Meglátjuk, megijedt-e a forinttól Matolcsy

A hét legizgalmasabb kérdése, hogyan dönt a jegybank Monetáris Tanácsa a kamatról, ez befolyásolhatja az utóbbi időben jelentősen meggyengült forint árfolyamát. Azt is megtudjuk, átlagosan mennyivel nőtt a keresetünk 2013-ban.

Az elemzők többsége 10 bázispontos csökkentést vár a Magyar Nemzeti Banktól (MNB). A Monetáris Tanács januári kamatdöntését (ekkor 15 bázisponttal csökkentették a kamatot) kísérő közleményben azt írták: „az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, azonban indokolttá vált a csökkentés ütemének mérséklése”. Az elemzők többsége részben erre alapozva vár 10 bázispontos csökkentést. És mert a jegybank vezetését - az eddigi döntések és Matolcsy György jegybankelnök nyilatkozatai alapján - szemlátomást nem igazán zavarja a jóval a 300-as szinten túlra gyengült forint.

A kamatdöntésnek akkor lesz azonnali hatása a forintra – feltéve, hogy van igazság a hatékony piacok elméletében –, ha a döntés a piaci várakozásoktól eltér. Ha a vártnál nagyobb, mondjuk 15 bázispontos lesz a csökkentés, akkor aligha csodálkozhatunk az azonnali forintgyengülésen. Ez azonban nagy meglepetés lenne, a jegybank korábbi kommunikációjával is szöges ellentétben állna.

A 10 bázispontos csökkentés – ami a legvalószínűbbnek tűnik – ha nem is okoz azonnali változást a forintárfolyamban, de fölvethet olyan aggodalmakat, hogy mennyire lesz ellenálló a forint a globális piaci hangulat romlásakor. Eddig sem volt nyugalmas lét deviza alapon eladósodottnak lenni, s úgy tűnik, ezután sem lesz az.

Mennyivel nőtt a bérünk?

Ha a forintárfolyam alakulása nem is annyira, a pénteken megjelenő bérstatisztika hangulatjavító hatású lehet. Kiderül majd a tavalyi bruttó és nettó béremelkedés üteme, s ebből kiszámolható lesz a reálbér növekedése. Ez utóbbi előreláthatólag körülbelül 3,5 százalék lesz - részben a hatósági energiaárak csökkentésével lenyomott inflációnak köszönhetően.

A munkavállaló úgy érezheti magát, mint a mesebeli király, egyik szeme sír, a másik nevet: 2013-ban emelkedett az átlagos reálbér, 2012-ben viszont 3,5 százalékkal csökkent. Ráadásul 2012-ben az alacsony jövedelműeknek az adójóváírás kivezetése miatt az átlagos aránynál nagyobb mértékben esett a reáljövedelmük. 2013-ban pedig a nettó bérek növekedése mögött jelentős részben az a hatás állt, hogy a bruttó 202 ezer fölött keresőket érintő szuperbruttót eltörölték, ennek az adózói körnek bruttó béremelés nélkül is nőtt a nettója.

Zömében tehát nem az a kör járt jobban, aki 2012-ben rosszabbul. Így az átlagos reálbér tavalyi növekedése aligha jelenti azt, hogy akiknek 2012-ben jelentősen csökkent a jövedelmük, azok most visszakapnák az elveszített pénzüket. Valószínűleg lesznek tehát olyan munkavállalók, akik mindkét szemükkel sírnak, az átlagosan kedvező KSH-adat ellenére is.