Márciusban 8,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, vagyis a boltokban érezhetően megnőtt a forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy ideje új módszerrel közli az adatokat, mert a dohánypiaci forgalom a trafiktörvény bevezetése óta pontosabban követhető. Ha a régi módszerrel számolták volna a forgalmat, a növekedés 6 százalék lett volna.
Ez a 6 százalék is tetemes, vagyis a dohánypiaci adatoktól függetlenül is jóval nagyobb forgalomról számolnak be a boltok. A Nemzetgazdasági Minisztérium sokéves rekordokról írt közleményt, amely mögött szerintük a rezsicsökkentés és a családi adókedvezmény miatt az embereknél maradt pénz, illetve a foglalkoztatás növekedése áll.
Az alacsony infláció miatt a magyarok valóban a fizetésük értékének növekedését tapasztalhatják. A fogyasztói bizalmat mérő felmérések is javulásról számolnak be, vagyis a fogyasztás élénkülése valóban segítheti a növekedést, ahogyan a kormány reméli.
Ugyanakkor a hatalmasnak tűnő növekedés közel sem a boltokba rohanó magyarok költekezésére vezethető vissza. A KSH a szerdai közleményében arról írt, hogy a dohánykereskedelem átalakulásával párhuzamosan kialakított online pénztárgéprendszer hatására a bevallott forgalom is megnőtt, "kifehéredett".
Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy a kereskededők egy része eddig nem ütött be minden tételt, hiszen így ő megkapta a vételárat, de az áfát utána megspórolhatta. Az online kasszákra való átállás miatt azonban a NAV láthatja a teljes forgalmát, összehasonlíthatják a beszerzett áruk mennyiségével, ezért jóval kisebb lett a tere a trükközésnek. A kormány célja ezzel az volt, hogy beszedje az eddig elsunnyogott áfát, de járulékos haszonként még a forgalom növekedéséről is beszámolhat. Valójában azonban a tényleges forgalom nem vagy csak jóval kisebb mértékben nőtt, csak ebből többet vallanak be a boltosok.