Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) honlapján július elején jelent meg a hír, hogy a hónap közepétől végre jelentkezni lehet a kormány által csak diplomamentő programként emlegetett, államilag támogatott nyelvi képzésekre.
A 3 milliárd forintos keretösszegű program során azokat az államvizsga után lévő, volt egyetemi hallgatókat célozzák meg, akik az előírt nyelvvizsga hiányában nem vehették át a diplomájukat, és most készek pótolni ezt az elmaradást. Ezeknek a diákoknak a nyelvóráit 300 ezer forintig állja az állam, amennyiben vállalják, hogy jövő decemberig megszerzik a középfokú nyelvvizsgát.
Az áprilisban lezárult regisztráció során több mint 25 ezer diák jelezte, hogy igényt tartana a támogatott képzésre, bár kérdéses, hogy a most megjelent, meglehetősen szigorú feltételrendszer ismeretében mekkora lesz a beiratkozók száma.
„A program iránt érdeklődő nyelviskoláknak hatalmas pályázati anyagot kellett benyújtaniuk, igaz a szakma már hozzá van szokva a bonyolult és időigényes adminisztrációhoz,” mondja Légrádi Tamás, a budai Tudomány Nyelviskola vezetője, aki a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) elnökeként részt vett a kormánnyal tavasszal folytatott egyeztetéseken.
Szerinte a pályázat kiírása során az egyesület szakmai ajánlásait korlátozottan, de figyelembe vették, azt azonban a többi nyelviskolához hasonlóan ő sem tudja mire vélni, hogy a pályázatok beadását követő első – formai elemeket ellenőrző – kör után az OFA miért burkolózik több hónapja teljes hallgatásba a programmal kapcsolatban.
Minthogy a nyelviskolák semmilyen érdemi visszajelzést vagy eredményt nem tudnak a pályázatuk sikerével kapcsolatban, természetes, hogy a szakmában különböző híresztelések és mendemondák terjednek.
Az egyik ilyen szerint a programba végül mégsem vennének be piaci alapon működő nyelviskolákat, hanem azt teljes egészében egy állami szervezet bonyolítaná le, ám valószínűbbnek tűnik, hogy a döntéshozatal csak a választási időszak és az azt követő személyi változások miatt akadt el egy időre.
Ezt a változatot támasztja alá az is, hogy a helyettes államtitkárok július 1-jei kinevezése után egy nappal meg is jelent a pályázatok július közepi megnyitásáról szóló hír az OFA honlapján.
„A program megvalósítása az előzetes tervek alapján történik. A nagyszámú képzői pályázat és az igényfelmérés során a potenciális leendő jelentkezőktől érkezett szándékok feldolgozása a tervezettnél több időt vett igénybe” – mondta érdeklődésünkre Pákozdi Szabolcs, az OFA elnöke, aki szerint a 164 nyelviskolát, amelyik összesen 6 373 tanfolyammal pályázott a programban való részvételre, napokon belül értesítik.
Az eredetileg áprilisra tervezett induláson persze ez nem sokat segít, ám egy esetleges szeptemberi kezdés továbbra is reális lehet. Egy névtelenséget kérő forrásuk – egy kis, budapesti nyelviskola tulajdonosa szerint – az erőforrások „ugrásra készen állnak” a támogatott tanfolyamok beindításához.
Légrádi Tamás úgy véli, hogy a csúszás könnyen megoldható lenne azzal, ha a projekt végső határidejét is a megfelelő mértékben módosítanák. A mostani feltételek szerint ugyanis a programban résztvevő diákoknak 2015. december 31-ig kell sikeres középfokú nyelvvizsgát tenniük – ellenkező esetben a támogatás felét kötelesek visszafizetni. A szakember szerint ezt a határidőt kéne körülbelül fél évvel tovább tolni, ahhoz, hogy a program eredeti célkitűzései ne sérüljenek.
Pákozdi Szabolcs ezzel szemben a határidők módosítását jelen pillanatban nem látja indokoltnak, különösen azért, mert a kiírásban szereplő 2015. december 31. már így is egy, a nyelviskolák kérésére az eredetileg tervezetthez képest fél évvel elcsúsztatott dátum.
A nyelviskolák számára egyébként az egyre nehezebbé váló piaci körülmények között életmentő lehet a támogatott képzésekből befolyó állami forrás. A programban részt vevő fiatalok képzését az állam fejenként 300 ezer forintig állja, ami teljes mértékben fedezi egy 300 órás képzés költségét. Egy 1-2 támogatott csoportot megnyerő, kis-közepes méretű nyelviskola számára ez éves szinten akár milliós nagyságrendű „tőkeinjekciót” is jelenthet.
Szakmai szempontból egy 300 órás tanfolyam elég arra, hogy a diákok a B1 szint elejéről (alapfokról) eljussanak a B2 szint végéig, tehát a középfokú nyelvvizsgáig, ám jó néhány nehezítő körülménnyel is számolni kell.
Ilyen többek között a lemorzsolódás: a nyelviskolák általános szabályai 20 százalékos hiányzást engednek meg, ám a támogatott program 10 százalékban maximálja a kihagyható órák számát. Aki ezt a hiányzást túllépi, az automatikusan kikerül a támogatásból, a nyelviskolának viszont kötelessége továbbvinni a csoportot.
Egy 12 fővel induló csoportnak tehát akkor is meg kell tartani a 300 órás képzést, ha a végére a lemorzsolódás miatt csak néhányan maradnak – hiszen a többségükben már dolgozó tanuló körében a 10 százalékos hiányzási ráta szinte vállalhatatlanul alacsonynak számít.
A nyelviskoláknak így azzal is számolniuk kell, hogy a támogatott csoportokon hosszútávon akár bukni is lehet.
A nyelviskolák körében a várakozások azért is felfokozottak, mert két éve indult, hatalmas összegeket megmozgató Támop 2.1.2-es államilag támogatott nyelvoktatási program tapasztalatai udvariasan szólva is vegyesek.
A 2012-ben indult és idén befejeződő program keretében 9 milliárd forint közpénzt osztottak ki úgy, hogy a szakma mind az elosztás módját, mind pedig a program lebonyolításának hatékonyságát erőteljesen megkérdőjelezi.
„Nekünk az asztalról leeső morzsák jutottak, ez azonban elég volt arra, hogy a nyelviskola túlélje az elmúlt két évet,” mondja ezzel kapcsolatban egy szintén névtelenséget kérő forrásunk.
Az óriási összegeket mozgósító program elosztása ugyanis többek szerint nem elsősorban szakmai szempontok szerint történt. Miközben nagy múltú, szakmailag megkérdőjelezhetetlen nyelviskolák alig jutottak támogatott képzéshez, addig több újonnan alakult, referenciákkal szinte egyáltalán nem rendelkező nyelviskola szedte meg magát a pályázaton.
Emlékezetes, hogy 2012. decemberében a programba akkreditált iskolák első körös listáját nagy felhördülés követte. Az öt, akkor nyertesnek hirdetett nyelviskola közül ugyanis mindössze kettő, az International House és a Dover számított nagy hagyományokkal rendelkező, „komoly” piaci szereplőnek.
A pályázati pénzek jelentőségét jól jelzi, hogy a májusi mérlegadataik szerint az akkor kihirdetett többi cég közül a nyíregyházi New York Nyelviskola 353 millió forinttal, a szintén nyíregyházi Top Tanoda 124 millió forinttal, a korábban nyelvoktatással egyáltalán nem foglalkozó Albacomp SH Szoftverház Kft. pedig 203 millióval tudta növelni 2012. és 2013. között az értékesítésből származó bevételeit.
A képzéseket hatékonyság szempontjából is nehéz sikersztoriként elkönyvelni: Légrádi Tamás szerint a Tudomány Nyelviskolában a körülbelül ezer, alapfokú oktatásban ingyen résztvevő tanuló közül mindössze harmincan döntöttek úgy, hogy fizetősen is folytatják a nyelvtanulást. Ők tehát azok, akik valóban a tudás, nem pedig az ingyen jött lehetőség miatt jártak a képzésre.
A milliárdos nagyságrendű állami támogatásoknak még egy árnyoldalára érdemes felhívni a figyelmet: ezek ugyanis hozzászoktatják a piacot az „ingyenes” képzés gondolatához – így egyre nehezebbé válik valódi, üzletileg fenntartható feltételekkel nyelvtanfolyamot értékesíteni.
A piaci szereplők a fentiek ellenére egyelőre abban bíznak, hogy a múltbeli tapasztalatokból okulva a támogatások mostani kiosztása során nagyobb hangsúlyt kapnak a valóban szakmai szempontok. Ha az OFA elnökének szavaiból kiindulva néhány nap múlva tényleg kiderülnek a diplomamentő program pályázatának az eredményei, mi is tisztábban láthatunk majd.
