A kormány üzeni: Nyugi, adós, bírd ki még egy kicsit!

Népszerű és jól kommunikálható törvénymódosítást fogadott el az újonnan megalakult parlament rögtön az első ülésén: mostantól akkor sem lehet kilakoltatni a devizahiteleseket, ha nem törlesztették a tartozásukat. A moratórium a végső adósmentésig marad érvényben.

Politikai üzenet, önkormányzati és EP-választási kampányfogás? Őszinte jelzés az adósoknak arról, hogy a kormány komolyan veszi a devizakölcsönökkel küzdők problémáját? Vagy taktikai húzás, hogy a bankok is érdekeltek legyenek a probléma végleges kezelésében? A kilakoltatási moratórium határozatlan időre történő meghosszabbításának többféle olvasatát hallottuk az Origónak nyilatkozó banki szakértőktől és adósvédő civil szervezetek részéről. A törvénymódosítást az új ciklus első ülésén szavazták meg, az egyedüliként nemmel szavazó Fodor Gábor ellenében 177 képviselő támogatásával.

Egyetlen dolgot nem említett senki, hogy az intézkedés valódi megoldást hozhatna, de egyébként ezt a törvénymódosításhoz fűzött minisztériumi indoklás sem állítja. E szerint a kilakoltatási moratórium addig marad érvényben, amíg a kormány megalkotja a devizahitelesek problémáját átfogóan rendező törvényt, ez pedig korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján valamikor ősszel várható.

„Ez egy politikai lépés volt, amelyet a bankszövetséggel nem egyeztettek, de lehetett rá számítani, nem érte váratlanul a bankokat” – mondta az Origo megkeresésére Kovács Levente. A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a bankok értik és elfogadják a szociális szempontokat, de éppen ezért jobbnak tartanák, ha a moratórium nem vonatkozna a nagy értékű luxusingatlanok tulajdonosaira, vagy azokra, akiknek több lakásuk is van, és a hitelüket akár spekulációs céllal vették fel. A most meghosszabbított moratórium nem zárja ki ezeket az eseteket, minden devizahitelesre vonatkozik, akinek a lakhatása veszélybe került. Hogy ők hányan vannak, az nézőpont kérdése: rövid távon legfeljebb néhány ezren, potenciálisan viszont több százezren veszélyeztettek.

120 ezer bedőlt hiteles háza

„Több mint százezer család, több százezer ember problémáját nem lehet figyelmen kívül hagyni” – vélte Barabás Gyula, az adósokat segítő Széchenyi Hitelszövetség elnöke, aki szerint ez az üzenete a mostani törvénymódosításnak. A legfrissebb jegybanki statisztikák alapján ugyanis ő úgy számol, hogy ma Magyarországon majdnem 120 ezer olyan lakóingatlan van, amelyet a bankok és más pénzügyi intézmények elvileg kijelölhetnének kényszerértékesítésre. Vagyis potenciálisan ennyi bedőlt adóst, illetve családtagjaikkal együtt akár 300-400 ezer embert fenyeget annak a veszélye, hogy az ingatlanát valamikor elárverezik. Egyszerre ennyi ingatlant persze nem tudnak eladni a hitelezők, hiszen évek óta néhány százalékos kvóta szabályozza azt, hogy a nem fizetők házát milyen ütemben lehet a piacra dobni (az idén ez 5 százalék), de potenciálisan mégiscsak ekkora körről van szó, és nekik Barabás szerint végre valódi megoldást, addig pedig átmeneti segítséget kell nyújtani.

Teljesen más adatokat sorolnak maguk a bankárok, akik szintén a jegybank adataira hivatkozva mondják, hogy három év alatt, 2011 óta mostanáig – éppen a kvóta lassító hatása miatt – összesen 33 500 bedőlt ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, de csak töredékét árverezték el. A többségét – tavaly 4032 ingatlant – a Nemzeti Eszközkezelő vette meg (ilyenkor a saját házukban maradnak bérlőként az egykori tulajdonosok), egy részét – tavaly 1128 lakást – maguk az adósok adták el, és a legkisebb hányadot – tavaly 234-et – kellett licitre vinni.

Ami pedig a kilakoltatásokat illeti, ott még kisebb nagyságrendekről van szó, és az adatok azt mutatják, hogy nem a bankok és nem a devizahitelek miatt kerül a legtöbb ember az utcára. Évente 200-300 esetben történik kilakoltatás, és Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára szerint ezek 90 százaléka a különböző rezsi- és egyéb tartozások miatt indul el. Csupán a 10 százalékát indokolja az, hogy az adós nem tudta fizetni a lakáskölcsönét. A bankszövetség adatai szerint ennek az évi 20-30 esetnek is csak a fele devizahitel, nem lehet tehát minden kilakoltatást a bankok, illetve a devizahitelek nyakába varrni.

Nem lehet tartós megoldás

Ezzel együtt több – neve elhallgatását kérő – banki szakember hangsúlyozta, hogy közös érdek a probléma megoldása, mert a most határozatlan időre megnyújtott kilakoltatási moratórium nem maradhat hosszú időre a rendszerben. Szerintük nagyon rossz üzenete van, aláássa a jelzáloghitelezés működését, a bankokat arra tanítja, hogy ne merjenek olcsó, jelzáloggal fedezett hitelt adni, mert nem tudják érvényesíteni a jelzálogjogot akkor sem, ha gond van, a még jó adósokat pedig arra bátorítja, hogy hagyják abba a törlesztést, hiszen a nem fizetésnek nincs következménye.

Éveken keresztül egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ugyanilyen aggályokat fogalmazott meg a 2010 után néhány hónapra többször elrendelt hasonló moratóriumok miatt. Ezeket az észrevételeket a félévente megjelenő stabilitási jelentések tartalmazzák, és bár főleg az előző Orbán-kormánnyal nem túl barátságos viszonyt ápoló Simor András elnöksége alatt lehetett hosszú és kritikus bekezdéseket olvasni a moratórium veszélyeiről, egy-egy fél mondatból azért kiderül, hogy a Matolcsy György vezette MNB sem tartja ezt jó megoldásnak. A jegybank ugyanis a mostanában készült jelentéseiben az egyébként a KDNP és a szocialisták által is pártolt magáncsőd bevezetését szokta javasolni (ennek lényege leegyszerűsítve, hogy bizonyos feltételek teljesítése mellett magánszemélyek mentesülhetnek adósságaik egy része alól), és a friss fideszes nyilatkozatok szerint lehet, hogy ez az irány végül kormányzati támogatást is nyer.

A bankok mindeközben is az árfolyamgátban látják a devizahitelesek problémáinak megfelelő kezelését. Az árfolyamgát védelme alá az MNB adatai szerint eddig mintegy 178 ezren léptek be, vagyis a jogosultak több mint fele egyelőre távol maradt, Kovács Levente szerint ezen kellene változtatni. Momentán nincs folyamatos egyeztetés a bankok és a kormányzat között a várható végső megoldásról, de a bankszövetség továbbra is a szakmai megoldásban hisz, és támogatná, ha a kormány erősebb nyomással terelné az árfolyamgát alá az adósokat.