Tízezreket nyerhet, ha a cég fizeti a hitelét

Egy ház alakú kocsit tolnak egy barkácsautó-versenyen a kolumbiai Medelinben, 2012. október 7-én

Elvileg már van lehetőség arra, hogy a cégek adómentes pénzzel támogassák dolgozóikat a lakáshitelük törlesztésében. A törvény azonban kicsit későn jött, jövőre lesz ebből igazi segítség.

Adómentes pénzből törleszteni, akár havi 80 ezer forintig, és akár 5 éven keresztül a lakáskölcsönt – elég vonzó ajánlat, amellyel januártól elvileg már élhetnek a dolgozók, ha a cégük is úgy akarja. A tavaly év végén megszavazott adótörvények ugyanis módosították a béren kívüli juttatások körét, így cafeteriaelemmé vált a hiteltörlesztés, ráadásul úgy, hogy az ilyen típusú munkáltatói hozzájárulás után egy forint adót sem kell fizetniük a cégeknek vagy a dolgozóiknak.

„A lehető legjobb dolog lehetne, de még nem tudjuk felkínálni, mert túl későn hozták a törvényt. Mire megszavazták, már döntöttünk a 2014-es cafeteriaelemekről, és amúgy is annyi a nyitott kérdés, hogy lehetetlen lett volna rá pár hét alatt felkészülni” – magyarázta egy, amúgy évek óta bejáratott cafeteriaprogrammal dolgozó nagy hazai multi szakértője.

Véleményét több más, kisebb cég vezetője is osztotta, mert bár az újítás egyszerűen hangzik, sok gyakorlati kérdést vet fel. A cégek jobbára ma még csak tapogatóznak, adótanácsadókkal és cafeteria-szakértőkkel egyeztetnek, hogy legalább majd év közben, vagy egy év múlva, 2015-től felkínálhassák a nagy lehetőséget.

Aki tudja, használja ki!

A dolog lényege, hogy a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot a fizetésen kívül adómentesen juttathat a dolgozónak – technikailag az ő bankjának – azért, hogy ő abból törlessze a lakáskölcsönét, legyen az forint- vagy bármilyen elátkozott devizahitel. Ehhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell: a lakás nem lehet túl nagy és túl drága (ezt a szobaszám, az építési költség vagy a vételár, és az ott élők száma alapján meghatározza az szja-törvény melléklete), továbbá az így kapott munkáltatói támogatás nem lehet több mint a hitelre vett lakás árának a 30 százaléka.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, és a cég beépítette a választható cafeteriaelemek közé a lakástörlesztési juttatást, akkor a dolgozó bolond lenne nem kihasználni azt. Ez a támogatás ugyanis egyszeres szorzóval jár, ami azt jelenti, hogy a munkáltató úgy adhatja oda a dolgozójának, hogy egy fillér adót vagy járulékot nem fizet utána senki. Aki töprengett már élőben azon, hogy év elején miként ossza fel a legügyesebben a rendelkezésére álló cafeteriakeretet, az tudja, hogy ezeket a szorzókat (van 1,357-es és 1,5117-es is) érdemes figyelni: minél közelebb van az egyhez, annál kedvezményesebb a dolog, így annál több pénzt lehet osztani egy adott juttatásra.

A munkáltató bőkezűségétől függ, hogy ki mekkora keretet kap egy évre, és valószínűleg már havi pár ezer forint is számít a dolgozóknak. Elméletileg azonban ennél jóval nagyobb összegekkel lehet a legjobban kihasználni az új lehetőséget: a cég akár havi 83 ezer forintot is adhat a lakástörlesztéshez (így jön össze ötévente az ötmillió forint). A legnagyobb előny az, hogy ha ezt a cafeterián belül, béren kívüli juttatásként kapja az ember, akkor abból meg is marad 80 ezer forint. Ha viszont a cég szimplán a bért emelné, akkor a különböző családi kedvezményektől eltekintve alig több mint ennek a fele – pontosan 40 ezer 800 forint – jutna el végül a dolgozóhoz, aki tehát csak fél pénzzel tudna bemenni a bankba törleszteni. (Azért marad csak ilyen kevés, mert a cég is fizet belőle adót és járulékokat, majd pedig levonják a dolgozó adóját és egyéb hozzájárulásait is – minden 1 forint nettó bér eredendően 1,96 forintba kerül a munkáltatónak.)

Mindenki tapogatózik

Az adómentes pénzből való törlesztés tehát mindenkinek vonzó, és ez már tavaly év végén is látszott. A CafeteriaTREND december eleji felmérése azt mutatta, hogy a cégek több mint fele szívesen adná ezt a juttatást a dolgozóinak, de mint Fata László cafeteria-szakértő mondja, egyelőre nincs információjuk arról, hogy végül hányan építették be a béren kívüli programjukba a lehetőséget. A megvalósításhoz ki kell forrnia a bankok, a munkáltatók és a dolgozók közötti együttműködésnek, ráadásul ennek a folyamatnak meg kell felelnie az adótörvény elvárásainak.

Mint ahogy egy nagy cég cafeteriafelelőse mondta, egyelőre csak az biztos, hogy a pénzt közvetlenül a dolgozót hitelező banknak kell a cégeknek utalniuk. Azt viszont nem tudják, hogy ki ellenőrzi, és főleg ki viseli a felelősségét annak, hogy valaki tényleg jogosult erre a támogatásra. Hiszen itt a lakásmérettől az ingatlan áráig sok mindent meg kell vizsgálni, mielőtt a dolgozó – ha csak közvetve is – ilyen jutányosan pénzhez juthat. „Az Erzsébet-utalványhoz hasonló ennek az elemnek a története, az első évben ott is tapogatóztunk, de végül minden kérdésre megtaláltuk a választ, a dolog ma már simán működik” – vetette fel egy multis szakértő. Szerinte ahol van cafeteria, ott jövőre már egész biztosan beépül az új elem.