„Nem tudom, hogyan alakul a tejágazat helyzete, de a teheneimet nem adom, az üzemet nem fogom felszámolni” – válaszolja kérdésünkre Hegedűs Imre termelő, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. vezetője. Mint elmondja, ezer tehenet és még több borjút tartanak, emellett növénytermesztéssel, takarmányozással foglalkoznak. Utóbbi egyértelműen nyereséges a rizikós tejtermeléshez képest, de Hegedűs ragaszkodik az állataihoz, még ha 365 napot is kell dolgoznia miattuk egy évben.
A hazai tejipar az import miatt nem hoz biztos bevételt, a nyerstej árát lenyomja, a termelőket kényszerhelyzetbe hozza a konkurencia. Hegedűs Imre 118 alkalmazottat foglalkoztató társaságának is komoly károkat okoz a külföldi tejbehozatal: évről évre 100-150 milliós bevételtől esnek el – ebből a cégvezető szerint 25 új munkahelyet lehetne fenntartani.
A fogyasztói igényeket bőven fedezhetné a hazai termelés, de a szakma maga is exportálásra rendezkedett be, mivel ez fix bevételt hoz – ebben látja a fő problémát Hegedűs Imre. „Magyarországon 1,6 milliárd kilogrammnyi tejet és tejterméket fogyasztanak évente. A hazai tejipar 1,4 milliárd kilót maga is termel, a mennyiségből pedig 300 millió kilogrammot nyersen, 100 millió kilónyit feldolgozott formában adunk el külföldön. Ezt viszont pótolni kell a hazai fogyasztók számára – szintén külföldről. Vagyis, évente 600 millió kilogrammnyi behozott, sokszor adócsalt tejterméket veszünk, pedig mi is elláthatnánk a belföldi igényeket.”
Az import nagy részét a cseh, szlovák és lengyel UHT-tej adja: ezekből havonta 8-10 millió liternyi kerül a boltokba, tejipari forrásunk szerint zömében feketén. Ez esetben a beszállító Magyarországon az import tejet áfanövelt áron adja el egy fantomcégcsoport tagjainak, ők pedig végül a hipermarketeknek: az áfa a cégek mögött álló bűnszervezetnél marad, azt nem fizetik be az államnak. Legutóbb januárban bukott le az észak-alföldi régióban egy ilyen csoport. Körbeszámlázós technikájukkal egymilliárd forintos kárt okoztak.
A csalást beárazza a vevő is, aki megpróbálja lefaragni a literenkénti összeget, tudva, hogy beszállítója még így is jól jár. Ezért kerülhet az üzletláncnak egy doboz tej végül 90 forintba, a magyar termelők pedig a nyomott árral csak úgy versenyezhetnének, ha 10-15 forinttal olcsóbban adnák a nyers tejet. Ebbe viszont hosszú távon biztosan belebuknának.
Bár a behozatal aránya 2010 után csökkent, az utóbbi hónapokban ismét meglódulni látszik - vannak boltok, amelyek már kizárólag külföldi tejterméket forgalmaznak.
Látszik a különbség
Körülnéztünk két budapesti üzletben, hogy a gyakorlatban láthassuk az árverseny alakulását: az import UHT-tej mindkét helyen olcsóbbnak bizonyult a magyar árunál. Az egy literes cseh Mlékárna Pragolaktost például 230 forintért megvehettük volna egy kis abc-ben, míg a dobozos 1 literes, 1,5 százalékos zsírtartalmú Mizót 340 forintért árulták ugyanott, a Fitt tej literje pedig 300 forintba került. A meglátogatott másik, nagyobb áruházban szintén a külföldi UHT-áru került a legkevesebbe. Az egyértelmű Milk nevet viselő, Szlovéniából származó dobozos terméket 190 forintért adták volna, míg az üzlet sajátmárkás egy literes, 1,5 százalékos zsírtartalmú tejéért 235 forintot kértek.Az újra erősödő dömpinget a túltermelés okozza – állítja Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Míg 2012-ben nyerstejhiány jellemezte az európai piacokat, 2014 tavaszára mindenhol 6-7 százalékos többlet keletkezett, itthon is, az európai piac áprilisi mélyrepülése miatt viszont beragadtak a készletek. A hazai mennyiséget nyomott áron vették meg a helyi feldolgozók, a régió országai pedig szintén itt szabadultak meg a fölöslegtől.
A dömping a kis tejgyárakat is fojtogatja. A kizárólag magyar alapanyagot használó Dabas Tej Kft. például korábbi kapacitásának negyedét, hatezer liternyi tejet dolgoz fel naponta, és meg kellett hogy váljanak dolgozóik nyolcvan százalékától az import okozta árverseny miatt. A cég névtelenséget kérő munkatársa lapunknak elmondta, pluszterhet jelent nekik a nagykereskedők nyomása is – polcpénzt, folyamatos akciókat követelnek tőlük. Ezt nem tudják kigazdálkodni, sok üzletláncnak inkább nem szállítanak. „Minket is meghívtak a terméktanács ülésére, de kevesen vagyunk, az ilyen találkozókra nem mindig tudunk elmenni.”
A Millit forgalmazó Friesland Campina Zrt. határozottan tagadja, hogy egyre több import alapanyagot vennének. A cég szerint továbbra is 50-55 millió liter magyar nyerstejet vásárolnak, és érdekeltek a termelőkkel fenntartott stabil partneri viszonyban. Nemrég fejezték be a mátészalkai üzem építését, a 650 milliós beruházás ad otthont a Pöttyös Túró Rudi és egy desszertgyártó üzem gyártósorainak, mondták az Origónak.
A tejágazat szereplői demonstrációra készülnek, tiltakozva a nyomott árak miatt, és azért, mert érdekeiket figyelmen kívül hagyták. A terméktanács inkább a tárgyalásos formát választja: már többször egyeztettek a szakma és a kereskedelmi láncok képviselőivel az importdömping visszaszorításáról, legutóbb június 24-én, a Földművelésügyi Minisztériumban. „A kereskedők megígérték, hogy valamilyen formában mérséklik a külföldi behozatalt, a konkrét lépésekről azonban csak a jövő hét elején döntenek. Szülessen bármilyen megállapodás, a termelők valószínűleg megtartják tüntetésüket" – vélekedett a terméktanács elnöke.
Jelenleg átlagosan kilogrammonként 104,80 forintba kerül a magyar nyerstej, a terméktanács pedig azt valószínűsíti, hogy jövőre 103 forintot fizetnének kilónként. Kérdés, hogy mit hoz 2015 a hazai ágazatnak: az Európai Unió eltörölné a minden országra érvényes tejkvótát, ami azt jelenti, hogy bárki óriási többleteket halmozhat fel, és adhat el a kínálkozó piacokon. Hegedűs Imre úgy érzi, nem tudná tartani a tanács által jövőre prognosztizált összeget. Ő az árak normalizálásában bízik, abban, hogy a hazai termelők elérhetik majd a 120 forint/kilogrammos szintet, ami stabilitást jelentene számukra.
Az Origo több üzletlánctól is megkérdezte, hogy jelenleg mekkora náluk a behozott, illetve a hazai tejtermékek aránya. A Penny Market elzárkózott, mondván, üzleti titkokat firtatnánk, a Tesco pedig azt közölte, hogy friss tejet csakis magyar termelőktől vesznek. „Az UHT-tej esetében is növeltük a magyar részvételt, 2012 óta 22,5 százalékról 44,7 százalékra növeltük a hazai termékek arányát”, írta a brit tulajdonú hipermarket, amely májustól tagja a Tej Terméktanácsnak. A Spar sem osztott meg konkrétumokat: levelükben hangsúlyozzák, hogy választékukban elhanyagolható az import tej aránya – csak a bio- és laktózmentes termékekhez használnak ilyet –, beszállítóik nyilvános cégjogi-gazdasági adatait pedig ellenőrzik, hogy mindig legális forrásból vásároljanak.