatcsökkentési úton, ha nem következik be lényegesebb forintgyengülés.

A Monetáris Tanács megítélése szerint idén és jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől és a monetáris politika számára releváns horizont végén közelítheti meg azt. A foglalkoztatás folyamatos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban még mindig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.

Itt az indoklás

A monetáris tanács indoklása szerint egyelőre alacsony az inflációs nyomás. Az infláció decemberben tovább mérséklődött, elsősorban a novemberi rezsicsökkentés miatt, de az átmeneti hatások mellett a középtávú inflációs mutatók is mérsékeltek. Ez a gyenge belső keresletnek és a visszafogott külpiaci inflációnak köszönhető. A tartósan alacsony inflációs környezet segíti az inflációs várakozások alkalmazkodását. A versenyszféra bérdinamikája némileg gyorsult, azonban még mindig visszafogottnak tekinthető. A konjunktúra élénkülésével párhuzamosan a hazai reálgazdasági tényezők csökkenő mértékben, de dezinflációs hatásúak maradnak.

A jegybank úgy látja, hogy a negyedik negyedévben tovább bővült a gazdaság, és a következő negyedévekben is folytatódhat ez a tendencia. Az export növekedése mellett a belső kereslet is bővülhet a következő években. Az EU forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve a növekedési hitelprogram következtében növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása.

A nemzetközi befektetői hangulat az amerikai eszközvásárlási program év végi lassítása ellenére is támogató maradt, Magyarország kockázati megítélése javult, mely a CDS-felárak és kötvényhozamok mérséklődésében is tükröződött. Hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

Mindezek tükrében a tanács úgy ítéli meg, hogy a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. Az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve jöhet még óvatos kamatcsökkentés, de a csökkentés ütemét már mérsékelni kellett.