Ebben a cikkben az Investor.hu és a Concorde március végi közös rendezvényén előadó Szőcs Gábor portfólió menedzser prezentációját vettük górcső alá, ahol többek között a fentiekhez hasonló befektetési ötletek hangzottak el. Ha érdekli a tőzsde, és, hogy jelenleg hol érdemes befektetési sztorikat keresni, jöjjön el soron következő előadásunkra, ahol ezúttal az OTP szakemberétől kaphatnak majd hasznos tippeket.
Lemaradt a régiónk
Az elmúlt hónapok a fejlett részvénypiacok nagy menetelésétől és a fejlődő piacok vergődésétől volt hangos. Az amerikai részvényindexek közül az S&P 500 és a Dow Jones folyamatosan új történelmi csúcsokat döntött meg, a Nasdaq pedig 2000 óta nem látott szintekig repesztett. Európában a német DAX szintén soha nem látott magasságokba emelkedett, míg a 600 legnagyobb európai vállalatot tömörítő Stoxx 600 index 2008-as szintekig repült.
Velük szemben a fejlődő régiók piacain nagy mélyrepülések voltak láthatóak a tőkemenekítések hatására (a témával ezekben a cikkekben foglalkoztunk részletesen: Kísért az ázsiai válság?, Időzített bombán ül a világ). Az MSCI feltörekvő piaci indexe (MSCI EM) 2013 eleje óta több mint 10 százalékot zuhant a hatalmas eladói hullám következtében, miközben Amerika nagyjából 25 százalékot emelkedett.
A mélyrepülés alól a fejlődő piacokhoz sorolt kelet-közép-európai (CEE) régió sem tudta kivonni magát, a fontosabb régiós blue-chipeket tömörítő CETOP 20 index 13 százalékot zuhant 2013 eleje óta, masszívan alulteljesítve a fejlett piaci részvényindexeket.
A CEE régió egyes országai közül a BUX közel több mint 9 százalékot, a cseh PX és a lengyel WIG 20 bő 6 százalékot veszített értékéből a fejlett részvénypiaci rali ellenére 2013 eleje óta. Csak az osztrák ATX tudja tartani magát, és a bő egy évvel ezelőtti szintjein mozog, miközben a német DAX index több mint 21 százalékot ralizott.
Olcsóak a magyar részvények
A fejlődő piaci (azon belül is a régiós) részvényektől való elfordulás és a fejlett részvények imádata a papírok értékeltségében is visszatükröződik. Az amerikai részvények P/E alapú értékeltsége igencsak elszaladt nagy részben az árfolyamok ralija miatt (nem beszélve az amerikai kis- és közepes vállalatok részvényeinek értékeltségéről), ami azt jelenti, hogy meglehetősen drágává váltak ezek a papírok. A „megütött” CEE régiós részvények viszont igencsak olcsóak lettek, ami kedvező vételi lehetőségeknek alapozhat meg.
A legnagyobb amerikai részvényeket tömörítő S&P 500 12 havi előretekintő adatok alapján számított P/E rátája 15,5-ős értéken mozog, a Europe Stoxx 600 indexé pedig 14,3-nál található. Eközben a hazai BUX P/E rátája 10,5 körül, a CETOP 20 indexé 12,7 körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a magyar és régiós részvények relatíve olcsóak az amerikai és a fejlett európai papírokhoz képest.
Vonzó a CEE-régió
A relatíve olcsó árazás és az elmúlt hónapokban mutatott leszakadásuk miatt optimisták vagyunk a régiós részvényekkel kapcsolatban. Jó esély van arra, hogy a befektetők újra megtalálják a magyar, cseh, lengyel és osztrák (esetleg román, szlovák, horvát, szlovén) részvényeket, melyek így lendületbe jöhetnének, és profitálhatnának a még mindig meglehetősen kedvező globális részvénypiaci hangulatból.
A befektetői érdeklődés erősödését nagy mértékben segíthetik a régió kedvező gazdasági kilátásai. A CEE-országok ugyanis sok szempontból sokkal jobb gazdasági fundamentumokkal rendelkeznek, mint a velük egy kalap alá vett, ám jóval rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező legtöbb fejlődő állam.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2007-től jelentősen csökkent Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban is, melynek eredményeként Magyarországon már masszív többletet mutat, és Csehországban is szufficites. Ezzel szemben például a brazil, argentin, orosz vagy török folyó fizetési mérleg vaskos deficittel küzd. A régiós országok (velük együtt Magyarország is) így jóval kevésbé sérülékenyebbek a többi feltörekvő piachoz képest. Ez pedig kifejezetten előnyös akkor, amikor a Fed fokozatosan fogja vissza eszközvásárlási programját, mely a külföldi olcsó tőke beáramlásának elapadásával jár együtt.
A régió kedvező gazdasági kilátásait támogatja a korábbiakhoz képest enyhébb monetáris politika. A régiós országokban folyamatosan csökkent a jegybanki alapkamat, ami serkentheti a hitelezést, végső soron beindítva a gazdasági növekedést. Magyarországon a jegybank külön programot indított (Növekedési Hitelprogram) a hitelezés ösztönzésére, bár ez még egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A hitelezésnek lenne honnan bővülnie, mivel a 2008-as válság után jelentősen visszaesett a hitelezési aktivitás, és masszív hitelleépítés kezdődött a CEE régióban. Magyarországon évek óta negatív a bankszektor hitelnyújtásának egyenlege a magánszektor felé, ami ezt a hitelleépítést mutatja (tehát több hitelt fizet vissza a magánszektor, mint amennyit a bankszektor nyújt felé). A többi régiós országban sem jobb a helyzet, és a hitelezés ott is nagyon gyenge.
A hitelleépítés befejeződésével, a lazább monetáris politikának köszönhetően jó esély van rá, hogy beindul a hitelezés a régióban. Ez segíthetné a beruházásokat, melyen keresztül végső soron a gazdaságok is egyre dinamikusabban növekedhetnének.
A hitelezés felpörgésén túl a devizák reálleértékelődése is segítheti a régiós gazdaságokat. A cseh korona közel 10 százalékos, a forint 12,3 százalékos, a lengyel zloty 8,4 százalékos reálleértékelődésen ment keresztül 2007 óta az euróval szemben, mely az export élénkítésén keresztül fejtheti ki gazdaságélénkítő hatását.
A régiós devizák gyengülése nagy valószínűséggel tovább folytatódhat a Fed QE3 programjának csökkentésével, mivel az nyomás alá helyezheti ezeket a fejlődő piaci fizetőeszközöket (ahogy láttuk az elmúlt hónapokban). Magyarországon jól láthatóan a jegybanknak nincs ellenére a gyenge forint, és a kormány is vélhetően azt tekinti a gazdasági növekedés támogatásának egyik eszközének.
Nagy részben a hitelállomány leépítésének köszönhetően a közép-kelet-európai országok jóval alacsonyabb adósságterhet cipelnek magukkal, mint például az USA, az eurózóna vagy Kína. A régióban 134 százalékos a teljes hitelállomány (tehát a háztartások, vállalatok, állam hiteleinek) GDP-hez viszonyított aránya. Eközben az USA-ban 250 százalék, az eurózónában 194 százalék, Kínában 240 százalék a teljes hitelállomány/GDP arány (ha utóbbi esetében hihetünk a sokszor félrevezető kínai statisztikáknak).
Ezen túl, amíg a többi fejlődő régió gazdasága inkább lefelé halad, a CEE-országok gazdasági növekedése kezd beindulni. Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Magyarországon is felszálló ágba került a gazdaság, és negyedévről negyedévre egyre magasabb növekedési ütemet tud felmutatni. Azt érdemes hozzátenni, hogy van honnan növekedni, mivel az utóbbi években jelentős visszaesést mutatott a régiós országok gazdasági teljesítménye.
A szakértők szerint a növekedés pedig tovább gyorsulhat, Magyarországgal kapcsolatban is egyre optimistább előrejelzések látnak napvilágot. A Bank of America 2,6 százalékos gazdasági növekedést vár erre az évre, míg az Európai Bizottság 2,2 százalékos bővüléssel kalkulál, miután 2013-ban 1,1 százalékos volt az itthoni növekedés. Az elemzők a régió összes országában egyre magasabb gazdasági növekedést várnak, Romániában például 2,5 százalékos, Csehországban 2 százalékos GDP-bővüléssek számolnak.
Az egyre kedvezőbb növekedési környezet pedig kedvez a régiós vállalatoknak, melyek részvényein keresztül a befektetők is meglovagolhatják a növekedési momentumokat.
A bankszektor lehet a nagy nyertes
Ha igazán lendületbe jön a régió, és a befektetők újra megtalálják az itteni részvényeket, annak a makrokörnyezetre legérzékenyebb iparág, a bankszektor lehet az egyik legnagyobb nyertese. A pénzintézetek eredményei jelentősen javulhatnak a gazdasági növekedés, és a hitelezés bepörgésével.
A gazdasági növekedés jótékonyan hathat a bankok hitelportfólióinak minőségére, csökkenhet a rossz hitelek aránya, illetve azok mérete. A nem teljesítő hitelekre képzett céltartalékok csökkenhetnek, ami tovább javíthatja az eredményeket.
Ebből többek között az osztrák Erste, a Raiffeisen vagy az OTP is profitálhat, melyeknek meglehetősen vonzó az értékeltsége az árfolyam és a könyv szerinti érték arányában, a jövő évi sajáttőke arányos megtérüléseket (ROE) figyelembe véve. Rajtuk kívül a nagyobb lengyel és cseh bankok meglehetősen magas értékeltségen forognak, amihez viszont nagyobb várt ROE növekedés párosul.
A bankokon kívül nagy sztori ígérkezik többek között a Telekom Austriában, a hazai kispapírokban (pl. Rába, Danubius), a Mol-ban, melyekre mi is felhívtuk a figyelmet. Ha szeretne első kézből értesülni az ezekhez hasonló kereskedési ötletekről, azt akár pár kattintással meg is teheti. Ezzel kapcsolatos további információkat ide kattintva talál. Ha pedig élőben szeretne hasonló tippeket kapni, érdemes eljönnie következő rendezvényünkre, ahol profi szakemberek fogják saját ötleteiket megosztani a résztvevőkkel.
Összegezve tehát kedvező gazdasági kilátásokkal rendelkeznek a közép-kelet-európai országok, melynek megütött és meglehetősen olcsó részvényeit újra megtalálhatják a befektetők. Aki szeretné meglovagolni a régióban rejlő lehetőségeket, annak érdemes nagy hangsúlyt fektetni az egyedi részvénykiválasztásra is. Ehhez nagy segítséget tudunk nyújtani az Investor Trader ügyfeleinek is.