Lesz-e valaha is „igazi” pénz a Bitcoinból?

A pénzrendszer gyökeres átalakulása, vagy a legújabb buborék? Továbbra sem tudni, hogy a BitCoin nevű virtuális valuta milyen szerepet játszik majd a világgazdaságban. Most mindkét oldal érveit megnézzük.

Körülbelül egy hónapja, 2013 december közepén Kína három, súlyos csapást mért a Bitcoinra, aminek következtében a virtuális valuta árfolyama körülbelül a felére zuhant ($1200-ról $600 környékére). A „második Bitcoin összeomlásként” elhíresült esemény természetesen újra felélesztette a találgatásokat, és újra akcióba lendítette a valuta támogatóit és ellenzőit, hogy kifejtsék a véleményüket a virtuális pénz jövőjét illetően.

Érvek és ellenérvek a Bitcoinról Forrás: AFP/Imaginechina/Benjamin Gz

A bizonytalanságot jól jelzi, hogy a Bitcoin 2014-közepére jósolt értéke – szakértőktől függően – 40 000 dollár és 10 dollár között szóródik.

Ez nagyjából azt jelenti, hogy senkinek fogalma sincs semmiről.

Mi most megnézzük, hogy mi szól a BitCoin ellen, mi mellette, és aztán mindenki eldöntheti, hogy érdemes-e befektetnie a valutába.

Van rá igény

A BitCoin egy olyan virtuális pénznem, aminek az ígérete nem más, mint hogy forradalmasítja (tehát gyökeresen átalakítja) a világon most megszokott pénzügyi rendszert. Ráadásul olyan módon teszi ezt, hogy pont a pénzügyi rendszer általában kellemetlennek vélt szereplőit, az államot és a bankokat hagyja ki a buliból.

Anélkül, hogy elvesznénk a technikai részletekben, nem árt tudni, hogy a BitCoin úgynevezett P2P technológián alapul, tehát a fizető és a pénzt elfogadó közötti, közvetlen kapcsolatra épül. Nincs közben banki szerver, nincs közben NAV-hoz bekötött pénztárgép, a tranzakció nemcsak hogy nem a hagyományos pénzügyi intézmények közvetítése nélkül, de számukra láthatatlanul bonyolódik le.

Elég természetes, hogy erre nagyon nagy igény van.

És az is elég természetes, hogy a hagyományos pénzügyi intézményeknek és hatóságoknak ez a lehetőség egyáltalán nem tetszik. A BitCoin elleni érveket tehát érdemes azon a szemüvegen keresztül olvasni, hogy bizonyos – meglehetősen nagy befolyással bíró – szereplők a saját jól felfogott érdekükből adódóan meglehetősen elfogultak a pénznem ellenében.

A BitCoin rendszerszinten biztonságos

Megint csak nem fogunk mélyen belemenni a technológiába, elég annyit megemlíteni, hogy a BitCoin nem egyszerűen egy olyan „virtuális valuta”, amit a másolás + beillesztés művelettel megduplázhatsz.

A rendszer egy olyan, bonyolult matematikai algoritmusra épül, ami szavatolja a biztonságot. Ráadásul az benne a gyönyörű, hogy minél többen használják, annál biztonságosabb.

Csalók természetesen itt is lehetségesek, amit viszont nem lehet megkerülni (eddig legalábbis senkinek nem sikerült), az a tranzakciók biztonsága, visszafordíthatatlansága és anonimitása.

Ezeknek a biztonsági rendszereknek a tényét egyébként a BitCoin legelszántabb ellenzői sem vitatják.

Elkezdték pénzként kezelni

Oké, egyelőre nem a nagy játékosok, de időről időre belefutunk olyan hírekbe, hogy bizonyos piaci szereplők elkezdik valódi pénzként kezelni a Bitcoint.

• Szingapúr például elkezdett egy terven dolgozni, hogy hogyan adóztathatná meg a BitCoinban szerzett jövedelmeket.
• New Yorkban felállították a világ első BitCoin bankautomatáját.
• A kis e-kereskedelmi szereplők mellett olyan óriások is bejelentették, hogy elfogadják fizetőeszközként a Bitcoint, mint például a Zynga – igaz, hogy a Zynga ezt megelőzően csődközeli helyzetben volt, tehát ezt akár egy kétségbeesett lépésként is értelmezhetjük, de akkor is.

Vannak persze ellenérvek és ellenérdekeltek is. És – mint feljebb már utaltunk rá – ezeknek a szereplőknek meglehetősen nagy befolyásuk van arra, hogy miként alakul a történet vége.

A bankrendszer ellenérdekelt

Naná. Ha eddig volt egy olyan rendszer, ami nélkülözhetetlenné tette a bankokat, és a bankok ebből elég jól megéltek, akkor persze, hogy mindent megtesznek egy olyan valuta terjedése ellen, ami kihagyja őket a buliból.

A legjobb analógia természetesen a szórakoztatóipar és a torrentek esete (a torrentek ugyanis ugyanúgy a P2P technológián alapulnak, mint maga a BitCoin).

Az a háború sincs még lefutva, de talán elég hosszú ideje zajlik már ahhoz, hogy kijelenthessük: a Bitcoin rendszerét sem fogják tudni egyik pillanatról a másikra eltaposni.

A legnagyobb torrent oldalakat ugyan időről időre lelövik (a PirateBay-t 2008-ban, az IsoHuntot 2013-ban), de ezek néhány hónapnyi megingás után más néven újra felbukkannak az interneten, a végfelhasználók pedig a kiadók és a torrent-szolgáltatók közötti háborúból alig érzékelnek valamit.

Az államok ellenérdekeltek

Olvastátok a Da Vinci Kódot? (Vigyázz, szpojler következik!) Ahogy a középkori Katolikus Egyház ellenérdekelt volt a természetimádó kultuszok fennmaradásában, és kriminalizálta őket, úgy az államok is ellenérdekeltek a Bitcoin elterjedésében, ezért a szószólóik minden lehető fórumon kihangsúlyozzák, hogy az anonim valuta

csak arra jó, hogy a bűnözők, a kábítószerkereskedők és az egyéb illegális elemek használják.

Pont, mint a készpénz – jegyezzük meg halkan. Aztán a készpénz ellen meg mégsem érvel senki.

Persze, az anonimitás itt is, mint mindenhol, vonzza a bűnözőket, de azért nem árt megjegyezni, hogy a teljes állami kontrol hiányának (vagy az állami kontrol teljes hiányának) a hétköznapi emberek számára is megvannak az előnyei.

Nagyon bizonytalan

A végére hagytunk egy valódi, nem koholt ellenérvet.

A modern gazdaság valóságos valutái – a „zöldhasúak” – mögött ugyanis kétségtelenül állnak olyan intézmények, amelyeknek az a feladata, hogy a valuták értékébe vetett bizalmat erősítsék és fenntartsák.

A FED-et, vagy távoli, ágról szakadt unokatestvérét, az MNB-t lehet szeretni vagy nem szeretni, de az elvitathatatlan, hogy a közmegegyezés szerint garanciát jelentenek arra, hogy a megszerzett jövedelemnek nagyságrendileg holnap is ugyanannyi lesz az értéke, mint ma.

Tekintve, hogy maguk a pénzérmék és a bankjegyek nem értékesek (tehát nem lehet őket megenni), az értéküket kizárólag ez a beléjük fektetett bizalom táplálja.

Mondani sem kell, hogy ezek az intézmények a Bitcoin esetében hiányoznak.

Ami aztán a valuta rendkívüli bizonytalanságát hozza. Nem ritka, hogy a Bitcoin értéke akár 20-30 százalékot is ugrál egy napon belül. A valuta támogatói ezt sima „gyermekbetegségnek” tudják be, és rámutatnak, hogy hosszabb távon nézve a valuta dollárban kifejezett értéke még az összeomlással együtt is exponenciális növekedést mutat.

Furcsa azonban belegondolni, hogy amikor egy étteremben kirendeljük a főételt, még harminc százalékkal olcsóbb, mint amikor a számlát kérjük. Mit csinálsz? Megnézed, hogy merre mozog az árfolyam, és ha emelkedik, habzsolni kezdesz, ha pedig csökken, akkor kikérsz még egy desszertet is?

És nem csak pillanatnyi változásokról van szó. Két különböző elemzés közül, (amik nyilvánvalóan egyaránt elfogultak valamilyen irányba) az egyik 40 000 dollárra, a másik pedig 10 dollárra vagy az egyszámjegyű régióba teszi a Bitcoin jövőbeni értékét. No nem a távoli jövőben: 2014 közepén.

Tudod mi jut eszembe erről? A vadnyugat!

Megjött a kedved beszállni a kincsvadászatba?