Ne higgy a tőzsdei bohócoknak!

Vágólapra másolva!

Laikusok számára az a legjobb befektetés, ami egyik napról a másikra megtízszerezi értékét, és felháborodottan veszik tudomásul, hogy senki nem szólt neki időben erről. Pedig a befektetések nem a tuti tippekről szólnak, a hatalmas szárnyalásokból pedig legtöbbször csak súlyos veszteségek jutnak a későn reagáló befektetőknek, ha hallgatnak a bohócokra.

Somi András

Vágólapra másolva!

befektetés részvénypiac

Épp tőzsdei lufikról volt szó, amikor eszembe jutott az alábbi kommentár, amit egy korábbi Investor.hu befektetői klub után kaptunk. Tökéletes tünete a buborékban megszédített befektetőnek:

200%-al vagy afölött növelte az árfolyamát 8 részvény. Közös bennük, hogy mindegyik biotechnológia. Csak én figyeltem rosszul, vagy tényleg nem volt erről szó?

Nem, valóban nem volt szó róluk, mert semmilyen elemzéssel nem tudtuk volna alátámasztani, miért kellene megvenni őket. Nem hajkurászunk olcsó népszerűséget azzal, hogy sokkoló árfolyamemelkedésekről beszélünk úgy, mintha gyerekjáték lenne kihasználni őket. Minden előadáson százával lehetne hozni olyan példákat, amikor eldugott kis részvények sok száz százalékos emelkedéseket produkálnak, a számokkal való zsonglőrködésben pedig könnyű lenne elhitetni bárkivel, hogy milyen mesés gazdagság vár rá.

De ez csak bohóckodás lenne, a részvénybefektetés távolról sem erről szól. Nem akarunk illúziókat kelteni, a soron következő ingyenes előadásunk április 24-én sem a látszólag könnyedén elérhető mesés hozamokról, hanem a valóban fenntartható, hosszú távon is gyümölcsöző befektetési stratégiákról fog szólni. Vendégünk sem egy felelőtlen tőzsdei hazardőr, hanem az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere, Boér Levente lesz.

A szárnyalás után jön az összeomlás

A fenti kommentár egyébként az elmúlt hetekben látványosan kidurrant biotech lufi utolsó szakaszában született, éppen akkor, amikor a lehengerlő emelkedés a tőzsdétől, pláne egy ilyen speciális szegmenstől távol álló laikusokat is a piacra vonzza. Általában ez a rali utolsó szakasza, aminek végén pont ezek a későn érkező befektetők égetik meg magukat a legcsúnyábban, ahogy a kétezres évek legelején, a dotkom-lufi idején is történt.

A biotech cégek szárnyalása azóta fájdalmas véget ért, a Nasdaqon forgó biotech részvényeket tömörítő index értékének egynegyedét elveszítette alig egy hónap alatt, de az index összeomlása mögött még súlyosabb egyedi zuhanások állnak. Nem minden biotech cég omlott persze össze, a belga UCB, amiről az Investor.hu-n is írtunk február elején, továbbra is szép emelkedő trendben mozog.

Érdekes módon egyébként a biotech mélyrepüléssel párhuzamosan az internetes részvények is komoly esésen mentek keresztül az elmúlt hetekben. A közösségi média körül alakuló túlzó eufóriára az Investor.hu hasábjain is figyelmeztettünk már idejekorán, és a Twitter vagy a Facebook kibontakozó zuhanásáról folyamatosan lehetett olvasni az Investor.hu hasábjain (mindkét részvény nagyjából a „célárunkra” esett vissza).

A biotech mini-buborék kidurranása persze nem jelenti, hogy örökre el kellene temetni a biotechnológiai szektort, ahogy a dotkom-lufi megsemmisülése sem jelentette, hogy az internetes vállalkozásoknak általában véve reszeltek. Mindkét szegmensben hatalmas jövőbeli potenciál rejlik, és bizton állíthatjuk, hogy a két iparág alapjaiban formálja át az emberiség életét.

Csak éppen ez kevés ahhoz, hogy gondolkodás nélkül befektessünk.

Ezért kerüli a technológiát a világ leggazdagabb befektetője

Ennek ellenére Warren Buffettet, a világ leggazdagabb befektetőjét és a hosszú távú, értékalapú befektetések leghíresebb szószólóját is számos vád éri, miszerint csak azért marad ki a biotech vagy internetes sztorikhoz hasonló nagy szárnyalásokból, mert túl öreg, és nem érti a technológia jelentőségét.

A válaszhoz érdemes elolvasni az öreg bölcs 1999-ben elhangzott beszédét, amiről már korábban, kicsit más aspektusból írtunk. Buffett két tanulságos példát hoz, az autóipart és a légitársaságokat. Mindkét szektor alapjaiban formálta át az életünket a XX. században, befektetői szemmel mégis inkább kudarcok sorozata volt ez a néhány évtized.

Buffett szerint autógyártóból legalább 2000 létezett az Egyesült Államokban, mára mégis csupán alig maréknyi maradt életben, így a befektetők túlnyomó része valószínűleg nagyon rossz lóra tett. Ugyanez a helyzet a légitársaságokkal, a század utolsó 20 évében közel 130 társaság ment csődbe, miközben összességében a szektor lényegében nem volt képes értelmezhető profitot termelni.

A kulcs a befektetésekhez tehát nem az, hogy felismerjük, egy-egy iparág milyen mértékben gyakorol hatást a társadalomra, vagy milyen ütemű növekedést mutat, hanem hogy azonosítsuk egy-egy vállalat versenyelőnyét, és mindenekelőtt azt, hogy ez a versenyelőny mennyire tartós.

Az Investor.hu ingyenes áprilisi befektetési klubján is ilyen lehetőségekről, stratégiákról lesz szó, nem pedig a meggazdagodás illúziójával kecsegtető délibábokról. Érdemes eljönni, pár kattintás csak a regisztráció.