A Pozitív Menedzsment szervezetfejlesztési szemlélet égisze alatt működő, azt missziónak tekintő szakmai csoport a pszichológia, a közgazdaságtan és a szociológia közös mezsgyéjén működve végzi nagyszabású kutatását, amelybe folyamatosan várják vállalatok jelentkezését. Erről pontosabban a cikk végén.
A Monday Morning Tanácsadó Kft. és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének szakemberei részben tehát azért döntöttek a vizsgálat mellett, mert érdekesnek és fontosnak tartják, kik és hányan alkalmazzák a módszert Magyarországon, részben mert – ebben is egyfajta küldetéstudat érvényesül – úgy látják, jóval hatékonyabb, élhetőbb az a vállalat, amelyben a vezetők tudatában vannak az így megnyíló lehetőségeknek. Akik egyszerre tennék a cégüket vonzóvá és professzionálissá, nyitott gondolkodásúvá és stabillá, sikeressé és figyelmessé.
A pozitív munkahelyi légkör alapja a nyílt belső kommunikáció, kezdi dr. Battonyai Tünde, a kutatást végző csoport pszichiáter tagja. Ha a munkavállaló delegálja ugyan a feladatokat, de később folyamatosan és szinte mániákusan kontrollál, az sok esetben kisebb mozgásteret ad a munkavállalónak, mintha egy a tekintélyelvű módszereire kifejezetten büszke zsarnoktól hallgatná az ukázokat hétfőtől péntekig. Ha pedig a munkavállalóban sérül a bizalom, nem fogja elhinni, hogy a vezető jó döntéseket hoz, nem lesz benne biztos, hogy az ő érdekeit képviseli, és egyáltalán nem lesz egyértelmű számára, meddig mehet el, mit mondhat el a főnökének. Márpedig ezek a kis repedések szétverhetik a jó légkört, véli a szakember.
Márpedig ha a munkavállaló nem meri nyíltan elmondani a véleményét, folytatja a pszichiáter, az megöli a kreativitást. Az ilyen módon éber alkalmazott nem meri belevinni új ötleteit a munkába, ami mérhető veszteség lehet a vállalat számára. Ezért perdöntő a visszacsatolás, méghozzá nem rögtönözve. Világosnak, artikuláltnak, előre eldöntöttnek kell lennie, mindkét oldalon van-e rá igény. Hogy a főnök elfogadja, sőt elvárja-e. Nem elég kijelenteni, ki merre menjen, azt is meg kell hallani, milyen következményekkel jár egy-egy döntés.
A tengerentúlon és nyugat-európai környezetben számos vizsgálat bizonyítja, hogy a munkahelyen uralkodó hangulat legalább olyan előkelő helyen áll, mint a feladatok, a beosztás, a pénz: képes elüldözni az embert, ha mérgezett, és képes ott tartani azt is, aki esetleg a többi paramétertől nem esik hanyatt. Nagyon nagy hiba volna a munkatársak közérzetét kizárólag abból kiolvasni, amit a céges jelemlétük hozzátesz a világhoz, illetve a fizetésükből. Természetesen ezek kardinális szempontok, de nem marad el mögöttük az élhető légkör ott, ahol felnőtt ember mégiscsak a napjai javarészét tölti. „Egyértelműen alacsonyabb a fluktuáció azoknál a vállalatoknál, ahol a pozitív menedzserszemlélet uralkodik”, mondja dr. Battonyai Tünde.
A munkavállalás talán legkritikusabb pontja a pénzkereső szcéna és a magánélet egyeztetése. Kemény dió, gyakorlatilag megkerülhetetlen alapkonfliktus. Dr. Battonyai Tünde paradoxont lát abban, ahogy a home office, az okoseszközök a korábbinál jóval rugalmasabbá teszik a kereteket. Ha, véli, a külső kontroll hiányát nem pótolja a belső összeszedettség, már szó sem lesz ölünkbe pottyanó extra időről, felszabadító kötetlenségről. Lesújtó káoszról annál inkább. Egy ideig talán viccesnek tartjuk, hogy délután négykor is pizsamában verjük a klaviatúrát, de ha ez csak az első jele annak, hogy otthon szétcsúszunk, inkább a lúzerérzetet erősíti, semmi jó nem sül ki belőle. „Mindannyian ismerjük azt a mondatot, hogy csak erre a két emailre ülök oda a géphez”, mondja a pszichiáter. „Ha nem határolódik el élesen az otthoni munka és a szabadidő, végül könnyen két szék közül a pad alatt találjuk magunkat. A home office lényege az lenne, hogy ne zavarjon senki, amikor munkához kapcsolódó ügyeket intézünk, ugyanakkor éppen ennyire fontos az, hogy a feladatot lezárván a privát szféra integritása ne csorbuljon. Ha ott tart a napunk, hogy már a gyerekeinkkel játszunk, nem szabad munkával foglalkozni, akkor sem, ha pittyeg az okostelefon. Nem sokkal járnak jobban a gyerekeink az idegesen legózó szülővel, mintha anyu vagy apu későn ér haza.”
Az összezavarodott határokhoz hasonló mértékű probléma a kitolódott munkaidő, illetve a túlvállalás. Ezzel összefüggésben nagyon fontos volna nem hazavinni a munkahelyi stresszt, az irodai problémákat, mert aki nem tud kiállni magáért a nehezebb pillanatokban a kollégáival vagy a főnökével szemben, az a férjén, a feleségén, a gyerekein fogja levezetni az idegességét. Ettől mindenki rosszul érzi magát, kivéve a problémát: az változatlanul megoldatlan marad.
„A munkahelyen rengeteget számít, van-e fórum, ahol kifejthetem a véleményem, illetve érdekel-e ez bárkit”, meséli dr. Battonyai Tünde. „Nagyon sok munkahely tűzoltó módszereket dob be a család és a munka harmonizálására: családi napot szerveznek, az alkalmazottak kedvében járnak cafeteria megoldásokkal. Ez mind remek ötlet, de ha az alaphangulat nem motiváló, nem bizalmat építő, akkor egyes gesztusok, legyenek akármilyen nemesek is, nem fognak segíteni."
A kiégés olyannyira mérhető, hogy ehhez kész skálák állnak rendelkezésünkre. Sajnos a magyar munkahelyeken gyakran nagyon magas a kiégett munkavállalók aránya. A szindróma tipikus és súlyos következményei az extrém fásultság, és a markáns teljesítménycsökkenés. „Valójában nem orvosolni, hanem megelőzni érdemes a kiégést”, tudjuk meg a pszichiátertől. „Nagyon fontos kérdés, és nagyon széles a paletta.” Nagy előrelépés, ha a vezetés előbb figyel fel a tünetekre, mint az érintett maga. „Ha egy beosztott feltűnően közönyössé vált, nehezen motiválható, elhanyagolja a feladait, az már súlyos jelzés”, mondja dr. Battonyai.
Jól dokumentált irodalma és netjelenléte van annak a gondolatnak, hogy ma már egy tudatos vezetésű cég egyre fesztelenebbül alkalmazza az úgynevezett hagyományos női értékeket az üzleti életben is. Sok kutatás bizonyítja, ha ugyanannyi nő, mint férfi dolgozik egy adott helyen, sokkal könnyebben utat találnak egymáshoz, mint egy tekintélyelvű, erősen kontrolláló főnök utasításai nyomán. „A női értékek, az intuíció, az empátia, és a magabiztos, kezdeményező, olykor rámenős stílus remekül kiegészítik egymást” – véli a szakember. „Így sokkal egészségesebb együttműködés jöhet létre, mint egy patriarchális, markánsan macsó vezetéssel.”
Bár a kutatást eredetileg néhány hónaposra tervezte a csoport, olyan váratlanul sok cég jelentkezett máris, hogy a szakemberek úgy döntöttek, decemberig folytatják a felmérést. Kedves kkv-vezetők, aki szeretne felkerülni a menedzser térképre, szívesen elsajátítana néhány nyertes fogást, itt a lehetőség, lehet jelentkezni a felmérésre. Mintegy tizenöt percet vesz igénybe, és ingyenes. Megerősíteni az előrevivő döntéseket, lenyesegetni az eddig is felesleges sallangokat – olyan váltás ez, amellyel valóban mindenki jól jár.