A japán bankoknak túl forró lett az orosz talaj

Két japán nagybank is visszamondott egy-egy ügyletet Oroszországban, mert nem akarják megégetni magukat az orosz-ukrán viszályon. A tőkekivonás fájhat Moszkvának.

Megkezdték a kivonulást az orosz piacról a japán bankok, tartva attól, hogy az ukrajnai válság miatt a Nyugat még keményebb szankciókat érvényesít Oroszország ellen - írta a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap moszkvai banki forrásai szerint az elmúlt hetekben mások mellett a két legnagyobb japán bank, a Sumitomo Mitsui Banking Corporation és a Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ is visszalépett tervezett oroszországi ügyletektől.

A Financial Times értesülései szerint a Sumitomo Mitsui Banking Corporation az "utolsó percben" szállt ki egy exportfinanszírozási ügyletből, amelyet a Metalloinvesttel, a leggazdagabb orosz nagybefektető, Aliser Uszmanov tulajdonában lévő fémipari csoporttal kötött a Krím orosz annektálása előtt néhány nappal.

A Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ a Tenex nevű orosz uránexportáló céggel tervezett exportfinanszírozási ügylettől lépett vissza - írta a londoni gazdasági napilap "az ügyet ismerő" forrásaira hivatkozva.

A Financial Timesnak egy japán banki forrás elmondta, hogy a japán pénzintézetek óvatossága abból ered, hogy nem akarnak belekeveredni az Ukrajna körüli viszályba, és el akarják kerülni, hogy bármely, később szankciósértőnek ítélhető tranzakciójuk miatt bírságot kelljen fizetniük.

A lap szerint mindez mutatja, hogy az eddig életbe léptetett külföldi szankciók hatása túlterjedt azokon a "feketelistákon", amelyekre a Nyugat egyes orosz tisztviselők nevét felvette, és e büntetőintézkedések már széles körben érződnek az orosz üzleti szektorban. Ennek kockázatára londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics közgazdászai legújabb tanulmányukban azt jósolták, hogy az ukrán válság teljes hatása még csak ezután kezd érvényesülni az orosz gazdaságban. A tőkekiáramlás valószínűleg nagy ütemben folytatódik, a gyengébb rubel továbbra is felhajtóerőt gyakorol az inflációra, ami csökkenti a reáljövedelmeket és az alapkamat magasan tartására kényszeríti az orosz jegybankot.

Mindeközben az ukrajnai válság által az üzleti bizalomra gyakorolt hatás akadályozza az égetően szükséges beruházásokat, jóllehet már az ukrajnai válság előtt is szerkezeti problémák terhelték az orosz gazdaságot - hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.

Mindehhez nem is kellenek még súlyosabb nyugati szankciók; pusztán az ilyen jellegű ellenlépésekhez fűződő várakozások is komoly károkat okozhatnak az orosz gazdaságnak, amely valószínűleg máris a recesszió felé tart. A ház becslése szerint az orosz GDP-érték az idei első negyedévben 1 százalékkal csökkenhetett negyedéves összevetésben.

A Financial Times szombati írása szerint az orosz kötvénykibocsátás értéke is meredeken zuhan a hazai és a nemzetközi tőkepiacon egyaránt. A lap adatai szerint az orosz kibocsátók az év eleje óta 9,1 milliárd dollár névértékű új kötvényajánlattal jelentek meg a piacokon - ez 74 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszak kibocsátási értékénél, és 2009 óta a legalacsonyabb.

A Gazprom földgázipari cég és a Sberbank pénzügyi szolgáltató csoport például két, egyenként egymilliárd dollár névértékű kötvényt bocsátott ki az idén, jóllehet a két cég tavaly ilyenkor kilenc kötvénykibocsátásból 13,1 milliárd dollárt hajtott fel a piacokon.