Irak miatt megint drágul az olaj
Jelentős megugrást lehet látni az utóbbi napokban az olaj piacán, az amerikai típusú WTI 107 dollár fölé emelkedett, míg az európai típusú Brent olaj 114 dollár környékére, mintegy 5-7 százalékos emelkedést összehozva néhány nap alatt. Az olaj 9 hónapja nem látott csúcson mozog.
A mozgás hátterében több tényező is állhat, de az elsődleges katalizátor az iraki feszültségek felélénkülése. A térség ugyan korábban is geopolitikai konlfiktusok középpontja volt, de a felélénkülő gondok az olajpiac kínálati oldalára negatívan hathatnak.
A második legnagyobb OPEC kitermelő országban szunnita felkelők és a kurdok is különböző területeket próbálnak elfoglalni. Egyelőre a híradások arról szólnak még, hogy az olajexportot nem veszélyezteti semmi, ugyanakkor a lehetséges kockázatokra a piac érzékenyen reagál.
Irak az utóbbi években egyre fontosabb szereplővé vált az olaj piacán, a legutóbbi adatok alapján már több mint 3 millió hordónyi olajat termeltek ki az országban naponta. A korábbi tervek szerint pedig idén 4 millió hordó körüli kitermelés volt kitűzve.
Az olajpiac számára az lehet valamennyire megnyugtató, hogy a Reuters szerint siíta területeken vannak a legnagyobb olajtermelő és exportáló egységek, amelyek nagyjából 2,6 millió hordónyi olaj exportálására képesek.
Van még azért tartalékkapacitás
Fájó pont lehet az olajpiac szempontjából, ha a teljes iraki olajkitermelés kiesne, a Nordea Bank elemzője szerint akár 30 dollárral is drágulhat az olaj ára és elérheti a 140 dollár körüli szinteket is.
Az OPEC kezében ugyanakkor van eszköz, amivel a kiesést némileg kárpótolni tudja. Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb kitermelője jelenleg 9,6 millió hordónyi olajat hoz a felszínre, amelyet nagyjából 12,5 millió hordó körüli szintre tudnak feltornászni. Ez viszont azt jelentené, hogy további többlet kapacitást már csak nehezen tudnának mozgósítani, ami bármilyen váratlan kiesés esetén komoly áremelkedést okozna.
A nem régiben találkoztak az OPEC országok vezetői Bécsben, ahol nem változtattak a jelenlegi, napi 30 millió hordós kitermelési kvótán.
Szaúd-Arábia mellett Líbia és Irán lenne képes még markánsan növelni a kitermelését, de az előbbi esetében még mindig komoly belpolitikai gondok vannak és az olajkitermelés a polgárháború előtti időszak tizede. Utóbbinál pedig még mindig nem sikerült megegyezni az atomprogramjukról. A Wall Street Journal szerint néhány kérdésben messze vannak még a felek.
Növekszik az olaj iránti igény máshol is
Az olajpiacot érdemes globálisan vizsgálni, így fontos, hogy a legnagyobb olajfelhasználó országok, mint Kína és az USA, piacán milyen tendenciák láthatók.
Annak ellenére, hogy az USA-ban folyamatosan emelkedik a palaolaj forradalom miatt a kitermelt olaj mennyisége, a készletszintek az utóbbi hónapokban csökkenésnek indultak. Főleg a szezonálisan erősebb nyári fogyasztás miatt.
Az utóbbi hónapokban Kína egyre nagyobb gondot fordított arra, hogy a stratégiai készleteit megnövelje. Több elemző szerint ennek is köze volt ahhoz, hogy 100 dollár fölött maradt az olaj ára. Kína áprilisban például rekord méretben bővítette a készleteit. A tartalékok nagysága az USA-ban nagyjából 95-100 nap importját tudja fedezni, míg Kínában ez a szám 21 napot jelent.
Ha Kínában is szeretnék elérni a 100 napos szintet, akkor 600-700 millió hordós tartalékot kell felhalmozni. Ez a kereslet oldaláról sokáig ott lehet a piacon, hiszen jelenleg 141 millió hordó körüli szintnél járnak Kínában.
Az iraki feszültségek fokozódása és Irak kiesése az olajpiacról komoly gondot is okozhat, mivel jelenleg viszonylag kevés a tartalékkapacitás a piacon, ráadásul Kína oldaláról egy masszív kereslet is látható az olaj iránt. A következő hetekben vélhetően a piaci szereplők még közelebbről figyelik majd az eseményeket és könnyen lehetnek majd nagyobb ármozgások is, amelyek előbb-utóbb hatással lehetnek majd az üzemanyagárakra.