Legyőzni Bécset és Barcelonát

Mi fér el a Nemzeti és a MÜPA mellé?

Budapestnek szüksége lenne arra a konferenciaközpontra, amit a kormányfő a parlamenti beszédében említett. Valójában egészen nagyra lenne szükség, mert már a 3-5 ezer fős rendezvények piacán is Bécs és Barcelona szövetségével kellene versenyezni. A szakmai szervezet véleményére még nem volt kíváncsi senki.

A Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház szomszédságában lévő területen épülhet fel Budapest új konferenciaközpontja, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben. A tavaly november 22-én megjelent kormányhatározat szerint a projektet a 2014-20 között megnyíló uniós forrásokból finanszíroznák, és kiemelt kormányzati beruházás minősítést is kaphat, hogy az engedélyeztetések gyorsabban menjenek.

Az építés felelőse Fürjes Balázs, a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos. Szóvivője megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „a kormányhatározatnak megfelelően jár el”. Ami azt jelenti, hogy február 15-ére leteszi a projekt jogi és pénzügyi konstrukcióinak alapjait, a konkrét részletek azonban aligha léteznek még.

Miért pont ott?

Az Origo által megkérdezett rendezvényszervezők sem láttak még vázlatos terveket sem, és a létezésükről sem hallottak. Sőt, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MARESZ) több más érintett érdekképviseleti szervvel együtt januárban felajánlotta a szakmai segítségét a tervezéshez, ám eddig a kormány nem élt a lehetőséggel. Pedig már a telekválasztásnál is sok minden eldőlt - és nem biztos, hogy a legjobb irányba.

A Duna-parti terület a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGránit kezelésében van. A jelek szerint tehát november óta sikerült a feleknek megállapodniuk ennek átvételéről, a TriGránit azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A helyszín mérete eleve nem engedi meg, hogy 5 ezer főnél nagyobb befogadóképességű konferenciák rendezésére alkalmas épületet húzzanak fel rá. Ugyan a régi, eredeti elképzelések szerint is itt lett volna a konferenciaközpont, de akkor még az azóta odaépült irodaházak egy részét is magában foglalta volna. A MARESZ szakmai anyaga ezt a helyszínt nem tartja optimálisnak.

„Nagyon ügyes tervezéssel el lehet érni, hogy egy 3-5 ezer fős konferenciaközpont épüljön, de ez azt is jelenti, hogy Budapest nem száll be a szakmában megarendezvényeknek nevezett piacba, amely az 5-20 ezer fős konferenciákkal jellemezhető” - mondja Benyhe Ildikó, a CongressLine ügyvezető igazgatója.

Kisebb üzlet

A helyi gazdaságra nézve azonban a legnagyobb multiplikátor hatása egyértelműen a megarendezvényeknek van, bár a 3-5 ezer fős szegmens is hiányzik Budapestről, és ebben is lehet jó állásokat fogni. Az igazán nagy üzletről már a tervezés nulla állapotánál lemondott az ország, ha valóban egy kisebb központ épülne.

Az épületnek mindeközben valóban korszerűnek és kompromisszumoktól mentesnek kell lennie, mert világszerte olyan jó a kínálat, hogy a vendégek nem sok mindent tolerálnak. „A nagy auditórium mellett sok kisebb teremből álló, modulárisan jól variálható elrendezésre lesz szükség” - mondja Ganczer Gábor, a MARESZ elnöke. Szerinte ebben a kategóriában egyértelműen Béccsel kell majd versenyeznünk, ami nagyon nehéz, de nem lehetetlen vállalkozás.

A zsíros megarendezvények európai piacát jelenleg Bécs, Barcelona, Amszterdam, Berlin és Isztambul uralja, ezek a városok az alsóbb kategóriákban is jól teljesítenek, és Budapest dolgát az is nagyon megnehezíti, hogy Bécs és Barcelona stratégiai szövetségre lépett, a konferenciákat összehangoltan, felváltva rendezik.