Kedd van? Akkor gazdagodjunk meg!

A népszerűtlen vagy akár botrányos, ezáltal alacsony névértékű részvény hosszú távon sokat hozhat

Valamiért a pénzügyi világban régen rosszul csengő kedd a szerencsések idejévé vált. Legalábbis ezt mutatják a számok: aki a keddekre játszott a tőzsdén, jól járt idén.

1929. október 29-én összeomlott a Dow Jones New York-i tőzsdeindex. Bár október 24-én, az előző hét csütörtökén is nagyot esett az index, sőt október 28-án, hétfőn nagyobbat is, mint kedden, mégis október 29. keddet tartják az összeomlás napjának, mert ekkor 16 millió részvény cserélt gazdát, ezzel 40 évre rekordot állított fel a tőzsde forgalma.

Az összeomlás olyan mély nyomot hagyott a pénzügyi világban, hogy a nap a Fekete Kedd nevet kapta. Közel egy évszázaddal később viszont a keddhez egyáltalán nem a hullahangulat párosul a tőzsdéken, hanem éppen ellenkezőleg: a meggazdagodás ígérete.

Keddre volt érdemes fogadni

A Zerohedge tavaly felfigyelt arra, hogy az előző években általában kedden jobban teljesítettek az amerikai tőzsdék, mint a hét többi napján. Az idei adatok alapján úgy tűnik, a keddhatás folytatódik. A Portfolio.hu számítása szerint a három nagy amerikai index keddenként 0,5-1 százalékos pluszt ért el átlagosan, a hét többi napján viszont vagy alig kimutatható változás (hétfő, szerda, csütörtök), vagy kifejezetten esés (péntek) volt.

Az amerikai tőzsdék mozgása jelentős hatással van a világ többi piacára, így a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) is. Így nem meglepő, hogy a keddhatás a BÉT-en is kimutatható. Számításunk szerint, aki mindig a hétfő esti záróárfolyamokon vásárolt a BUX-indexek összeállító részvényekből, és mindig a kedd esti zárásnál adott el mindent, az 4,4 százalékos hozamot érhetett el. (A valóságban ilyen kereskedési stratégiát gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani, példánk csak egy idealizált verzió.) Aki pont fordítva csinálta, és csak a keddeket hagyta ki, az 6,6 százalékos mínuszban zárt.

Megvizsgáltuk, hogy mit ért el az, aki 2008-ban a pénzügyi összeomlás évében tőzsdézett a fent leírt módokon. Aki csak a keddekre fogadott, válság ide vagy oda 13,9 százalékos hozamot érhetett el. Ezzel szemben, aki az említett módon bevásárolt minden nap, csak keddenként nem, az elvesztette pénzének 63 százalékát.

A hétvége elkésik

A keddhatás tehát, úgy tűnik, létezik. A tőzsdék mozgását olyan sok tényező befolyásolja, hogy az okokat tökéletes pontossággal nem lehet feltárni. Ezzel együtt a CNN Money blogjában Ben Rooney összeszedett néhány lehetséges magyarázatot túl azon, hogy a keddhatás csak a véletlen műve.

Az egyik ésszerű magyarázat, hogy az amerikai jegybanki funkciót ellátó Federal Reserve (Fed) az úgynevezett Állandó Nyíltpiaci Műveletei során állampapírokat vásárol a piacról. Amikor a Fed vásárol, azzal áttételesen a tőzsdei kereskedést is segíti. Ben Rooney szerint kedden és pénteken jellemzően többet vásárol a Fed, mint a hét többi napján.

A keddet erősítik pontosan meg nem mondható mértékben a befektetési alapok is. Az egyszerű megtakarítók ugyanis nincsenek az azonnali piachoz láncolva, ők a hét minden napján adnak le megrendeléseket az alapkezelőnek. Az egyik napon leadott megrendelés az alap szabályaitól függően teljesülhet aznap, másnap vagy akár a leadástól számított harmadik napon is. Hétvégén viszont nincs kereskedés, ezért a péntek estétől hétfő reggelig beérkező megbízásokat csak később teljesítik – a hétvégi eltolódás pedig kedden csúcsosodhat.

A tőzsdei kereskedés jelentős része automatizált, számítógépek jegyzik a papírokat a megadott paraméterek alapján. Ez azt jelenti, hogy ha például egy kereskedői profilnál be van állítva, hogy egy 105 egységnél mozgó részvény eléri a 100 egységes limitet, akkor el kell adni. Az eladással viszont tovább gyengíti az árfolyamot, így még több limit (például a 99-nél, 98-nál, 97-nél stb. beállítottak) aktivizálódik még tovább gyengítve a részvényt. Ez addig tart, amíg a piac el nem kezdi azt érezni, hogy a részvény már olcsó, ekkor venni kezdik, és megáll, sőt akár visszájára is fordul az esés. A keddhatást tehát az automaták is felerősíthetik: ha kedden erősödik a piac, akkor egyre többen szállnak be a buliba tovább erősítve az árfolyamokat.

Nem garancia a jövőre

Ben Rooney szerint van még egy ok: senki nem szereti a hétfőket. Érvként akkor felhozta, hogy a hétfők meggyőző többségén valóban veszteség volt az amerikai börzéken, de arra nem tért ki, hogy ez oka vagy következménye a hétfői borongós hangulatnak. A BUX idei alakulását vizsgálva viszont a hétfőutálat nem túl megalapozott: kilenc hétfőn volt mínuszban Budapest, nyolc napban pedig pluszban.

A valóságban szinte kizárt (robotok esetleg próbálkozhatnak), hogy valaki pont a BUX napi változásaihoz tudja igazítani a vásárlásait, de nem csak ezért kockázatos, ha valaki megpróbál a keddhatás miatt szüretelni. Egyrészt befektetési alapszabály, hogy a múltban elért eredmények nem garantálják, hogy a jövőben is úgy fog teljesíteni egy befektetési forma. Másrészt a 2009-es év bizonyítja, hogy igen rosszul is lehet járni a keddstratégiával. Abban az évben, aki a keddekre fogadott, közel 15 százalékos veszteség érte, miközben a többi napon együtt 37,8 százalékos hozamra lehetett szert tenni.