A telefonunk megmondhatja, mire költsünk

A hónap utolsó napjaiban már a táska aljáról kaparja össze az aprót, mert elköltötte a teljes fizetését, de már fogalma sincs, mire? Az amerikai piacon erre is találtak megoldást: a bankkártyával közvetlenül összekötött költségkövető alkalmazások felügyelik a felhasználó kiadásait, és kezelik a számláit, de ha szeretnénk, még ingyenes pénzügyi tanácsokat is adnak. A technológia fejlődik, de a magyar piac nem követi. Miért?

Fogalma sincs, hogy mennyi pénzből ment le a Balatonra, és körülbelül sem tudja megmondani, hogy mennyit költ lakbérre, kávéra vagy benzinre? Régen a kiadásokat általában egy kockás füzetben vezettük, viszont ma már felírhatjuk az okostelefonunkba is. Lehet, hogy nem ebből lesz nyugdíj-megtakarításunk, de legalább átfogó képet kaphatunk arról, hogyan alakul az összes kiadás és az egyenlege. A jobb applikációkkal pedig már nemcsak utólag lehet beírni a napi kávé árát vagy a bevásárlás költségét, de a banki ügyeket is el lehet intézni, sőt a közüzemi számlák is befizethetők egyetlen gombnyomással. Az Egyesült Államokban.

A Koin felhasználóbarát felületű költségkövető applikációval szeretné meghódítani a magyar piacot Forrás: Origo

Kördiagram is segít

Már az egyszerűbb verziók is kördiagramokon ábrázolják a személyes költségvetést, a komplexebbek pedig jeleznek, ha a felhasználó túlköltekezik, és kezd kicsúszni a lába alól a talaj. Beállíthatók az ismétlődő tranzakciók, és ingyenes pénzügyi tanácsadást is adnak arról, milyen ráfordítással mennyi idő alatt lehet új kocsit venni, ha éppen ez a cél. De ha valaki a kiadásvezetés megszállottja, akkor például a Spendee-vel meg Excelben is szerkesztgetheti vagy exportálhatja az adatait Google Drive-ba, Dropboxba vagy amibe csak akarja.

A Google is beszállt

A Mint felhasználói egyetlen jelszóval elérhetik a szinkronizált bankszámláikat, a Manilla kitartóan emlékeztet, ha már a három havival ezelőtti számla sincs befizetve, digitális iratfiókokba pakolja a banki papírokat, az Expensify pedig nemcsak átvizsgálja a számlákat, és felügyeli a kiadási szokásokat, még az olcsó repjegyekről is szól. A PayPal költségkövetőjével elég lefotózni egy csekket, és már ott is van a pénz, és ha tartozik egy haverod, akkor azt itt is rendezhetitek, ahogy a Google Wallet-tel is bárkinek pénzt utalhatsz az Egyesült Államokban, akinek érvényes e-mail címe van.

Van magyar fejlesztés is

A magyar fejlesztésű Koin is hozza az összes elvárt alapfunkciót: a felvitt tételeket címkékkel kategorizálhatja, és szuper infografikák villantják fel egy perc alatt, hogy heti/havi lebontásban mire mennyit költ, sörre, bérletre vagy éppen a hiteltörlesztésre. Androidon és iPhone-on is ingyenesen elérhető. Hamarosan kijön az iOs7-re optimalizált dizájn, és készül a webes verzió is.

Miért marad le Magyarországon?

Magyarországon a költségkövető appokkal összekötött bankkártyahasználat még távolról sem elérhető szolgáltatás, de még csak a számlánkat sem tudjuk ilyenen keresztül befizetni. Miért nem tud a magyar piac megoldást kínálni arra, ha egyetlen helyen szeretné látni a napi kiadásait, a különböző bankszámlái egyenlegét, és még esetleg egy közműszámlát is rendezne ugyanott? A magyar fejlesztésű Koin már leült egy szolgáltatóval tárgyalni, de a kezdeményezés hamar elhalt.

Harmadik fél

Pedig erre sok megoldás van a világban: független, harmadik fél típusú szereplők, aggregátorok. A probléma azért nem egyszerű: azt kell technikailag és piaci szabályozással megoldani, hogy egy bankfüggetlen platform tudjon bizalmas adatokat kezelni. Egy netbankfejlesztő szoftvercég, a Misys szerint már az sem feltétlenül egyértelmű, hogy az ügyfél bízik-e egy olyan rendszerben, amely a banki adataihoz biztosít hozzáférést egy független startupnak. Ráadásul Magyarországon még a bankkártyahasználat sem igazán tömeges. Ezért egy olyan kis cég, mint például a Koin számára nem érdemes a pénzintézetek felé nyitni.

Nem mindig racionálisak

Ezek az alkalmazások azért sem terjednek gyorsan, mert az emberek nem mindig úgy cselekszenek, ahogy az racionálisan jó lenne nekik. Nem akarják, hogy rendszerek az arcukba tolják, hogy mire mennyit költenek, és mit kéne csinálniuk inkább. A Koin viszont pont ezt a lécet ugrotta meg: egy olyan izgalmas felületet és logikát találtak ki, amely behúzza, és benn tartja az embereket. „Nem lehet elvárni az emberektől, hogy jövőbeni értékeket meg kamatos kamatot számolgassanak otthon. A pénzügyi edukáció igazából azt jelenti, hogy kirajzoljuk egy szép grafikonon, hogy megveheti a következő tévét, de akkor zsíros kenyérre sem telik” – mondja Szabó Márton, a Koin ügyvezetője.

Nehéz betörni a piacra

A jócskán hazabeszélő Mysis szerint viszont az apró startupok helyett inkább a bankoktól várják a megoldást a felhasználók, ezért nehéz betörni a piacra. Ha egy bank meg tudna állapodni a közmű- és díjbefizetéssel foglalkozó cégekkel, akkor integrálhatná azoknak a számláit is. Más kérdés, hogy meg akarnak-e egyezni egymással. És általában nem akarnak. A bankok egymással versenyeznek, és mindenki a saját rendszerét gyártaná le az együttműködés helyett.

A kimaradás jelent előnyt

Ugyanakkor még egy internetbankból is csak nyögvenyelősen tudjuk letölteni az adatainkat. Pedig sokkal méltányosabb és előremutatóbb lenne, ha szabadabban rendelkezhetnénk az adatainkról, és hagynák a különféle cégeket specializálódni arra, hogy jó minőségű pénzügyi szoftvereket fejlesszenek nekünk. Ehelyett a bankok féltékenyen csücsülnek az adataikon, amit a saját adatvagyonuknak gondolnak. Ez egy kicsi piac, kevés szereplővel, korlátozott versennyel. Amerikában fordított a logika, versenyhátrányt jelentene a bankoknak, ha nem tennék elérhetővé ezt a típusú adatelérést az ügyfeleik számára, itthon viszont máshogy működik a piac, a kimaradás jelent előnyt.

Ha tetszik neki, megcsinálja

Egy névtelenül nyilatkozó pénzügyi startupos forrásunk ezt így fejezte ki: „Ha most azt mondanám valamelyik takarékszövetkezetnek, hogy működjünk együtt, akkor lehet, hogy ők nagyon megörülnének nekünk, de egyébként senki mással nem tudnánk megállapodni. A magyar üzleti élet úgy működik, hogy ha te megállapodsz A-val, akkor B általában elküld a fenébe, vagy ha annyira tetszik neki a termék, hogy nem tudja lesöpörni az asztalról, akkor inkább megcsinálja saját maga. De mondok egy másik példát: Amerikában egy apró Sillicon Valley-i startup, a Dwolla nemrég fejlesztett egy olyan rendszert, amely kiváltja a bankok központi elszámoló struktúráját (a zsíróhoz hasonló hivatalos elszámolórendszer az Egyesült Államokban), tehát azokban a bankokban, amelyek bevezetik, a felhasználók közötti tranzakciók azonnal jóváíródnak. Tizenegy bank vezette be mostanáig ezt a rendszert. Itthon ez egyszerűen elképzelhetetlen lenne: ha én bemennék egy magyar pénzintézethez azzal, hogy van egy saját elszámolórendszerem, a portás hajítana ki az ajtón.”

Nincs iparági szabvány

„Persze jó lenne, ha a Díjnettel, vagy más hasonló szolgáltatóval együttműködhetnénk, és bár elvileg erre minden nyitott, komoly informatikai fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy bármelyik szolgáltató fájdalommentesen kiadja ezeket az adatait a felhasználóiról, és egyelőre nincs üzleti modelljük sem erre. És arról még nem is beszéltünk, hogy egy sor biztonsági kérdést is felvet, ha a mi applikációnkon keresztül szeretnéd elérni a Távszámla vagy a Díjnet adatait. A fejlett országokban általános trend, hogy harmadik felek egyszerűen és gyorsan hozzáférhetnek banki adatokhoz, mert azok standardizáltak, például Amerikában és Németországban. A legjobb német pénzügyi appok például több banki kapcsolatot is lehetővé tevő fejlesztések. Itthon nincs aggregátorszolgáltató vagy iparagi szabvány, amihez mindenki tartaná magát, hanem egyedi megállapodásokkal kell mindent átverni. A pénzintézetek meg nem teszik elérhetővé az ügyfelek adatait” – mondja Szabó Márton.

Elvileg támogatják

Több kereskedelmi bankot is megkerestünk a témában. A Raiffeisen Banktól a K&H Bankig mindenki sietett megnyugtatni, hogy jó ötletnek tartják és támogatják a költségkövető alkalmazásokat, mint terméket, folyamatosan nézegetik a trendeket, de a saját internetbanki rendszerükkel ők azért sokkal jobbat kínálnak. A Budapest Bank szintén támogatja a „pénzügyek tudatos kezelését segítő personal financial management alkalmazásokat”, netbankja annyit nyújt, hogy egy, a Koinhoz képest kevésbé felhasználóbarát felületen kategorizálja és elemzi a tranzakciókat. De ők is csak a saját mobilfelületüket optimalizálnák. A Díjnet egyelőre azzal van elfoglalva, hogy az ügyféladatbázisát bővítse, és olyan közszolgáltatókat toborozzon a felületére, akik még nincsenek ott jelen (az Elmű például nemrég ugrott ki). Megkeresésünkre elmondták, hogy a bankok még nem keresték meg őket, de ők abszolút nyitottak arra, hogy bővítsék a szolgáltatásukat akár ilyen irányba is.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.