2020-ig nem fog csökkenni az államadósság

83 százalék fölé emelkedett a GDP-arányos államadósság. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint belátható időn belül nem is számíthatunk csökkenésre.

Rekordszinten, 24 901 milliárd forinttal a GDP 83 százaléka fölött jár az államháztartás hiánya. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, csak 3 százalék feletti gazdasági növekedés mellett csökkenhet belátható időn belül 80 százalék alá. Az idén kiigazításra nem lesz szükség, a kormány tartani tudja a háromszázalékos hiánycélt.

A defláció rossz a költségvetésnek

Jelenleg Magyarországon az infláció negatív (vagyis a forint értéke nem csökken, hanem nő, ezt hívják deflációnak); ez a lakosságnak jó, mivel az árak nem nőnek, sőt valamelyest csökkenhetnek.

Rossz ugyanakkor a költségvetésnek, amelyet tavaly a kormány 2 százalék fölötti inflációval tervezett, az adókat, a bevételeket így számolta ki. Ez "a pillanatnyi finanszírozás szempontjából azt jelenti, hogy bizonyos bevételi többletekre lesz szükség" – véli a KT elnöke. Komoly megszorításra nem kell számítanunk az idén, a kormány a költségvetés kisebb módosításával kezelni tudja a helyzetet.

Három százalék feletti növekedés kellene

Kovács Árpád hangsúlyozta, az unió nem írja elő, hogy az adósságnak számszerűen csökkennie kellene, csupán azt, hogy a GDP arányában nem növekedhet. Ez jóval könnyebben teljesíthető.

A KT elnöke szerint az adósság jelenleg 79 százalék körül mozog, ha változatlan árfolyamon nézzük. (Valós árfolyamon 83 százalék fölött van a mutató.) Az adósság az utóbbi években nominálisan körülbelül 1000 milliárddal növekedett. Ha a gazdaság is ennek megfelelően bővül, akkor a GDP-arányos adósság stagnál, ha a gazdaság ennél jobban növekszik, akkor az arányos adósság valamelyest csökken.

Egyelőre úgy tűnik, a GDP-arányos adósság – kisebb kilengésektől eltekintve – beragad a jelenlegi szinten, a KT prognózisa legalábbis 2020-ig biztosan ezt mutatja. Ha a növekedés eléri a 3 százalékot, akkor a csökkenés nagyon lassú lesz, az adósság csak évtizedes távlatokban mehet le a GDP 50-60 százalékára. Három százalék feletti növekedéssel a gazdaság képes lenne kinőni a hiányt, erre azonban a KT elnöke sem nagyon lát esélyt.

Évente 7 ezer milliárdba kerül az adósság

A magas adósság legnagyobb hátránya, hogy sokba kerül a finanszírozása. A jelenlegi szint mellett ez évi 6-7 ezer milliárd forintot jelent, ezermilliárdot a központi költségvetés ki tud gazdálkodni, 6 ezer milliárdot a piacról felvett hitelekből, állampapír-kibocsátásokból kell előteremteni. 2-3 százalékos gazdasági növekedés mellett az adósság tőkerészét csak kismértékben lehet csökkenteni, az újabb hitelek a régi hitelek kamatainak fizetésére mennek el.

Paksra szükség van

A paksi atomerőmű bővítéséről "a legkülönbözőbb, a mai kormányhoz nem köthető elemzők is azt mondták, hogy ezt meg kell csinálni, az előző kormányok is foglalkoztak vele, ők sem mondták, hogy nem" – véli Kovács Árpád.

Kockázatokat azért lát: "A költségvetés szempontjából rugalmasan kezelhető a felvett hitel hosszú távon, ugyanakkor az államadósság alakulását komolyabban befolyásolhatja." Ezek a veszélyek viszont csak évek múlva fognak jelentkezni, az előkészítő munkálatokra jövőre csak kis összeget fog felvenni a kormány, 2026-ig (a tervek szerint ekkor kezd majd termelni az erőmű, és ekkor kell elkezdeni visszafizetni a hitelt) amúgy is csak a hitelkeret rendelkezésre állási díja és a felvett összegek kamatai terhelik majd a költségvetést.