Egy belvárosi pékségben reggelente bosszantó problémával küzdenek az eladók. A nemrég vett online pénztárgépnek pár órára mindig szüksége van, hogy felébredjen. Nyitáskor a kassza rendszeresen lefagy, az eladóknak fogalmuk sincs, miért, hiszen nem szoftverfejlesztők, hanem eladók.
A helyzet általában jó pár újraindítás után megoldódik, a gép magára talál, és már tudják is küldeni a bevételi adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A boltban az Origónak azt mondták, hogy a leállás alatt érkező vevőktől elnézést kérnek, magyarázkodnak, és kézzel írják a számlákat. Azt a pár brióst vagy túrós táskát pedig, amit eladtak, később beütik a gépbe, amikor már felállt a rendszer.
Máshol is hasonló problémákkal küzdenek, egy hentes például arra panaszkodott, hogy egyszer másfél napig nem küldött adatokat a pénztárgépe a NAV felé, és ő sem tudta megfejteni, hogy miért. Másfél nap letelte után a masina „magától megjavult”, ezért a hentes meg van győződve arról, hogy a NAV piszkált bele távolról a rendszerbe.
Egy cukrász azt mesélte, kezdetben neki is sok problémája volt a gépével, de egy ideje minden flottul megy. Megmagyarázni ő sem tudta az esetet, mert most sem csinál semmit másként. Egy étteremben arra panaszkodtak, hogy náluk a nagy forgalmat nem bírja a rendszer, mert amikor ebédnél sokan fizetnének egyszerre, percekig akadozva megy minden, és rendkívül kellemetlen, amikor a vendégeknek sorba kell állniuk.
Több kiskereskedőt is megkérdeztünk arról, hogy az online rendszerben milyen hibákat tapasztalnak, és bár a többség azt mondta, hogy általában nincs sok gondja, az említett példák komoly nehézséget okoznak.
„Vannak gyermekbetegségek, mert a tesztelés a szűkös határidők miatt gyakorlatilag élesben megy, de a probléma a tapasztalataink szerint nem jelentős” – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte a pénztárgép meghibásodására hivatkozva az ügyeskedők megpróbálhatják ugyan a számlaadás kikerülését, az online rendszerben azonban nagyon gyorsan lebukhatnak.
A kapcsolat rendszeres megszakadását – vagy a gép kikapcsolva tartását – a NAV azonnal érzékeli, és ellenőrzést kezdeményezhet. Az adóellenőrök nem próbavásárlással, hanem a bolt előtti szemlével kezdik az eljárást, nézik a bemenő és kijövő potenciális vásárlók számát, és saját mobileszközeiken élőben látják, hogy közben a kereskedő mit üt be. Ezután jön a próbavásárlás, és ha arra hivatkoznak, hogy rossz a pénztárgép, akkor megkérik a kereskedőt az adott időszakra vonatkozó kézzel írt nyugták bemutatására. Ha a boltosnak például délelőtt egyáltalán nincs lejelentett forgalma, délután pedig rendre kiugró a bevétel, szinte biztos lehet abban, hogy hamarosan kopogtatnak nála.
Egy pénztárgép-forgalmazó képviselője az Origónak – név nélkül – azt mondta, a hasonló technikai problémák oka 95 százalékban a pénztárgépek szoftveres hibája. A rendszerrel szemben meglehetősen bonyolult szabályokat követelt meg a NAV, és a programot rohamtempóban, szinte éles tesztelés nélkül kellett megírni.
„Normális esetben csak a tesztekre másfél évet adnak, nálunk mindenre csak pár hónap volt, nem csoda, hogy ez első verziók tele vannak hibákkal” – mondta a forgalmazó embere. A pénztárgépek többségénél már most a harmadik szoftverfrissítés fut, és a szakember szerint még legalább fél év kell ahhoz, hogy zökkenőmentesek legyenek a megoldások. A forgalmazó úgy becsüli, hogy az eladott gépek 5-10 százaléka fut bele a lefagyásos, adatot küldeni nem képes hibákba. Nekik azt javasolja, hogy jelezzék a problémát a forgalmazójuknak, ugyanakkor a szoftverfrissítéssel elvileg semmi teendőjük nincs, azt mindig automatikusan elvégzi a rendszer.
A NAV megkeresésünkre egyelőre csak azt közölte, hogy a bekötött pénztárgépek száma jelenleg 97 ezer (azaz közel fele a teljes állománynak). A meghibásodásokról későbbre ígért tájékoztatást.