Alig épülnek már új lakások

Nincs megállás a lakásépítések mélyrepülésében, 2013-ra 30 százalékkal kevesebb lakás épült, mint a megelőző évben. Az épített lakások számában évről évre harmadával csökkentő tendencia 2009 óta tart Magyarországon, 2008-ban még ötször annyi új lakás épült egy évben, mint most.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn tette közzé legfrissebb számait, e szerint tavaly 7293 új lakás épült az országban, 30,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A durva visszaesés valamennyi régióra jellemző, bár a használatba vett lakások száma Budapesten 7,4 százalékkal emelkedett. A kiadott lakásépítési engedélyek száma is lesújtó: tavaly 7536 volt, ami 28,9 százalékos csökkenés a 2012-es adatokhoz képes - ez arra utal, hogy a következő években sem lesz javulás.

A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre egyre kevesebb új lakás épül, 2013-ban már csak egyötöde az újonnan épült lakások száma a 2008. évinek - közölte a KSH.

Tavaly a vidéki városok közül csak Győrben, Kecskeméten, Sopronban és Szegeden haladta meg az új lakások száma a 200-at. Budapesten néhány nagyobb beruházás befejezése miatt a lakásépítés növekedni kezdett, az év folyamán összesen 1770 lakást vettek használatba. A községekben az átlagosnál jóval nagyobb volt a lakásépítés visszaesése, 2013-ban mindössze 1270 új lakás épült, fele annyi, mint egy évvel korábban.

Az egyik fő probléma a bizalomhiány, illetve a háztartások negatív várakozásai - elemezte az adatokat Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Szerinte erre utal az is, hogy nem csak az értékesítési céllal épült lakások száma esett vissza jelentősen, hanem a saját célú építkezéseké is, tehát a családok maguknak sem építenek házat vagy lakást.

A bizalomhiány az újépítésű lakások piacán abban mutatkozik meg, hogy a vásárlók már átadott, vagy az átadáshoz nagyon közeli lakásokat keresnek. Ez a fejlesztők számára azt jelenti, hogy a kivitelezés fázisában csak nagyon kevés lakást tudnak értékesíteni, így az építkezés finanszírozása is szinte teljes egészében rájuk hárul. Ez jelentősen megnöveli a költségeket, amivel a beruházás megtérülése is kérdésessé válik, illetve a lehetséges hozam nem fedezi a fejlesztéshez kapcsolódó kockázatokat. Ennek megfelelően a lakóingatlan fejlesztők nagyon komolyan visszafogták aktivitásukat, értékesítési céllal - néhány kivételtől eltekintve - a kisebb kockázatot jelentő, kis lakásszámú projektek felé fordultak.

Déry Attila szerint további probléma, hogy az eladásra kínált újépítésű lakások utánpótlása szinte teljesen elapadt. A vásárlók már egy átválogatott és nagyon statikus kínálattal találkoznak, így aki most nem talált az igényének megfelelő új lakást, az 3-6 hónap múlva sem fog jelentős számú, eddig nem látott ingatlannal találkozni. Ezért sok vásárló a használt lakások felé fordul.” Ez azt jelenti, hogy a potenciális keresletnél is kevesebb adásvétel valósul meg az újlakások piacán. A 2009 óta stagnáló teljes lakáspiaci forgalomban egyre csökkenő arányban szerepelnek az újépítésű lakások, a 2008-as 10 százalék körüli részesedés elharmadolódott napjainkra.