Két balek vitt be mélyütést a Vatikánnak

A világ több bankjánál is próbálkoztak már a trükkel, de most darázsfészekbe nyúlt az a két férfi, aki 3000 milliárd eurónyi hamis papírral próbált üzletelni a Vatikáni Bankkal. A csalók pitiáner bűnözők, de a kis szúrásuk is nagyon fájhat a folyamatos botrányoktól szenvedő banknak.

Nem túl szerencsés dolog besétálni egy ország egyetlen bankjába az ország GDP-jének közel 200 000-szeresével az aktatáskánkban. Márpedig ezt tette március 11-én egy maláj származású holland és egy amerikai állampolgár a Vallási Művek Intézetében (IOR), közismertebb nevén a Vatikáni Bankban – az esetről most hétvégén számolt be az olasz pénzügyi rendőrség.

Pontosabban a „bankba” már nem jutottak be, mert a Svájci Gárda tagjai feltartóztatták a két férfit az olasz adórendőrség kiérkezéséig. A Telegraph szerint a Vatikán főbejáratánál azt mondták az őröknek, hogy találkozójuk van a Vatikáni Bankban bíborosokkal, de az őröknek senki nem szólt a találkozóról. A kiérkező fináncok azután átvizsgálták őket, és az aktatáskában 3000 milliárd eurónyi (több mint 930 000 milliárd forint) hamis amerikai és hongkongi kötvényt, illetve készpénzt találtak. A kötvényeket annyira amatőr módon hamisították, hogy a rajtuk lévő angol szövegek tele voltak helyesírási hibákkal, a rendőrség szerint úgy „mintha Google Fordítóval fordították volna” őket.

Az olasz nyomozók felgöngyölítették a két férfi előéletét, és kiderült, hogy a hamis értékpapírokkal becsöngettek már jó pár bankba a világon. Sehova nem szerencsés benyitni annyi pénzzel, amennyiből magyar útépítők 10-szer körbeépítenék autópályával a Földet az Egyenlítő mentén, de különösen övön aluli ütés volt ez a Vatikáni Banknak, amely, úgy tűnik, nem tud szabadulni a piszkos pénzmosási ügyektől.

A vatikáni szóvivő szavai jól leírják az ügy valódi komolyságát. Azt mondta: „Nem hinném, hogy nagy koponyákról beszélünk, ha már az első akadályon se tudtak átjutni.” Bár próbálta hangsúlyozni, hogy a csalók megállítása éppen a bank szigorúbb ellenőrzését bizonyítja, az ügyben nyilatkozó olasz pénzügyőr szavai közelebb állnak a realitáshoz: „valószínűleg nem voltak tisztában azzal, mi zajlik most ott”, vagyis a Vatikáni Bankban.

Az egyházi államnak éppen azért fájhat igazán az eset, mert bár az ügyeskedők nevetségesen amatőrök voltak, a gigantikus összeg és a Vatikán nevének együtt említése újra ráirányítja a figyelmet a korábbi kétes pénzügyekre.

A megtisztulás

A tavaly márciusban pápává választott Ferenc alig egy hónapja volt a katolikus egyház feje, amikor bejelentette, hogy átalakítaná, de akár be is záratná az IOR-t a botrányok miatt. A bejelentés komoly volt, ezt bizonyította az "Ötszázas Don", Nunzio Scarano tavaly nyári letartóztatása is, aki a nevét onnan kapta, hogy tárcája tele volt ötszáz eurós bankjegyekkel, amelyek a gyanú szerint IOR-számlákon végzett pénzmosásból származtak.

Ferenc az átláthatóság érdekében az amerikai Forbes magazin által a világ legtitkolózóbb bankjának nevezett intézetbe kinevezett egy bizottságot, hogy szemmel tartsa a bank vezetését, és még egy prelátust is küldött a bank stratégiai irányát meghatározó testületbe, hogy ő képviselje ott a pápát. A 2010-ben, még XVI. Benedek által felállított vatikáni pénzügyi felügyelet ugyancsak Ferenc idején lett a hasonló szervezeteket tömörítő nemzetközi szövetség tagja, ami egyfajta elismerést jelent a testületnek.

A Vatikáni Bank épülete Forrás: AFP/Gabriel Bouys

A bank reformja során bevezettek néhány egészen elemi innovációt, például létrehoztak egy mérsékelten informatív honlapot, amelyre legalább a szervezetről és a gazdálkodásáról töltenek fel alapadatokat. Elkészült a bank első nyilvános éves jelentése a 2012. évről, amelyből többek között kiderült, hogy a bank mérlegfőösszege (gyakorlatilag a mérete) 5 milliárd euró (1500 milliárd forint – az OTP Bank negyede). Ez egy olyan dokumentum, amely a hagyományos bankoknál alapvető követelmény az átláthatósághoz, de a Vatikáni Banknál eddig nem törődtek a nyilvánosságra hozásával. Ilyen reformok után kopogtatott be a bank ajtaján a két csaló az IOR méreténél több mint 600-szor nagyobb vagyont ígérő ajánlattal.

Pénzmosás

A megtisztulási kísérlet közben előkerült látványos, de pitiáner csalási ügy felmelegíti az olyan témákat is, mint a bank korábbi vezetőjét is bepiszkító pénzmosási ügy. Az AFP szerint az olasz ügyészség pénteken bejelentette, hogy Paolo Cipriani korábbi igazgató és helyettese, Massimo Tulli bíróság elé áll 23 millió euró (7 milliárd forint) tisztára mosásának vádjával.

Ferenc a Time magazinnál az év embere 2013-ban Forrás: AFP

A Vatikáni Bank igazgatóságának korábbi elnökét, Ettore Gotti Tedeschit azonban az ügyészek nem találták gyanúsíthatónak, ezért ellene lezárták a nyomozást. A katolikus intézménynek ez azonban nem feltétlenül örömhír, mert azt is jelenti, hogy nem volt megalapozott Tedeschi kirúgása. A volt elnököt tavaly májusban váltotta le az igazgatóság, arra hivatkozva, hogy megosztó és nem elég hatékony. Tedeschi szerint viszont azért büntették meg őt, mert átláthatóbbá akarta tenni a bankot. A Reutersnek nyilatkozó ügyvédje szerint egyelőre gondolkodnak, hogy kártérítési pert indítsanak-e a bank ellen, illetve rágalmazási pereket a médiumok ellen a lejáratása miatt.

A meleglobbi

A Vallási Művek Intézete több botrányban is felbukkant az 1942-es létrehozása óta, egyebek közt holokauszttúlélők megvádolták a nácikkal való összejátszás miatt, de a Keresztapa című film harmadik részében azt is sugallták, hogy I. János Pál pápának a Banco Ambrosiano (amelyben az IOR volt a legnagyobb tulajdonos) gyanús ügyletei miatt kellett meghalnia a megválasztása után.

A legújabb és talán a legcifrább botrány azonban a vatikáni meleglobbi, amelyre az olasz La Republica irányította a figyelmet. A lap szerint XVI. Benedek lemondását a meleglobbi kényszerítette ki. A CNN-nek a homoszexualitását vállaló Mark Dowd korábbi szerzetes azt állította később, hogy "tudjuk, hogy a szemináriumokat és a papságot választók legalább fele, ha nem az ennél is nagyobb hányada meleg", a titkolózás, lelkiismeret-furdalás és elnyomás pedig tökéletes melegágya a zsarolásnak és manipulálásnak. A meleg lobbi léte mindaddig csak sajtóértesülés volt, amíg Ferenc 2013. június 6-án el nem ismerte, hogy a lobbiról szóló pletykák igazak.

A pápa ezzel saját magának állított csapdát. Bő egy héttel később rábólintott arra, hogy Battista Riccát nevezzék ki a Vatikáni Bank vezetését felügyelő prelátussá, róla viszont egy hónappal később a L’Espresso magazin azt írta, 1999-től intim kapcsolatban áll Patrick Haarival, a Svájci Gárda kapitányával, illetve, hogy 2001-ben megverték egy homoszexuálisoknak szóló találkozóhely felé tartva. Sőt, 2001 augusztusában beragadt az uruguayi pápai követség liftjébe, a szabadítására kiérkező tűzoltók pedig egy fiatal férfi társaságában találták. Ricca felajánlotta ugyan a lemondását, de nem fogadták el. A Vatikán hivatalosan tagadta, hogy az őt ért vádak igazak lennének, és Ferenc maga is azt nyilatkozta, hogy semmit sem találtak az ügy kivizsgálásakor.