Egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint. A magyar háztartások energiaszegénységét a MEHI szerint tehát nem önmagában a jövedelmekhez képest magas energiaárak okozzák (egy átlag magyar háztartás jövedelme 16 százalékát adja ki rezsire, dupláját az európainak), hanem jelentős részben a huzatos ablakok, a szigeteletlen falak, és az öreg kazánok.
"A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik”, idézi a MEHI közleménye az Európai Bizottság a június elején megjelent Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlását. A Bizottság javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különösen a lakóépületek terén. Az országspecifikus ajánlások súlya azért jelentős, mert a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.
Magyarországon egyelőre hiányoznak a széles körben és tartósan elérhető, állami energiahatékonysági finanszírozási programok, és komoly mulasztás van az Energiahatékonysági Irányelv egyes elemeinek megvalósítása terén is. Nem tudjuk például, hogy az irányelvben előírt 1,5 százalékos szolgáltatói energia-megtakarítás érdekében mit tervez a kormány, és a 2013 nyarára ígért épület-felújítási stratégia, illetve a 2014 februárja tervezett Panel III program is késik, pedig az energiahatékonyság emelése nemcsak a lakosok pénztárcája számára fontos, hanem a hazai vállalkozások számára komoly versenyképesség-növelő tényező is, írja a MEHI.