Amikor a családi vállalkozás belenő a startupkörnyezetbe

„Nyilvánvaló, a mi vállalkozásunk is példa arra, hogy az úgynevezett startup nemcsak a fiatalok világa. A mi kis csapatunkban is képviseli magát a huszonéves korosztálytól az enyémig bezárólag mindenféle. Szerintem ez nagyon jól szimbolizálja, hogy a kezdés és az újrakezdés kívülről nem elkülöníthető, az eredményesség szempontjából sem. Azt tudom mondani, hajrá mi korosztályunk. Is.”

Ezekkel a szavakkal zárta rövid köszönőbeszédét Geréb János, az Aximit Pro Kft. ügyvezetője. Ők lettek „A hónap induló vállalkozása” augusztusban, az éppen egyéves Díj a Sikeres Vállalkozásokért keretében.

Csak ember tudja azonosítani a zaj forrását

„Volt egy kft-nk, eredetileg a feleségem orvosi praxisára jött létre, de amikor ő egy másik családi cégben kezdett dolgozni, a fiam és én ezt megörököltük, és átalakítottuk informatikai vállalkozássá” – kezdi az Aximit Pro ügyvezetője. Ennek azonban az adta meg a kezdő lökést, hogy Resonót, a ma már díjnyertes rendszert, az ifjabb Geréb fejlesztését inkubálja a Műszaki Egyetem. „Így lettünk automatikusan startup” – folytatja az ügyvezető. – „Jött vele minden, ami itt természetes: elindult a forráskeresés, versenyeken, pitcheken kezdtünk részt venni.”

A zajmérés érvényes ipari igény, meséli tovább Geréb János, leendő lakóparkok helyszínén, bármilyen építkezésen megkerülhetetlen paraméter az adott zajterhelés. Az azonban probléma, hogy – legalábbis egyelőre – bár a műszerek mérnek, csak a fülek szűrnek: kizárólag humán erőforrás képes szelektálni a különféle hangforrásokat.

Erre a szűk keresztmetszetre válasz a Resono.

A = madár, B = légkalapács

A jelenlegi rutin szerint áll a terepen valamilyen zajmérő eszköz – értékes és szuperérzékeny mikrofon –, felveszi a környezet hangmorzsáit. Azt azonban, hogy kutyaugatásról van szó, vagy motorberregésről, csak ember tudja megállapítani. De ez sok idő és energia, ehhez állandóan jelen kell lenni. „A fiam tapasztalatból ismeri a helyzetet, ő is arra jutott, talán az értékes mérnökórákat helyesebb volna más munkára tartogatni” – folytatja Geréb János. – „Így született meg az ötlet, hogy mesterséges intelligenciájú eszközt fejlesszen, amelyik képes beazonosítani a zajforrásokat. A rendszer persze először csak A, B, C jeleket ismer fel, mi pedig felcímkézzük: az A forrása madár, a B-é légkalapács, és ettől kezdve automatikusan így fogja visszaadni a mérési eredményt. A meg nem nevezett forrást is észleli, csak felteszi a kérdést, mi lehet az.” Az ügyvezető szerint ebből következik, hogy ha a termék piacra jut, a diagnosztikában és a biztonságtechnikában is nagy hasznát vehetik.

Működő zajmérő eszközökre kötve ez a rendszer felszabadítja a humánerőforrást Forrás: Project ReSoNo

Ha startup, akkor befektető

Geréb János beszámol róla, hogy olyan kockázati tőkéssel, aki teljes mellszélességgel beszállna, még mindig csak az ígéretes tárgyalások fázisában találkoztak. A Magyar Fejlesztési Bank befektetői csoportja komoly érdeklődő, de a megbeszélések elhúzódnak, döntésre közel egy év alatt sem jutottak, jóllehet a csoport finanszírozta a due diligence folyamatát. Góval zártak, azaz befektetésre alkalmasnak nyilvánították a céget. „Sok Jeremie alapos befektetővel találkoztunk, akik nagyon szélsőségesen álltak az ügyhöz” – meséli az idősebb Geréb. „Volt, aki eleve csaknem 100 százalékos részesedést kért, amelyet majd később csökkentene, más saját tőkét kockáztatott volna, de száz százalékos biztonságban akarta magát tudni. Talán majd most beindulnak az események.”

A fejlesztés folyamatos Forrás: Project ReSoNo

A prototípus

Nemzetközi terepen akkor mérték fel az erejüket, amikor 20 ezer eurót nyertek pályázaton. „Ez nagyot lökött a prototípus megvalósításán” – mondja Geréb János. – „De az is teljesen világos lett, a mi vállalkozásunknak éppen az a fő erénye, hogy mindent önerőből ért el. És ne felejtsük el, az első befektetőnk mégis a Műszaki Egyetem: ők ajánlották fel a fiamnak, hogy szabadalmaztatják a terméket.”

A négyes metrótól az innovációig

A fiú, Geréb Gábor friss diplomásként az Audinál, majd a Boschnál helyezkedett el, innen került a négyes metró francia zajmonitorozó vállalkozásához. „Mint akusztikus mindig is eléggé egyedül éreztem magam szakmailag, jólesett közel maradni az egyetemhez, a mestereimhez” – meséli. – „Kapóra jött a négyes metró építése, ahol kihelyeztünk öt darab zajmérő állomást, ez akkor újdonságnak számított. Időnként azonban akkor is extrém értékeket tapasztaltunk, amikor csend és nyugalom volt az építkezésen. Egyben népszerű volt már a zajtérképezés. Ez statikus, a városra szóló zajmérés, átlagot mutat, pillanatnyi értékeket nem. Tudtuk, hogy ha a monitorállomásokat rákötjük a térképekre, és folyamatosan frissítjük, bármikor látni, hol mekkora éppen a zaj. Ezt a kettőt felkarolta a Műszaki Egyetem, én elkezdtem a kutatást, és bevittem a doktori programomba. Évek teltek el, a munka mellett viszonylag lassan haladtam, majd elértem eredményeket, és egy-két bemutató után az egyetem egyszer csak felajánlotta, hogy inkubálja a Resonót. A szabadalmaztatást a szintén uniós forrásokból működő Tudás- és Technológia Transzfer Iroda kezdte támogatni hellyel, pénzzel, segítséggel.”

Így néz ki most a prototípus Forrás: resono.eu

Beszáll a tapasztalat

Geréb Gábor úgy fogalmaz, ekkor hosszú, számára egyre keservesebb szakasz következett. Pitchek, tárgyalások, kapcsolatépítés. „Pedig én semmi mással nem akartam foglalkozni, csak a kutatással. Akkor fordultam édesapámhoz azzal, ez nekem egyedül már sok, szeretném, ha tapasztalt ügyvezetőként segítene. Be is szállt, és jóval gyorsabban haladtunk. Szerencsére vannak tehetséges mérnök rokonaink és barátaink, akik meglátták a potenciált a tervben, és dolgozni kezdtek a projekten. Ennek szinte két éve. Szépen lassan jött össze a csapat, most hat fejlesztőnk van.”

Geréb János elmondja, a prototípus tart már ott a fejlesztésben, hogy a kellő támogatással akár negyed év alatt kijutnának a piacra. „A fókuszcsoportban egyelőre olyan európai vállalkozások tesztelnek, amelyek már rendelkeznek zajmérő készülékkel, de a kiegészítő emberi munkát nem tudják megfizetni. Ilyenkor a két-hárommilliós műszer csak üldögél az irodában, mert nem tehetik meg, hogy a kollégáik ne mérnökként legyenek jelen, a mérnöki munka pedig drága erőforrás. A Resono ezzel szemben állandóan terepen van, az év 365 napján 24 órában. A mérésben sokkal több adatot nyernének, az kollégák energiája pedig hasznosulhatna a kreatív folyamatokban ahelyett, hogy az út mentén állnának és striguláznának” – tájékoztat Geréb Gábor.

Hogyhogy ez másnak még nem jutott eszébe?

Apa és fia állítja, nem találták fel a spanyolviaszt, természetesen léteznek módszerek hasonló célokra: a reptéri zajból műszerek is képesek kiszűrni a repülők hangját, egyrészt a repülő irányából, másrészt mert a robaja minden mást elnyomó zajesemény. „Léteznek és működnek remek beszédfelismerők, forgalomszámláló készülékek. Mi azonban olyan rendszert építettünk, amely ezek kombinációjával új szolgáltatást hoz létre” – így a fejlesztő.

Az Aximit egészen egyedi projektekre is kapott már megrendelést, például olyan alkalmazásra, amely azt ellenőrzi, minden kifizetett hirdetés elhangzik-e egy rádiócsatornán. Elmondásuk szerint ez néhány hónapon belül akár piacképes felhasználási mód is lehet. „Ezek a megvalósítás közelében járó tervek” – így az ügyvezető. – „Megvan a termék, megvan a cég, megvan a piac. Már csak az utolsó lökés hiányzik.” Ki ne felejtsük a tervek közül az intelligens madárijesztőét: a Resono a vetésben is szelektálna. Minden madár helyett csak a seregélyeket tartaná távol.