Változások jöhetnek az elitklubban

Vágólapra másolva!

Számításaink szerint a TVK, a Business Telecom és az Opimus is bekerülhet a BUX-indexbe, mivel a kosár mostani felülvizsgálatán sikeresen vizsgázott a három papír. Az indextagság pedig felpezsdítheti ennek a három részvénynek a piacát, ami az árfolyamaikat is felfelé hajthatja. Jó hír, hogy a Synergon is átment a vizsgán, ezzel benn maradhat a BUX kosarában.

Kondás László

Vágólapra másolva!

felülvizsgálat BUX index

Március elején tartja szokásos BUX kosár felülvizsgálatát a Budapesti Értéktőzsde, melynek során eldől, mely részvények maradhatnak az indexben, és esetleg mely társaságok papírjai nyerhetnek felvételt a benchmarkba. A legutóbbi felülvizsgálat után nem változott a BUX kosara, a Synergonnál viszont rezgett a léc, és a mostani ellenőrzésnek meg kellett felelnie, hogy benn maradjon az indexben. A BUX indexben jelenleg 12 papír szerepel, ami megfelel a BÉT előírásának, mely szerint minimum 12 részvénynek kell helyet foglalni a kosárban.

A Budapesti Értéktőzsdén 2012 végén könnyítettek a bekerülés szabályain mivel az utóbbi időszakokban egyre kevesebb részvény tudta maradéktalanul teljesíteni a tőzsde által támasztott kritériumokat. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, melyek lehetnek azok a hazai kispapírok, melyek márciustól bekerülhetnek a BUX-indexbe.

Korábban a Budapesti Értéktőzsde határozata alapján hét feltételből ötnek kellett megfelelni, hogy egy részvénysorozat bekerülhessen a hazai benchmarkba, a módosított szabályok szerint viszont most az alábbi öt feltételből elég háromnak:

1. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat esetén a forgalmas napok (amely napokon a részvénysorozatra történt üzletkötés) száma a maximális tőzsdenapoknak (amikor a részvény a tőzsdén foroghatott) minimum 95 százaléka.

2. A felülvizsgálati napot megelőző utolsó nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásban szereplő saját vagyon a tőzsdére bevezetett részvények teljes saját vagyonának legalább fél százaléka.

3. Az adott részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja (közkézhányaddal korrigált kapitalizáció = bevezetett mennyiség * záróár felülvizsgálati napon * közkézhányad) meghaladja az 5 milliárd Ft-t, vagy a teljes, tőzsdére bevezetett (közkézhányaddal korrigált) részvénymennyiség kapitalizációjának minimum 0,5 százalékát.

4. Az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzletek száma (db) eléri az 5000-et, vagy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 20 között szerepel.

5. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat árfolyamértéken vett forgalma minimum 5 milliárd Ft, vagy a részvénysorozatok árfolyamértéken vett forgalom alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 15 között szerepel.

Most az alábbi 18 vállalatra vizsgáljuk meg a kritériumoknak való megfelelést 2013. szeptember 2. és 2014. február 28. közötti időszak adatai alapján: Állami Biztonsági Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, PannErgy, Rába, TVK, Zwack, Synergon, Estmédia, Danubius, Masterplast, Graphisoft Park, Freesoft, Biomedical, Opimus, Elmű, Émász, Business Telecom. A hazai nagy és közepes papírok esetében feltételezzük, hogy automatikusan átmennének a rostán.

Nézzük a versenyzőket!

1. Az első feltétel azt vizsgálja, hogy az elmúlt félév 122 kereskedési napjának minimum 95 százalékán, tehát 116 nap történt-e üzletkötés az adott részvénysorozatra. Ennek a feltételnek a vizsgált 18 társaságból 10-nek sikerült megfelelnie: Az Opimus, az Estmédia, a Synergon, a TVK, a Business Telecom, a CIG Pannónia, az Appeninn, az ANY Biztonsági Nyomda, a Rába és a PannErgy is teljesíti a feltételt.

2. Ennek a feltételnek a vizsgálatánál az egyes vállalatok legutóbb közzétett pénzügyi jelentéseiben szereplő saját tőke értékeket vettük alapul, amit a piac teljes, közel 5400 ezer milliárd forint értékű saját tőkéjéhez viszonyítottunk.

Jól látható, hogy csak az Elműnek, az Émásznak, a Danubiusnak és a TVK-nak a saját tőkéje haladja meg a tőzsdére bevezetett részvények teljes saját vagyonának a fél százalékát. A többi vállalat meglehetősen messze található a fél százalékos küszöbtől.

3. Mivel a teljes, tőzsdére bevezetett (közkézhányaddal korrigált) részvénymennyiség kapitalizációjának a fél százaléka nagyjából 11 milliárd forint, így ennél a feltételnél csak azt vizsgáljuk, hogy az adott részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja meghaladja-e az 5 milliárd forintot.

Az öt milliárd forintos limitet csupán négy vállalat, a CIG Pannónia, a Graphisoft Park, az ANY Biztonsági Nyomda és a Danubius teljesíti. A Zwack a Rába és a TVK csupán néhány millió forinttal marad el az 5 milliárd forintos küszöbtől.

4. A negyedik feltételben megfogalmazott két lehetőségből az elsőnek az eredménye látható az alábbi diagrammon. Jól látható, hogy csupán 7 vállalat, a Business Telecom, az ANY Biztonsági Nyomda, az Appeninn, a Synergon, a Rába, a CIG Pannónia és a PannErgy felel meg annak a kritériumnak, hogy az utolsó félévben a részvényeire kötött üzletek száma eléri az ötezret.

Ennél a kritériumnál nagy segítségére van a vizsgált társaságoknak a BÉT határozatának könnyítése, mely úgy szól, hogy amelyik részvénysorozat nem megy át ezen a rostán, lehetősége van csak annak megfelelni, hogy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában szerepeljen az első húszban.

Itt azt feltételezzük, hogy kötésszám alapján a vizsgált tizenhét vállalaton kívül az alábbi öt szerepel még a rangsor elején: MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter, FHB. Ezen számításaink alapján a maradék nyolc helyre a vizsgált társaságok közül a TVK, az Émász, az Estmédia, a Danubius, a Biomedical, az Opimus, a Zwack és a Graphisoft Park is be tud kerülni.

5. Az utolsó kritérium esetében meglehetősen szomorú a helyzet, mivel az öt milliárd forintos forgalomra vonatkozó limitnek egyik társaság sem tud megfelelni. Az első helyezett Business Telecom is csak 3,08 milliárd forintos forgalmat tud felmutatni, néhány társaságnak gyakorlatilag esélye sincs megfelelni.

Pozitívum, hogy az előző felülvizsgálat óta javult a helyzet, és a vizsgált vállalatok közül a CIG Pannónia, az ANY Biztonsági Nyomda, a Rába és a Danubius is jelentős mértékű forgalomnövekedést tud felmutatni. A CIG Pannóniának például a 2013. márciusát és augusztus végét közrefogó időszakban csupán 1,2 milliárd forintos volt a forgalma, az elmúlt fél évben pedig 2,6 milliárd forint.

Azonban a BÉT könnyítése itt is nagy segítségül szolgál a vizsgált vállalatoknak. A határozat ugyanis megengedi, hogy amelyik részvénysorozat nem tudja teljesíteni a feltételt, az üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorban szerepeljen az első tizenötben.

Ezután mindjárt más a helyzet, ugyanis a feltételezésünk szerint az első öt helyet elfoglaló MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter és FHB után a maradék tíz helyre a vizsgált társaságok legtöbbje be tud kerülni. Egyedül a Biomedical, az Estmédia, az Elmű, a Freesoft, a Zwack, a Masterplast, a Graphisoft Park és az Émász marad ki az első 15 társaság rangsorából. Így rajtuk kívül a többiek teljesítik ezt a feltételt.

Megmenekült a Synergon

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az eredményeket a könnyebb átláthatóság kedvéért, melyben azt tüntettük fel, hogy a vizsgált vállalatok megfelelnek-e az egyes kritériumoknak, és ha igen, összesen mennyit teljesítenek belőlük.

Ezek alapján legalább három kritériumnak az alábbi vállalatok felelnek meg: ANY Biztonsági Nyomda, Appeninn, Business Telecom, CIG Pannónia, Danubius, Opimus, PannErgy, Rába, Synergon, TVK.
Így a fenti társaságok közül a TVK, valamint kissé meglepő módon a Business Telecom és az Opimus nyerhet felvételt a BUX index kosarába. Az indexben már benn lévő részvények tagsága nem forog veszélyben, az összes papír teljesíteni tud legalább három feltételt.

A Synergon számára jó hír, hogy ötből három feltételt teljesíteni tud, ezzel benn maradhat a BUX indexben. A Synergon az előző felülvizsgálaton elhasalt, tehát nem tudott három kritériumnak megfelelni, és ha most is megbukott volna a vizsgán, akkor kikerült volna az indexből. Az Opimus pedig már az előző felülvizsgálat során is sikeresen vizsgázott, így jó esélye van arra, hogy most bekerüljön az indexbe.

Miért előnyös bekerülni a BUX kosarába?

Az indexbe való bekerülés óriási lökést adhatna a most felsorolt BUX index esélyeseknek, hiszen ezek között jelenleg sok papír szinte teljesen kiesik a nagyobb szereplők látómezőjéből. A fokozottabb figyelem mellett a papírok piacára az indexkövető alapok felől akár közvetlen kereslet is érkezhetne, ami szintén sokat tudna lendíteni azok megítélésén és árfolyamán is egyben.

Azonban nem feltétlenül ölt testet a BUX tagság az indexkövető alapok tényleges vásárlásában, hiszen azoknak van lehetőségük +/-5 százalékkal eltérni a benchmarkként választott indexben szereplő részvénysúlyoktól. Mivel a kispapírok ennél jóval kisebb, jellemzően 0,1-0,8 százalékos súlyt képviselnek a BUX indexben, az alapkezelő saját döntésén múlhat, hogy vásárol-e az újonnan bekerülő vállalat részvényeiből.

A BUX indexbe való bekerülés persze nem automatikusan jár egyfajta többlet kereslettel. A papírok igen alacsony likviditása az intézményi szereplőket továbbra is távol tarthatja ezektől a részvényektől, így a BUX indexbe való bekerülés önnmagában nem feltétlenül ad okot a hurráoptimizmusra.