Így ugorhat 100 ezer forint fölé a parkolási bírság

A Ferencvárosi Parkolási Kft. ellenőre csekket vesz elő a büntetés kiszabása előtt a főváros IX. kerületében 2013. augusztus 21-én.

A Mikulás-csomag fura jószág, kéthetes kora után elég gyorsan óriásira dagad. Bemutatjuk, hogyan lesz egy pár ezer forintos pótdíjból 100 ezer forint körüli végrehajtás.

Egy óra parkolás díja a budapesti Nagykörúton jelenleg 440 forint, ami elég vaskos összeg, de ha valaki nem vesz parkolójegyet, az is előfordulhat, hogy több mint 200-szoros árat kénytelen fizetni a megállásért.

A parkolási pótdíjat jobb minél gyorsabban rendezni, mert ahogy eltelik az első, 15 napos türelmi idő, az összegek egyre meredekebben emelkednek, mert a pénz behajtásához a magyar bürokrácia egyre mélyebb bugyraiba kell leszállni.

Az első etap még egyszerű, az autós megkapja a Mikulás-csomagot, benne a csekkel, amelyen a példánkban vett 440 forintos díj tizenötszörösét, azaz 6600 forintot kell befizetnie 15 napon belül. Ez a parkolóórára is ki van írva, mint ahogy az is, hogy 15 nap után a parkoló társaság követelése a 440 forint 41-szeresére, azaz 18 040 forintra ugrik.

A tapasztalatok szerint az autósok jelentős része ott veszti el a fonalat, hogy összekeveri a két összeget, azaz 15 nap után csak a 15 nap előtti időre vonatkozó részt fizeti be, vagy nem figyel arra, hogy a 15 nap utáni emelt díj meddig érvényes. Ezt ugyanis a felszólító levélben közli a parkolócég, de az időtartam maximum 60 nap lehet a parkolás letelte óta (vagyis lehet ennél kevesebb is).

A cég ezután átadja a követelést egy vele szerződésben lévő ügyvédi irodának, amely újabb felszólítást küld. A parkolócég tetszés szerint szerződhet az ügyvédi irodákkal, de jellemzően 3-5 ezer forint körüli átalánydíjban szoktak megállapodni, ezért az összegért az erre szakosodott iroda szakmányban gyártja és küldi a felszólításokat. A költséget értelemszerűen hozzácsapják a pótdíjhoz.

A parkolási társaság közvetlenül is felszólíthatná az autó üzembentartóját, de a gyakorlat szerint inkább egy ügyvédi irodát bíz meg, mert azt általában komolyabban veszik, és sok esetben fizetnek.

Ha viszont valaki ekkor sem fizet, az összeg nagyon hamar elszabadulhat. Az ügyvédi iroda ugyanis bizonyos - előre jelzett - határidő után fizetési meghagyást bocsát ki. Ennek egyszeri 5 ezer forintos közjegyzői díja van, de az iroda ekkor már felszámolja saját munkadíjat is, amely jellemzően 7-10 ezer forint körül mozog. Természetesen mindent az autó üzembentartójára terhelnek.

A fizetési meghagyás akkor emelkedik jogerőre, ha a kézhezvételt követő 15 napon belül a kötelezett nem él ellentmondással. Ha azonban ellentmondással él, az eljárás perré alakul. A meghagyás viszont akkor is jogerőre emelkedik, ha sikertelen a kézbesítés, mert azt a kötelezett kétszeri kézbesítési kísérlet ellenére sem vette át. Az ügyvédi irodák a tapasztalatok szerint a jogerőre emelkedéskor még egyszer felszólítást küldenek, amelyben jelzik, hogy jogerős papír van a kezükben, és záros határidőn belül végrehajtást kezdeményezhetnek.

A végrehajtás sokszorosan megdobja a költségeket, a végrehajtó kérhet munkadíjat az ügyérték alapján, de a ráfordított idő alapján is. Emellett felszámolhat minden költséget, ami ahhoz kell, hogy a pénzéhez jusson. Ha utaznia kell, utazik, ha nem találja az adóst, és ki kell kérnie az adatait a hivatalos nyilvántartásokból, akkor azt is megteszi, annak is utánajárhat, hogy van-e bejelentett állása az üzembentartónak vagy hol vezeti a bankszámláját. Ezek nagyon megdobják a költségeket. Ha tudja, akkor inkasszóval levonja a követelt összeget az üzembentartó fizetéséből vagy a bankszámlájáról, ha pedig ki kell vonulnia, hogy ingóságból szerezze meg a pénzt, még annak a költségét is hozzáadja. Elvileg még azt is megteheti, hogy az autót vagy az üzembentartó ingatlanját záloggal terheli, de erre (az összeg nagysága miatt) szinte sosem szokott sor kerülni. A 6600 forintos pótdíjból így összességében akár pár hónap alatt is olyan tartozás dagadhat, amely megközelíti, vagy akár meg is haladja a 100 ezer forintot.

A kezdeti 15, illetve legfeljebb 60 napos határidőn belül a játékszabályokat alapvetően a városi rendeletek határozzák meg, a pótdíj mértékéről és a fizetés mikéntjéről az önkormányzat dönt, nem a parkoló társaság. Attól kezdve azonban, hogy belép a képbe az ügyvédi iroda, a közjegyző, esetleg a bírósági végrehajtó, sok olyan költségelem van, amelyet a felek között szabadon kötött szerződések határoznak meg. Arra, hogy egy ügyvédi iroda mekkora költséget számol fel saját magának munkadíjként, legfeljebb irányadó árak léteznek, szabályok azonban nem. Az autós az eljárás végén persze részletes számlát kap, amelyet adott esetben (például egy perben) indokolni is kell, de végső soron lehetetlen megmondani, hogy az eredeti bírsághoz képest kinél hányszorosára duzzad az összeg.

Ugyanígy nem vonatkoznak szabályok arra sem, hogy méltányossági alapon egy parkolócég kinek, mikor, hányszor és mekkora kedvezményt ad. A méltányosságot szabadon értelmezhetik a társaságok, ebből a szempontból a nem fizető autós a cég jóindulatára (vagy annak hiányára) van utalva.