A kormány a jelenleg ismert pálya alapán eddig is csak szorítóval fért volna az előírt államadósságszint alá, de legújabb döntéseivel még inkább kockára teszi, hogy összejöjjön a tavalyinál alacsonyabb adósságráta. A kormány irányítása alatt álló Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán bejelentette, hogy az eddig tervezetthez képest 300 milliárd forinttal több állampapírt fog kibocsátani, vagyis ennyivel több adósságot fog felvenni.
A döntés azért meglepő, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedév végén a GDP 84,6 százalékán állt az adósságráta. Az önmagában nem lenne baj, hogy átmenetileg megugrik az államadósság, mert ez abból is összejöhet, hogy az állam állampapír-kibocsátással előre összegyűjti a pénzt, hogy a lejáró adósságot kifizesse. Most azonban nem csak erről van szó. Márciusban 3 milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényt az állam, de ez csak mintegy 660 milliárd forintot jelent az első negyedévben több mint 1800 milliárd forinttal megemelkedett adósságból. A többit a forint gyengülése és a tavaly leapasztott tartalékok visszatöltése jelentette. És most az egyébként is kicentizett helyzetben még 300 milliárd felvételéről határozott a kormányzat.
A magyar adósságszabályok szerint az államadósságnak csökkennie kell egyik évről a másikra. Ezeket a szabályokat a kétharmados parlamenti többséggel bíró kormány átírhatja, ha kell, de a csökkenő adósságpályát az európai szabályok szerint is teljesíteni kell. Az az ország, amelyik nem képes lejjebb szorítani a 60 százaléknál nagyobb adósságszintjét, ugyanúgy túlzottdeficit-eljárás alá kerülhet, mint az, amelyik a költségvetési hiányát nem bírja féken tartani.
A kormány és a jegybank döntései miatt az ÁKK-nak is át kellett alakítania a terveit. A kormány úgy döntött, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteleit ezentúl nem euróban, hanem forintban hívja le, illetve azt is célul tűzte ki, hogy a devizaadósság részarányát csökkenti. Emellett a jegybank a kéthetes kötvényeit betétté alakítja. A bankok a pénzük egy részét a jegybanknál tartják biztonságban, az MNB pedig az alapkamattal alakítja, hogy mennyire érje ez meg nekik. A jegybank azonban a kamat csökkentésén túl az átalakítással is arra akarja ösztönözni a bankokat, hogy ne náluk tartsák a pénzüket, hanem inkább állampapírban.
Mindezek alaposan felforgatták az Államadósság Kezelő Központ januárban nyilvánosságra hozott terveit. Az eddigi tervhez képest több adósságot fog felvenni az állam, és valamivel többet is törleszt. A kettő különbségéből jön ki a plusz 300 milliárd, ami azt is jelenti, hogy a tervek szerint a kormányzat idén nem 942 milliárddal, hanem 1242 milliárddal fogja növelni az adósságát.
Az államadósságot a gazdasághoz mérve érdemes nézni, ebből adódik a GDP-arányos adósságráta. Tavaly év végén a GDP 79,2 százalékát érte el az államadósság, de ezt is csak úgy sikerült elérni, hogy többfajta rásegítés kellett:
A jelenleg elérhető gazdasági és inflációs előrejelzésekre alapított számításunk szerint az állam idén körülbelül 1100 milliárd forintnál többel nem növelhetné az adósságát, ha a tavaly mesterségesen leszorított 79,2 százalékos adósságszint alá akarja szorítani az adósságrátát. Az ÁKK új kibocsátási tervében szereplő 1242 milliárdos kibocsátás viszont azt jelzi, hogy az állam könnyen átlépheti ezt a határt.
Megkérdeztük erről Borbély László Andrást, az ÁKK vezérigazgató-helyettesét, aki csak annyit mondott, hogy „jeleztük a kormánynak, hogy a határon vagyunk”. A Nemzetgazdasági Minisztérium is tisztában van ezzel, mivel az áprilisban az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a tavalyi 79,2 százalékos adósságrátát idén 79,1 százalékra szorítják le.
Hogy az adósság a határ melyik oldalára csúszik be, illetve, hogy bejön-e a becslésünk, nagyban függ attól, hogy miként alakul a gazdasági növekedés, illetve hogyan alakulnak az árak. A GDP az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt az előző évi szinthez képest, amely alapján voltak elemzők, akik nem tartották lehetetlennek az idei 3 százalékos növekedést sem. Az árak esetében viszont nem jó a helyzet. Bár a lakosság örülhet a beragadó áraknak, adósság esetében éppen a magasabb infláció segít a hitelek értékének csökkentésében. Ahogy Borbély László András fogalmazott, „a defláció az ellenségünk”. Ha egy jól sikerült növekedés mellé az infláció is emelkedni tudna, akkor összejöhet az államadósság idei csökkentése, de ha a kettő együtt nem lesz elég erős, akkor bajban lehet a kormány.
És nem mindenki bízik benne, hogy elég lesz a növekedés és az áremelkedés együttese. Az Európai Bizottság május elején kiadott előrejelzésében, például, 80,3 százalékos államadósságot jósolt 2014-re, ráadásul abban még nem számolhattak a mostani plusz 300 milliárdos kötvénykibocsátással. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői még ennél is pesszimistábbak, szerintük 81,8 százalékos államadósság indokolt a jelenlegi ismeretek szerint. A jegybank ugyan 78,7 százalékot jelzett márciusban, de abban nem számoltak a forint gyengülésével.
A rossz előjelek ellenére nem lehetetlen feladat a kormány számára, hogy összehozza a 79,2 százalék alatti adósságrátát, a tavalyi rásegítéses módszer idén is segíthet. Ha a forint pont december 31-ére megerősödik, akkor az csökkenti az adósság devizában fennálló részének az értékét. A tartalékszámla szintén leapasztható, ahogy tavaly év végére tette az állam, és feltölthető, ahogy idén az első néhány hónapban látható volt. Ha mindez nem elég, akkor állampapírok gyors visszavásárlásával helyrerakhatók a számok néhány napra.