Már decemberben is csak évi 0,4 százalékos inflációt mért a KSH, az árszint januári mozdulatlansága pedig azt jelzi, hogy éppen sikerült elkerülni a deflációt, vagyis az átlagos árszínvonal csökkenését. A negatív inflációs érték nem lenne kedvező, defláció esetén ugyanis a lakosság nem vásárol, az alacsonyabb árakra vár, ezzel pedig fékezi a gazdasági növekedést.
A mostani adat az infláció 2013 során tapasztalt mérséklődő tendenciájának folytatását jelenti, mely folyamat a többi visegrádi ország esetén is megfigyelhető – kommentálta az adatot Koren Miklós, a Közép-európai Egyetem (CEU) kutatója. Ezt jól mutatja a defacto.io honlapon található, alább látható ábra is. (A defacto.io oldalon Koren és társai a főbb gazdasági mutatószámokat gyűjtötték össze. Látszik, hogyan alakult például az infláció, gazdasági növekedés, munkanélküliség, költségvetési hiány éveken keresztül hazánkban és más országokban, így összehasonlíthatók az adatok.)
A deflációtól azonban azért nem kell reálisan tartani, mert az infláció visszaszorításában a kormány rezsicsökkentő intézkedési vastagon benne vannak, ez pedig nem tart örökké.
Az elmúlt 12 hónapban egyébként a KSH adatai szerint az élelmiszerárak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek, ezen belül a liszt 19,3, a tojás 14, az étolaj 13,5, a cukor pedig 12,3 százalékkal kerül kevesebbe. A sajt 9,6, a tej ára pedig 7 százalékkal emelkedett, a legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal a szeszes italok és dohányáruk ára nőtt. A rezsihez tartozó szolgáltatások ára értelemszerűen csökkent, de összességében még ennek ellenére is 3,1 százalékkal nőtt átlagosan a szolgáltatások díja.
Az egy hónap alatt mért, vagyis 2013. decemberhez viszonyított infláció nem tűnt el, a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek.