Demjánék az államosítás miatt perelnek

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) - elnök: Demján Sándor - és egy magánszemély pert indított a Magyar Posta Zrt,, az MFB, a Takarékbank Zrt és az MNB, közvetve a magyar állam ellen

Az állam szerint a takarékszövetkezetek önként megszavazták az államosítást.

Mulasztás miatt a Fővárosi Törvényszék 200-200 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a magyar államra és a többi alperesre. Ez jóval elmarad az ilyenkor szokásos 500 ezer forinttól, de a bíró azzal indokolta a mérséklést, hogy a határidő vége a téli szabadságolási időszakra esett, illetve a magyar államnak a jogi képviselő megbízásához még egy külön eljárást is le kellett folytatnia. A bíróság megállapította, hogy az alperesek, köztük a magyar állam elmulasztotta a védekezés előterjesztésére vonatkozó határidőt, valamint, hogy az alperesek mulasztása nemcsak az "eljárás elhúzódására irányul, hanem azt is eredményezi".

Bene Lajos bíró kiemelte: az alperesek - a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete - azzal, hogy elmulasztották a védekezés előterjesztésére megszabott határidőt, megfosztották a felperes OTSZ-t attól, hogy az azokban foglaltakkal kapcsolatban érdemben nyilatkozni tudjon a pénteki tárgyaláson.

A Demján Sándor által vezetett Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, magánszemélyként pedig Szigeti Mária, a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója perli a magyar államot, a Magyar Posta Zrt.-t, a Takarékbank Zrt.-t, az MFB Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bankot és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ).

Keresetükkel azt a folyamatot támadják, amelynek során tavaly augusztus óta az állami cégek és szervezetek tulajdonrészhez jutottak a Takarékbankban. Álláspontjuk szerint a magyar állam hathatós törvényhozói segítségével olyan kisajátítás történt, amelynél mindenféle jogszabályi garancia hiányzott, vagyis államosításról van szó. „Az állam az összes féket és ellensúlyt megkerülve avatkozott be a szektorba, és ha egyszer erre sor kerülhet, akkor abból precedens lesz, az ügy kezelése ezért kiemelten fontos” – mondta a felperesek ügyvédje.

Az állam célja más volt, mint amire hivatkozott - A képen az alperes ügyvédei láthatóak Forrás: Mudra László

A keresetben elismerik, hogy a köz érdekében indokolható lépés lehet, ha valamit állami irányítás alá vonnak, de a takarékszövetkezetek esetében az államot a részvények eladásának szándéka vezette. Szerintük a lépéssorozatnak nem az volt a célja, amire az állam hivatkozott - vagyis, hogy tőkét juttasson a rendszerbe, hatékonyabbá teegy majd értékesítse. Mivel az értékesítés már el is indult, az érvelés szerint 3-4 hónap alatt 150 takarékszövetkezetet még átvilágítani sem lehet, nemhogy hatékonnyá tenni, tehát sokkal inkább elvételről van szó.

Az államok képviselő ügyvéd szerint a Takarékbank tulajdonának megszerzése nem jogszabály alapján, hanem az augusztus 27-i közgyűlés határozata alapján történt, ahol a takarékszövetkezetek 99,5 százaléka megszavazta az ehhez szükséges határozatokat. Az állam pedig az átszervezéshez szerzett jogot, és a Takarékbankot úgynevezett központi bankká teszi, amit az uniós irányelvek megengednek. Az állam felkért két független könyvvizsgálót az értékelésre, ezután kormányhatározattal 136 milliárd forintot juttatott az SZHISZ-nek és a juttatás célja egyértelműen az volt, hogy megfizesse a megszerzett jogok ellenértékét.

A felperes 30 napot szeretett volna kapni arra, hogy az alperesek által csak tegnap előtt beadott védekezést megismerje, és annak ismeretében folytatódjon a per, a bíró azonban erre csak egyetlen órát adott. A tárgyalás április 18-án folytatódik.