Hány nyelvet beszéljen, aki állást keres?

"...egy adott munkakörhöz vagy feladathoz szükséges nyelvismeret megszerzéséhez csakis a céltudatos nyelvtanuláson át vezet az út..."

Felmérést készített a nyelvismeret szerepéről az álláskeresésben a Jobline.hu. A kutatásból kirajzolódó összkép nincs egészen szinkronban a magyar népesség idegennyelv-ismeretével.

A kutatásban résztvevők 91 százaléka ismer legalább egy idegen nyelvet alapszinten, akik pedig beszélnek valamilyen idegen nyelven, átlagosan mindjárt kettőt. A válaszadók 85 százaléka vallotta, hogy legalább alapfokon tud angolul, 50 százaléka németül, 13 százaléka pedig oroszul, és ennél valamivel kevesebben franciául, olaszul vagy spanyolul. Az úgynevezett kis nyelvek vehemensen hódítanak: 20 év alatt 6-szor annyian beszélnek angolul, mint azelőtt, de ugyanez a szorzó a portugál esetében 32, a vietnaminál 15, a modern hébernél 12, a kínai esetében pedig 11. Egyre kevesebben érik be csupán az angollal, a válaszadók csaknem fele tervez megtanulni még egy európai nagy nyelvet, 12 százalékuk pedig ezen felül még egy kisebbet is.

"...egy adott munkakörhöz vagy feladathoz szükséges nyelvismeret megszerzéséhez csakis a céltudatos nyelvtanuláson át vezet az út..." Forrás: Deutsch mit Comics

2300 ember válaszait nem lehet triviálisnak tekinteni, számol be Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója. Elmondta, az ambiciózus célok annál is beszédesebbek, mert a felmérésben részt vevők többsége diplomás, tapasztalt, tehát nem az elhelyezkedést, hanem a továbblépést tartják szem előtt. „Őket bizonyára a mindennapi tapasztalatok erősítik meg abban, hogy a nyelvtanulással sohasem lehet leállni” – véli Toldi Gábor. Igaz, az állásvadászok mind a szakmai tapasztalatokat, mind a szakmai végzettséget fontosabbnak tekintik, mint az idegennyelv-ismeretet.

Ellentmondásosak viszont a tapasztalatok a meghirdetett elvárások és a valós igények közötti különbségek kapcsán. Sok állás kiírásánál feltétel a nyelvtudás, mégis sok munkavállaló visszatérő tapasztalata, hogy sem az interjú alatt, illetve ami nagyobb baj, sem a munkavégzés során nem volt rá szükség. Mások épp ellenkezőleg úgy vélték, hogy miközben nem volt előzetes elvárás az idegennyelv-ismeret, több feladathoz szükség volt nyelvtudásra. Olyan feladatok esetében, mint a levelezés, a szakmai anyagok gyűjtése és olvasása, valamint a rendszeres telefonos egyeztetés nincs kétség a nyelvtudás fontossága felől.

Ami a nyelvismeret karbantartását illeti, a magyarok szeretik a könnyebbik utas megoldásokat: honlapokat látogatnak (50 százalék), filmeket (49 százalék), vagy tévéműsorokat (44 százalék) néznek eredeti nyelven. Szervezett nyelvtanfolyamra a válaszadók 15 százaléka jár, 6 százaléknyian pedig a távoktatást választják.

“Számomra két fontos tanulság rajzolódik ki. Egyrészt az állásinterjú során kell pontosan tisztázni, mik is az elvárások. Így elkerülhetőek azok a kellemetlen helyzetek, amikor a munka során semmilyen vagy éppen nagyon is magas szintű nyelvismeretre van szükség. Másrészt, érdemes lenne jobban kihasználni a munkahelyek által kínált nyelvtanulási lehetőségeket. Válaszadóink 32 százaléka jelezte, hogy jelenlegi vagy legutóbbi munkahelyén volt lehetőség támogatott nyelvtanfolyami részvételre, mégis csak 6 százaléknyian vezették ide vissza a nyelvtudásukat. Bár a nyelv passzív szinten tartására az internet és a filmek nagyon alkalmasak, egy adott munkakörhöz vagy feladathoz szükséges nyelvismeret megszerzéséhez csakis a céltudatos nyelvtanuláson át vezet az út” – mondta Toldi Gábor.