Ne lepődjön meg, ha egy kis pénzt küld a bankja!

A drágulás hatása átmeneti lehet.

Már elkezdték visszafizetni a korábban szabálytalanul elvont díjakat a bankok, május végéig szinte mindenki számíthat egy kis pluszpénzre. Jó esetben akár tízezer forintok is érkezhetnek, de akad, akinek csak egy fél gombóc fagyira futja majd belőle.

„Háromszáz forintot kapott volna a feleségem a Cititől. Megláttam a cédulát a postaládában, fel is hívtam a postásunkat, hogy mennyi, mert arra ugye nincs ráírva. Felajánlottuk neki a pénzt, ennyiért ne fárassza magát” – indokolta az Origónak egy olvasó, miért nem vette át a Budapesten egy metrószakaszjegyre (3 megállóra) épp elegendő banki pluszpénzt.

Ugyanazon az április végi napon egy másik postás 112, egy harmadik 255 forintos utalványt vitt ki két másik citibankosnak, de olyan esetekről is tudunk, amikor 10 vagy akár 17 ezer forinttal lett hirtelen gazdagabb egy-egy banki ügyfél.

A most váratlanul érkező pénzeket persze nem ajándékba küldik a bankok, hiszen ezeket az összegeket egyszer már levonták az ügyfelektől – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint szabálytalanul, indokolatlanul vagy jogszerűtlenül. A tavaly október óta már felügyeleti jogkörrel felruházott MNB 2012 januárja és 2013 decembere között 35 banknál talált szabálytalanságokat, emiatt összesen 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki rájuk, és közülük 33 bankot kötelezett a szabálytalanul elvont díjak visszafizetésére. Az eredeti határidő szerint április végéig, az azóta kicsit lazított menetrend szerint május 31-éig kell visszafizetniük a pénzeket, ez történik most.

A tranzakciós illeték áthárítása

A legtöbb esetben a tranzakciós illetékkel volt probléma. Bár a törvény nem tiltotta meg a bankoknak, hogy áthárítsák az extra költséget, szigorú korlátok közé szorította ennek módját. Ha például egy bank nem tájékoztatta az ügyfeleit legalább két hónappal a díjemelés előtt, nem indokolta meg elég részletesen a változtatást, ha új díjakat léptetett életbe, ha megváltoztatta a díjszámítás módját, vagy ha a korábbi díjmentes akciók eltörlésével és fizetőssé tételével játszott, akkor rögtön belefutott a jegybanki büntetésbe.

A legszigorúbb bánásmódban az Erste, az MKB és a Raiffeisen részesült. Ezeket a bankokat fejenként 98 millió forintra büntették, ez alig marad el az ilyen kihágásokért elméletileg kiszabható 100 milliós határtól. Majdnem ugyanennyit, 95 milliós bírságot kapott az FHB, és 93 milliósat a Budapest Bank, ehhez képest az OTP és a Citi 60 milliós, továbbá a CIB 44 milliós és a többiek 10-20 milliós büntetése már egészen baráti tétel. Ezeknél az összegeknél is komolyabb szankciót jelent azonban az, amit a jegybanki büntetésen felül az ügyfeleknek kell visszafizetni.

Az Origónak háttérből nyilatkozó bankok egytől egyig igazságtalannak érzik az eljárást, de a legtöbbjük fizet, az általunk megismert példák alapján a legfürgébben a Citi és az Erste. (Cikkünk megjelenése után a CIB-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ő ügyfeleik is visszakapták már a pénzüket, ügyfelenként átlagosan 280 forintot, illetve, ha postán ment a kifizetés, akkor 141 forintot.) Néhány bank van csupán, amelyik perre viszi a dolgot, mert nem fogadja el a jegybank büntetését és érvelését. Az én pénzem szerint a Raiffeisen, az FHB, a DRB, a Fontana Credit, a Mohácsi Takarék, a Hévíz és vidéke, valamint a Szabolcs és a Tisza Takarékszövetkezet támadta meg jogi úton az MNB határozatát, az ő ügyfeleik most hiába is várják a kifogásolt díjak visszatérítését.

Fel sem tűnik

Hogy végül mennyi pénzt utalnak vissza az ügyfeleiknek a bankok, az még a perek miatt bizonytalan, de egy korábbi jegybanki becslés szerint a 10 milliárd forintot is elérheti az érintett bankoktól együttesen várható összeg. Mivel azonban ez a számla- és kártyatulajdonosok igen széles körét érinti, a tipikus banki ügyfél jellemzően aprópénznek érzi a korrekciót.

Két erstés számlatulajdonos példája (egyikük 1712, másikuk 4659 forintot kapott vissza) alapján úgy tűnik, hogy pár ezer forintos pluszt észre sem vesznek az emberek, főleg, mert valahogy ezekről a tételekről azoknak sem jött SMS, akik egyébként az összes utalásukról szoktak üzenetet kapni. A tízezer forint viszont már olyan határ, amely fölött tényleg kárpótlásnak vagy kellemes meglepetésnek élik meg az emberek a jóváírást, még akkor is, ha tudják, hogy ezt a pénzt eleve nem kellett volna elvonni tőlük.

Egy citibankos ügyfél például 17 263 forintot kapott vissza több tételben. Ő a legtöbb pénzt (majdnem 14 ezer forintot) csoportos beszedés díjjóváírás címen kapta, a többit kártyás vásárlások, átutalások és készpénzfelvétel utáni díj jóváírásaként, a banki indoklás szerint azért, mert ezek a tételek a tranzakciós díj bevezetése előtt még ingyenesek voltak, később viszont fizetőssé váltak. Akkor ezeket észre sem vette, most viszont egy összegben visszakapva egész szép summával szembesült, amelyből egy régóta halogatott IKEA-s bútorvásárlást akar bepótolni.

További vizsgálatok

Érdekes a helyzetük azoknak, akik az elmúlt egy-két évben bankot váltottak. Egy volt MKB-s olvasónk például tavaly hagyta ott a bankját, mert drágának találta a szolgáltatásait, így most aggódik, vajon visszakap-e bármit az MKB-tól a korábban extrán felszámított díjakból. Az Énpénzem.hu számításai szerint most éppen ennek a banknak az ügyfelei számíthatnak talán a legtöbb pénzre, de kérdés, hogy a bankot közben elhagyókkal rendesen el tudnak-e számolni. Elvileg meg kell tenniük, és a jegybank is ígéri, hogy ezt ellenőrizni fogja.

Amúgy is rajta tartja még a szemét a bankokon. Azzal ugyanis, hogy a Matolcsy György vezette intézmény most díjvisszafizetésre kötelezte szinte az összes hazai bankot, a szigorú fellépésnek még nincs vége. Az MNB már márciusban jelezte, hogy további 120 vizsgálatot folytat a banki terhek szabálytalan áthárítása vagy az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, azt pedig különösen árgus szemmel figyelik, hogy az idén februárban bevezetett havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel költségét nem tolják-e át az ügyfelekre. Ez utóbbit ugyanis a törvény szigorúan tiltja, és ha trükközni próbálnának a bankok, akkor az eddigi sérelmekre kiszabott büntetésnél is durvább, egyenként minimum 500 millió forintos bírságra számíthatnak.