„Először is hadd kérjek elnézést a kavarodásért, amit a két igazgatónk levele okozott az Irányító Hatóságok minisztériumba olvasztásáról. A levél nem figyelmeztetés, nem megszakítás és nem is egy előfelfüggesztés” – írta a Miniszterelnökségtől az Origóhoz került levelében Jack Engwegen, az Európai Bizottság Magyarországért felelős vezetője.
A kavarodás, amiről írt, az volt, hogy hétfőn a 444.hu nyilvánosságra hozott egy levelet, amely szerint az Európai Bizottság nem fogad be addig számlákat Magyarországtól, amíg le nem ellenőrzik, hogy a január 1-jétől elindult átalakítás megfelel-e az uniós szabályoknak. Engwegen szerint a korábbi levél csak plusz információkat kér a magyar kormánytól.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint a hétfői információkkal ellentétben nem arról van szó, hogy április 15. után nem fizet Brüsszel. 600 milliárd forintnyi számla már az Európai Bizottságnál van, ezeket ki fogják fizetni. Azokat a számlákat nem fogadja Brüsszel, amelyek április 15. után keletkeztek.
Csepreghy szerint ez azért nem okoz gondot, mert ezeket a számlákat egyébként is csak a következő negyedéves elszámoláskor adnák be Brüsszelnek, ami júliusban esedékes. Vagyis, ha a kormány addig meggyőzi Brüsszelt az új intézményrendszerről, akkor egyáltalán nem okoz csúszást a kifizetés. Ha nem zárulna le a vita addig, akkor körülbelül 350 milliárd forint lesz az az összeg, amelyet az állam úgy fizet ki a pályázóknak, hogy a cserébe járó uniós támogatást nem a megszokott időben kapja meg.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetése, illetve a pályázati lebonyolítás minisztériumokba való beszervezése azonban nem csak Brüsszel miatt okozhat fejfájást. A jelek szerint az átszervezéssel nagy fába vágta a fejszéjét a kormány, mert meg kell győznie több ezer, a fejlesztésekkel eddig az NFÜ-ben és az alá rendelt szervezetekben dolgozó alkalmazottat, hogy dolgozzanak továbbra is az államnak.
Az Origónak nyilatkozó fejlesztéspiaci forrás azt érzékeli, hogy egyik pillanatról a másikra megugrott a hozzájuk beadott életrajzok száma, ami azt jelzi, hogy az állami intézményektől nagyon sokan akarnak eljönni. A névtelenséget kérő forrásunk ezt azért tartja különösnek, mert eddig épp az volt a jellemző, hogy az uniós pályázati szakemberekért folyó versenyben óriási volt a hátrányuk, annyira jól lehetett keresni az állami fejlesztési szervezeteknél. Ennek az az oka, hogy az uniós költségvetés legfeljebb 4 százalékát a lebonyolításra lehet fordítani, ami azt jelenti, hogy a dolgozókra és az infrastruktúrára 2007-2013 között körülbelül 330 milliárd forint állt rendelkezésre – ebből nagy fizetéseket tudtak adni eddig.
Csepreghy Nándor szerint ez azt jelentette, hogy csak béren kívüli juttatások formájában 1-2 millió forintot is kaphatott egy egyszerű, pályázatokkal foglalkozó alkalmazott. Az új intézményrendszerben a pályázatokkal foglalkozó közalkalmazottak kevesebbet fognak kapni, például a béren kívüli juttatások minisztériumi plafonja 200 ezer forint. A vezetők havi 30-50 ezer forinttal kevesebb bérre számíthatnak – mondta az Origónak Csepreghy. A helyettes államtitkár szerint „nem kereshet többet valaki azért, mert fejlesztésekkel foglalkozik, ha valójában ugyanazt csinálja, mint egy kollegája egy másik területen”.
Az átszervezés időzítése viszont abból a szempontból nem szerencsés, hogy idén és jövőre még 2000, illetve 1200 milliárd forintot le kellene hívni a 2007-2013-as uniós keretből. A pénzt már odaítélték a nyerteseknek, de a beruházások jó része még hátravan, így a kifizetés is később jöhet. Közben idén elindulhat az új ciklus pályázati rendszere is. A két feladatra pedig több ezer emberre lesz szükség (az előző intézményrendszerben körülbelül háromezren dolgoztak) – nekik viszont az új intézményi felállás kevesebb pénzt ígér, mint eddig.
Az Origo forrásának tapasztalata arra utal, hogy nem lesz egyszerű összegyűjteni ennyi embert, ráadásul szerinte az átalakítás – akár állami, akár nagy magánintézményről van szó – mindig bénultságot okoz. A 444.hu szerdai cikke szerint leállt a pályázati rendszer, az Origo forrása szerint viszont erről egyelőre nincs szó, azt azonban ő is tapasztalta, hogy a pályázat lebonyolításáért felelős emberek lassabban reagálnak a szokásosnál is. Eddig is gyakran előfordult, hogy bőven az előírt határidőn túl válaszolt az NFÜ, illetve a közreműködő szervezete.
Csepreghy Nándor azt mondta, „mindenki munkájára számítanak”, vagyis nagyjából mind a háromezer volt alkalmazottra szükség lesz. Minden alkalmazottnak kiküldték a szerződésajánlatot, amelyben a bér és cafeteriajuttatások is szerepelnek, erre a jövő hétig várják a válaszokat. A helyettes államtitkár az eddig a maradásról döntők számát nem tudta megmondani, de azt állította, hogy nem okoz fennakadást az átszervezés, mert idén április végéig 480 milliárd forintot fizettek ki, amivel szerinte tartható maradt a kitűzött 2000 milliárdos cél 2014-re.