„Hát ezt buktam” – foglalta össze egy győri trafikos, hogyan érinti őt az új szabály, amely alapján az öt nemzeti dohányboltjából négyet kell elköltöztetnie a május 30-i határidőig. Ezután ugyanis dohánybolt nem működhet benzinkutakon és plázák, hipermarketek oldalában.
A tavalyi nyitáskor sejtettem, hogy nem lesz jó multik meg plázák környezetébe települni, de egyszerűen ezek voltak a jó helyek. A négyből három benzinkúton, egy pedig a győri Intersparnál nyílt. „Nem sírok, ez benne volt a játékban” – mondta. A költözés miatt nagyságrendileg tízmilliós veszteség éri. Az előző üzleteket ki kellett alakítani, és most ugyanezt kell eljátszani az újakkal. „Amit lehet, átvittem, de a burkolatot nem fogom feltörni.”
Azért sem nagyon aggódik, mert például az Interspartól nem kerül messze, és az új helyek mellett sincs más. Reméli, hogy a hipermarket parkolójából átjönnek majd a vevők. Nyitott egyet a győri vasútállomásnál is, azt már ismerik a vevők, felpörgött a forgalom.
A kormány tavaly november végén módosította a trafiktörvényt részletező rendeletet. Beleírták, hogy 2014. május 30. után nem működhet nemzeti dohánybolt benzinkúton, illetve olyan épületben, ahol 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet van. Praktikusan ez a nagy hipermarketeket jelenti, illetve azokat a plázákat, amelyekben ilyen nagy bolt van. Az továbbra sem szerepel „a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról” szóló törvényben, hogy iskolák és óvodák környékén ne lehessen dohányboltot nyitni.
A kormány döntése kétszeresen is meglepő volt. Egyrészt alig néhány hónapja működtek ezek a trafikok, amikor kitalálták, hogy máris költözniük kell. Másrészt az indoklás különösen meglepő volt egy olyan országban, amely alaptörvényében az áll, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit”. Az Origo érdeklődésére ugyanis a kormány irányítása alatt álló Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. novemberben úgy indokolta a változtatást, hogy a forgalmi adatok elemzésekor túl nagy különbségeket találtak.
Feltűnt, hogy az összforgalom 17 százalékát a 6300 trafikból 200 viszi el, és ezek mind a plázákban, hipermarketekben és benzinkutakon működnek. „Tisztességes gazdasági versenyben” nem meglepő, hogy ott megy jobban az üzleteknek, ahol a vevők vannak.
A kormány mégis úgy döntött, hogy ne menjen olyan jól a top 200-nak. A részletszabályozással viszont nem pepecseltek túl sokat, ugyanis a gyakorlatban ugyanúgy a forgalmas helyeken is maradhatnak a trafikok. Bár a benzinkutakról költözni kell, és az Auchanok, Tescók oldalában nyitottaknak is a parkoló másik oldalán kell új helyet keresniük, a plázák esetében talán még puhább a szabályozás.
A budapesti Blaha Lujza téri Europeum pláza például 6000 négyzetméteres, a belőle a tér felé nyíló trafiknak mégsem kell költöznie. A szabály ugyanis egyértelműen szól: akkor kell költözni, ha az épületben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet van. A trafik tulajdonosa azt mondta, a plázában nincs ilyen üzlet. A legnagyobb a Müller drogéria, de az is csak 1300 négyzetméter körüli, ráadásul az az egész terület, amelyből csak az eladóteret kell figyelembe venni. Hiába nyílik tehát plázából a trafik, nem kell mennie sehova.
Így élvezik a Corvin Pláza vonzerejét a körülötte lévő trafikok is. Egyik sem konkrétan a bevásárlóközpontból nyílik, így nem kell menniük sehova. Ezzel együtt betartják a szabályokat, sőt egyikük már-már túlzásba is viszi. A bejárati ajtón öles betűkkel kérik a 18 év alattiakat, hogy ne lépjenek be, mert azzal veszélyeztetnék a trafikkoncessziót. Az üzlet vezetője pedig azt is elmesélte, hogy újabb dohányboltot terveztek nyitni a Westend bevásárlóközponthoz közel, de egy konkurens miatt már nem lehet.
Az új szabályok között van ugyanis az is, hogy új trafik nem nyílhat egy már meglévő 200 méteres környezetében. „Vettünk egy kis gurulós távolságmérőt, azzal méregettük, de sajnos túl közel lettünk volna” – mondta, amellyel egyben képet festett a szabad versenynek ellentmondó trafikszabályokról.